A Nemzeti Választási Bizottság
53/2019. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság a B. A. (a továbbiakban: Beadványozó) magánszemély által benyújtott kifogás tárgyában – 7 az elnök szavazatát is tartalmazó igen és 7 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a kifogást elutasítja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2019. április 22-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[A kifogás tartalma]
[1] Beadványozó 2019. április 18. napján 9 óra 45 perckor elektronikus úton kifogást nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz. Kifogásában előadta, hogy a TV2 Média Csoport Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: Médiaszolgáltató) TV2 médiaszolgáltatásának 2019. április 15-17-e közötti hírműsoraival megsértette a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdésének c) és e) pontjaiban foglalt eljárási alapelveit az alábbi tevékenységeivel.
[2] Beadványozó kifogásában a Médiaszolgáltató alábbi műsorszámait jelölte meg tételesen: 2019. április 15-én 18 órakor a „Tények”, továbbá a „3.55 órakor” a „Tények Este” műsorszámokat. 2019. április 16-án 06 óra 25 perckor a „Tények Reggel”, 18 órakor a „Tények” műsorokat, a „Tények röviden” című műsor két aznapi kiadását és a 0 óra 55 perctől sugárzott „Tények Extra” műsort és a „2.35 órakor” kezdődő „Tények Este” műsorszámot. Megjelölte továbbá a 2019. április 17-én 6 óra 25 perckor kezdődő „Tények reggel” műsorszámot. Kifogásához valamennyi megjelölt műsorszám internetes elérését mellékelte, illetve a műsorszámokon belül megjelölte azokat a szerepléseket, nyilatkozatokat, amelyek a vélelmezett jogszabálysértést alátámasztják.
[3] Beadványozó álláspontja szerint a sérelmezett műsorszámok csak és kizárólag a FIDESZ – Magyar Polgári Szövetség és a Kereszténydemokrata Néppárt (továbbiakban: FIDESZ-KDNP) jelölő szervezet kampányáról számoltak be, „az ellenzéket semmilyen formában nem említette meg egyik hírben sem, holott az ellenzéki pártok is minden nap tartanak sajtótájékoztatót, adnak ki közleményeket és folyamatosan kampánytevékenységet folytatnak az EP-választás kapcsán”. Véleménye szerint a „műsorokat nézve az az érzése támad a választóknak, hogy a FIDESZ-KDNP-n kívül nem létezik más párt, aki indulna az EP-választáson és egyáltalán kampányolna, vagy megszólalna bizonyos kérdésekben”.
[4] Beadványozó előadása szerint a „helyzetet súlyosbítja, hogy az ellenzéki pártokban a jelzett időszakban több sajtótájékoztatója is volt, a médiaszolgáltató a fenti hírműsor adásaiban azonban kizárólag a FIDESZ-KDNP ezen eseményeiről számolt be”. A hírműsorokból hiányolt sajtóesemények felsorolását kifogása mellékleteként nyújtja be, a Magyar Távirati Iroda nyilvántartására hivatkozva 2019. április 15-16. napokra összesen tizenhárom eseményt jelöl meg, öt jelölő szervezet szereplésével.
[5] Álláspontja szerint a Médiaszolgáltató fenti tevékenységével megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) pontjaiban rögzített választási eljárási alapelveket. Hivatkozik a Kúria Kvk.I.37.353./2018/2., Kvk.I.37.388/2018/2., Kvk.III.37.465/2014/2., Kvk.V.37.540/2014/3. számú végzéseire, valamint az Nemzeti Választási Bizottság 556/2018., 941/2014., 1094/2014., 45/2019. számú határozataira. Az idézett döntésekből kiemeli a kiegyensúlyozottság több műsorszámon keresztül történő vizsgálatának követelményét, továbbá a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás elve megsértése megállapíthatóságának feltételét.
[6] Véleménye szerint Médiaszolgáltatónak a Nemzeti Választási Bizottság 45/2019. sz. határozatában foglalt elmarasztalás tudatában módjában lett volna a sérelmezett műsorszerkesztési gyakorlatának átalakítására, azonban annak jogsértő jellegén nem változtatott, így a Ve. szabályainak megsértése egyértelműen szándékos.
