515/2018. NVB határozat - Györfi Mihály képviselőjelölt által benyújtott fellebbezés tárgyában

A Nemzeti Választási Bizottság

515/2018. számú határozata

 

A Nemzeti Választási Bizottság Györfi Mihály képviselőjelölt (a továbbiakban: Beadványozó) által benyújtott fellebbezés tárgyában – 7 igen és 5 nem szavazattal – meghozta a következő

határozatot:

A Nemzeti Választási Bizottság a Jász-Nagykun-Szolnok megye 01. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság (a továbbiakban: OEVB) 41/2018. (III. 10.) számú határozatát helybenhagyja.

A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2018. március 19-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.

Indokolás

I.

[Az első fokon eljárt választási bizottság döntése és az azt megalapozó tényállás]

  1. Beadványozó 2018. március 8. napján 21 óra 27 perckor az OEVB-nek címzett kifogást nyújtott be elektronikus levélben. Kifogásának tényállásaként rögzítette, hogy a SzolnokTV Zrt. (a továbbiakban: médiaszolgáltató) 2018. március 7-én „Aktuális” műsorszám címen lineáris műsorszolgáltatást nyújtott, mely műsorszámot 2018. március 8-án 9 óra 15 perckor internetes honlapján is elérhetővé tett, megjelölve az erre vonatkozó linket (http://www.szolnoktv.hu/musorok/aktualis/?article_hid=48561). Beadványozó előadta, hogy a műsorszám 02:37-04:36-ig tartalmazza az általa kifogásolt tudósítást, melyben az egyik jelölő szervezet jelöltjének sajtótájékoztatója kerül bemutatásra.
  2. Beadványozó jogi indokolásként rögzítette, hogy a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontja szerinti választás tisztaságára, c) pontja szerinti esélyegyenlőségre, valamint az e) pont szerinti jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlásra vonatkozó alapelvei sérültek azáltal, hogy a műsorszolgáltató ebben az adott műsorszámában csak és kizárólag egyetlen jelölő szervezet sajtótájékoztatójáról adott híradást, és „nem biztosították a reagálás jogát” egy másik – a sajtótájékoztatóban említett – jelölő szervezet részére. Kifogásának alátámasztására hivatkozott a Legfelsőbb Bíróság PK. 12. és 14. számú állásfoglalására, valamint a Kúria KvK.III.37.326/2018/4. számú határozatára. Az állásfoglalások tartalma abban áll, hogy a sajtótájékoztatónak a rendeltetése a valóságról történő tájékoztatás, valamint, hogy a sajtóközlemény valódiságát a sajtószerv köteles bizonyítani, míg a Kúria döntése az önkormányzati médiaszolgáltatók választások idején történő semlegességét rögzíti.
  3. Mindezekre tekintettel kérte az OEVB-t, hogy a kifogásának adjon helyt, és a Ve. 218. § (2) bekezdés a) pontja alapján a jogszabálysértést állapítsa meg, b) pontja alapján a médiaszolgáltatót a további jogsértéstől tiltsa el, valamint, hogy a Ve. 152. § (1) bekezdés a) és c) pontja alapján kötelezze a médiaszolgáltatót a határozat rendelkező részének a jogsértő közléshez hasonló módon történő közzétételére.
  4. Az OEVB a 41/2018. (III. 10.) határozatával a kifogást elutasította.
  5. Az OEVB a határozat indokolásában kifejtette, hogy műsorszolgáltató írásban nyilatkozott „Választási szabályzat”-áról, amely szerint a jelöltek, jelölő szervezetek megjelenését limitálják a következők szerint: jelöltre, jelölő szervezetre (azok rendezvényei, választási eseményei, rendezvényei bemutatására) hetente egyszer 90 másodperc jut (kampányidőszakban tehát összesen 6 alkalommal, amelyben a jelölt 2 alkalommal 20 másodpercben szólalhat meg). Ezen túl a kampányidőszak alatt összesen egy alkalommal választási gyűlésről 180 másodpercben ad hírt, amelyben 3 alkalommal 30 másodperc megszólalási idő biztosít. A jelölteknek és jelölő szervezeteknek tehát összesen 7 alkalom biztosított a kampány időszakában arra, hogy megismertessék magukat. A „Választási szabályzat” alapján a forgatási rend is rögzítésre került, mely szerint minden forgatást az azt megelőző hét péntek 12 óráig e-mailben megküldött meghívó alapján bonyolítják le. Az adott felvett anyagot, amennyiben az 17 óráig befejeződik, még aznap levetítik, ha később fejeződik be, akkor a másnapi adásba kerül sugárzásra. