A Nemzeti Választási Bizottság
537/2018. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság a B. Z. I. (a továbbiakban: Beadványozó) által benyújtott fellebbezés tárgyában – 17 igen és 0 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a Budapest 02. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság (a továbbiakban: OEVB) 40/02.OEVB/2018/III.14./ számú határozatát helybenhagyja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2018. március 23-án 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[Az első fokon eljárt választási bizottság döntése és az azt megalapozó tényállás]
[1] A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 252. § (2) bekezdésében foglalt hatásköre alapján az OEVB a 35/02.OEVB/2018/III.06./számú határozatában megállapította, hogy B. Z. I. egyéni választókerületi jelölt bejelentésekor benyújtott ajánlóíveken szereplő érvényes ajánlások száma nem érte el az országgyűlési képviselők választásáról szóló 2011. évi CCIII. törvény (a továbbiakban: Vjt.) 6. §-a szerinti, a jelöltséghez szükséges ötszáz érvényes ajánlást. Az OEVB rögzítette, hogy a jelölt bejelentése a törvényes feltételeknek nem felel meg és visszautasította a jelölt nyilvántartásba vételét az országgyűlési képviselők 2018. évi általános választásán. Beadványozó fellebbezést nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz az OEVB 35/02.OEVB/2018/III.06./számú határozata ellen. A jelölt nyilvántartásba vételét elutasító határozat elleni fellebbezésében a választási bizottság mérlegelési jogkörében hozott határozat felülvizsgálatát jelölte meg, mint jogalapot, azonban indoklásában a választási iroda ajánlások ellenőrzésére irányuló tevékenységét kifogásolta. A Nemzeti Választási Bizottság a fellebbezést a Kúria joggyakorlatára hivatkozással 2018. március 9-én a 223/2018. NVB határozatában érdemi vizsgálat nélkül elutasította, arra tekintettel, hogy az nem tartalmazott tételes jogszabálysértésre való hivatkozást.
[2] Beadványozó jelöltként való nyilvántartásba vétele visszautasításával kapcsolatban, tárgyi ügyben ismét az OEVB-hez fordult, 2018. március 12-én „ajánlások ellenőrzésének megismétlése” tárgyú kifogást nyújtott be a választási bizottsághoz. Kérelmében az általa leadott ajánlások jelenlétében történő újraszámolását kérte, továbbá kérte a névjegyzékben szereplő adatok hitelességének igazolását. Az OEVB Beadványozó kérelmének formai hiányosságaira tekintettel a kifogást arra hivatkozással utasította el 40/02.OEVB/2018/III.14./ számú határozatával, hogy az jogszabálysértés megjelölése és bizonyítékok csatolása hiányában érdemi vizsgálatra nem alkalmas.
II.
[A fellebbezés tartalma]
[3] Az OEVB 40/02.OEVB/2018/III.14./ számú határozata ellen, a Ve. 223. § b) pontjára hivatkozással Beadványozó fellebbezést nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz. Fellebbezésében előadta, hogy az ajánlások OEVB általi újbóli ellenőrzése elutasításának valódi indoka az, hogy az ajánlások ellenőrzését nem a jogszabályban előírt módon végezték el. Beadványozó az ajánlások ellenőrzésére vonatkozó, a Ve. 125. § (1)-(3) bekezdésében szabályozott rendelkezések alkalmazásának zsinórmértékéül egy 2011. márciusából származó, „önkormányzati képviselő és polgármester választás számítógépes rendszereiről” szóló, „Jelöltajánlások ellenőrző rendszere, felhasználói és üzemeltetői dokumentáció” című dokumentumra hivatkozik, amelyre alapozva azt igyekszik alátámasztani, hogy az ajánlások ellenőrzése során „hibalehetőségek” fordulhatnak elő, illetve előállhat olyan informatikai helyzet, hogy „a számítógépes rendszer nem képes minden esetben ellenőrizni az ajánlási jogosultságot (…)”.