[7] Mindezek alapján Beadványozó kérte a Nemzeti Választási Bizottságot, hogy a kifogásnak adjon helyt, állapítsa meg a jogszabálysértés tényét, a Médiaszolgáltatót a további jogszabálysértéstől tiltsa el, valamint a szándékos jogsértések miatt maximális bírságot is szabjon ki.
[8] A Nemzeti Választási Iroda a Médiaszolgáltatót értesítette a kifogásról és határidő tűzése mellett tájékoztatta arról is, hogy kifejtheti a kifogással kapcsolatos álláspontját.
[9] Médiaszolgáltató a számára kijelölt határidőben a kifogással kapcsolatban az alábbi észrevételeket tette. Álláspontja szerint a kifogásolt hírműsorok részben nem minősülnek választási kampányban való részvételnek, ebben a körben említi például a „Közös szerb-magyar siker” című híradást, és a „Brüsszel a migrációt pénzeli” hírt. Hivatkozik továbbá a Kúria gyakorlatára, amely szerint a Ve. alapelvi követelményeinek érvényesülését csak a műsorfolyam alapján tartja vizsgálhatónak. véleménye szerint a megjelölt háromnapos intervallum nem felel meg a műsorfolyam terjedelmi követelményének, és kizárja az esélyegyenlőség tartós sérelmének megvalósulását is, amely a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás sérelmét eredményezhetné. Végezetül rögzíti, hogy a Nemzeti Választási Bizottság fenti körülmények melletti elmarasztaló döntése a szerkesztői szabadság sérelmét eredményezné. Mindezekre tekintettel kérte a kifogás elutasítását.
II.
[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]
[10] Beadványozó a Médiaszolgáltató tevékenységét az Európai Parlament tagjainak 2019. évi választása választási kampányában való részvételével összefüggésben támadta. A Ve. 151. § (1) bekezdése szerint a médiaszolgáltatók és a sajtó, illetve a filmszínházak választási kampányban való részvételével – a Ve. rendelkezéseinek megsértésével – kapcsolatos kifogást a Nemzeti Választási Bizottság bírálja el.
[11] A Ve. 139. § (1) bekezdése, valamint az Európai Parlament tagjainak 2019. május 26. napjára kitűzött választása eljárási határidőinek és határnapjainak megállapításáról szóló 4/2019. (III. 1.) IM rendelet (a továbbiakban: IM rendelet) 30. §-a alapján az Európai Parlament tagjainak választása során a választási kampányidőszak 2019. április 6-tól 2019. május 26-án 19.00 óráig tart.
[12] A választási bizottságok és a bíróságok következetes gyakorlata szerint a választási kampányban részt vevő médiaszolgáltatókkal szembeni esélyegyenlőség biztosítására vonatkozó kötelezettség betartása csak a műsorfolyam egészének, de legalább átfogó részének ismeretében vizsgálható. A Nemzeti Választási Bizottság és jogelődje, az Országos Választási Bizottság – a Kúria által jóváhagyott – több eseti döntésében is rámutatott arra, hogy a meghatározott tartalmú műsorszámokat az adott ügy szempontjából irányadó teljes időszakban, összességükben kell vizsgálni. [137/2014. NVB határozat, 960/2014. NVB határozat, 1106/2014. NVB határozat, 70/2015. NVB határozat, 73/2015. NVB határozat, 74/2015. NVB határozat, 55/2016. NVB határozat, 556/2018. NVB határozat, Kvk.IV.37.214/2006/2., Kvk.III.37.375/2015/3., Kvk.III.37.376/2015/3. számú végzések.]
[13] Az esélyegyenlőség alapelve és erre tekintettel a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvének sérelme akkor állapítható meg, ha a médiaszolgáltató valamennyi műsorszámát a választási eljárás időszakában, de legalább átfogó részében vizsgálva bizonyítható, hogy valamely jelölt, jelölő szervezet indokolatlanul kevesebb megjelenési lehetőséget kap más, azonos jogi helyzetben lévő jelölttel illetve jelölő szervezettel szemben. [Kvk.III.37.465/2014/2., Kvk.V.37.540/2014/3., Kvk.I.37.388/2018/2. és Kvk.I.37.353/2018/2. számú végzések.]
[14] A fentiek alapján a Ve. alapelvi követelmények teljesülését a lineáris médiaszolgáltatás esetében nem az egyes műsorok, hanem a műsorfolyam vizsgálatával kell elvégezni. A műsorfolyam az adott ügy szempontjából összehasonlításra alkalmas meghatározott tartalmú műsorszámok összességét jelenti. A műsorfolyam tekintetében további kritérium az irányadó gyakorlat szerint, hogy az időtartamában ölelje fel a kampányidőszak átfogó részét. Figyelemmel a választási kampány ötven napos időtartamára, a Nemzeti Választási Bizottság gyakorlata két hét időtartamot már elegendőnek tart ahhoz, hogy egy műsorfolyamban az alapelvek érvényesülését vizsgálni lehessen. Ezzel egyező érvelést rögzített például 510/2018. számú határozatában, amely megállapítást a Kúria Kvk.I.37.353/2018/2. számú végzésében szintén osztott.
[15] A fenti gyakorlattól való eltérést az indokolhatja, ha a választási eljárásban olyan egyedi esemény történik, amellyel kapcsolatban a tájékoztatás akár rövidebb időszakban vagy egyetlen műsorszámban is vizsgálható, vagy ugyanezt a vizsgálatot a médiaszolgáltató szerkesztési gyakorlatában jelentkező egyedi körülmény indokolja. (45/2019. NVB, 663/2018. NVB határozatok, illetve Kvk.VI.37.484/2019/2. és Kvk.VI.37.432/2018/2. végzések.)
[16] Beadványozó jelen ügyben három adásnapot és ezen belül kilenc, jelentős részben ismétlődő tartalmú hírműsort jelölt meg a jogszabálysértés meglapozására. A Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint ez a terjedelem önmagában nem felel meg a műsorfolyam vizsgálatához szükséges minimumnak. A Bizottság ezen felül sem a választási eljáráshoz kapcsolódóan, sem a sérelmezett műsorszámok vizsgálata alapján nem talált olyan egyedi körülményt, amely a kifogásban megjelölt rövidebb időszakra az önálló vizsgálatot megalapozta volna. Külön kiemelést érdemel, hogy a sérelmezett műsorszámok a médiaszolgáltató rendes adásmenetébe tartozó hírműsorok, amelyeknek nem kizárólagos témája az aktuális választási eljárás, így nincs a műsorszerkesztés oldaláról olyan akadály, amely már jelen időpontban is kizárná a jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőség érvényesülését a választási kampány egy hosszabb periódusára vetítve.
[17] A Nemzeti Választási Bizottság a fentiek alapján a Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) pontjaiban megfogalmazott követelmény érvényesülésének vizsgálata során nem járhat el az egyes műsorszámokat kiragadva, hanem figyelemmel kell lennie valamennyi, a választásokkal kapcsolatba hozható tartalmú hír- és politikai műsorra. Az Alkotmánybíróság 1/2007. (I. 18.) AB határozatában foglalt érvelése rögzítette, „a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelménye nem értelmezhető úgy, mint amely azt a követelményt támasztja a műsorszolgáltatóval szemben, hogy az minden egyes álláspontot minden műsorszámban megjelenítsen. A Bizottság ezért megállapítja, hogy önmagában a megjelölt rövid időszakban sugárzott hírműsorokra leszűkítve az esélyegyenlőség sérelme nem vizsgálható.
[18] A fenti indokok alapján a Bizottság a kifogást a Ve. 220. §-a alapján elutasítja.
III.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[19] A határozat a Ve. 139. § (1) bekezdésén, a 151. §-án, a 220. §-án, az IM Rendelet 30. §-án, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2019. április 19.
Dr. Rádi Péter
a Nemzeti Választási Bizottság
elnök