[4] Beadványozó az ajánlóívei ellenőrzésének eredmény-statisztikájából, és a hét évvel ezelőtti, önkormányzati képviselő és polgármester választásra vonatkozó informatikai dokumentációból azt a következtetést vonja le, hogy az érvényes ajánlásai közül az ellenőrzést végző személy bizonyos ajánlásokat kizárt. Fellebbezésében előadja, mivel ajánlásait nem körültekintően ellenőrizték, így nem jelenthető ki egyértelműen, hogy az ajánlásai száma nem éri el a jelöltséghez szükséges számot, így álláspontja szerint az Alaptörvény XXIII. cikkelyében biztosított „választhatósági jogai” sérülnek.
[5] Kéri a Nemzeti Választási Bizottságtól, hogy a beadványozói álláspontja további bizonyítása érdekében kérje ki a Budapest 2. számú OEVB-től a „számítógépes rendszer döntésekre vonatkozó munkaállományában rögzített adatokat”. Kéri a Bizottságtól, hogy fellebbezését a korábbi fellebbezése kiegészítéseként tekintsék, kéri ügye érdemi vizsgálatát, ajánlásai újraellenőrzését, és az ellenőrzés eredményének megfelelően hivatalos jelöltségének biztosítását.
III.
[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]
[6] A fellebbezés nem alapos.
[7] Nemzeti Választási Bizottság a Ve. 231. § (4) bekezdése szerint a másodfokú eljárás keretében a sérelmezett határozatot, valamint az azt megelőző eljárást vizsgálja.
[8] Nemzeti Választási Bizottság rögzíti, hogy tárgyi ügy – és az OEVB jelen fellebbezésben megtámadott határozata – előzményeként beadott kifogás benyújtásának követelményei kapcsán a Ve. 212. § (2) bekezdése egyértelmű és taxatív felsorolást tartalmaz annak kötelező tartalmi elemeivel kapcsolatban. A jogszabályi rendelkezés szerint:
„A kifogásnak tartalmaznia kell
a) a jogszabálysértés megjelölését,
b) a jogszabálysértés bizonyítékait,
c) a kifogás benyújtójának nevét, lakcímét (székhelyét) és – ha a lakcímétől (székhelyétől) eltér – postai értesítési címét,
d) a kifogás benyújtójának személyi azonosítóját, illetve ha a külföldön élő, magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár nem rendelkezik személyi azonosítóval, a magyar állampolgárságát igazoló okiratának típusát és számát, vagy jelölő szervezet vagy más szervezet esetében a bírósági nyilvántartásba-vételi számát.”
[9] A Ve. 215. § c) pontja az érdemi elbírálás feltételéül szabja ezen elemek feltüntetését az első fokú jogorvoslati eljárást megindító kifogás esetében. A hivatkozott jogszabályi rendelkezés szerint érdemi vizsgálat nélkül kell elutasítani a kifogást, ha nem tartalmazza a 212. § (2) bekezdésében felsorolt elemek valamelyikét. Tekintettel arra, hogy Beadványozó 2018. március 12-én kelt kifogása nem tartalmazta jogszabálysértés tételes megjelölését, illetve jogszabálysértés bizonyítékait, ezért az érdemi vizsgálatra nem volt alkalmas.
[10] E tekintetben a Nemzeti Választási Bizottság rögzíti, hogy saját és a Kúria (Kvk.I.37.494/2014/2.; Kvk.II.37.325/2014/3.; Kvk.II.37.271/2014/2.; Kvk.II.37.326/2014/3.) következetesen alkalmazott joggyakorlata az, hogy a korábbi eljárásban nem szereplő, a jogorvoslati kérelem kötelező tartalmi kellékhiánya – jelen esetben jogszabálysértés megjelölése és bizonyítékok csatolása – a későbbi jogorvoslati eljárásban nem pótolható.
[11] A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy Budapest 02. számú OEVB 40/02.OEVB/2018/III.14./ számú határozatában – tekintettel a Kúria által képviselt gyakorlatra – az előzőekben kifejtettekre figyelemmel tárgyi ügyben jogszerűen állapította meg az érdemi vizsgálatra való alkalmatlanságot.
[12] A Nemzeti Választási Bizottság a fentiekben rögzített indok alapján – a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontjára hivatkozva – a rendelkező részben foglaltaknak megfelelően határozott.
IV.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[13] A határozat a Ve. 212. § (2) bekezdésén, a 215. § c) pontján, a 231. § (4) bekezdésén és (5) bekezdés a) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2018. március 20.
Prof. Dr. Patyi András
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke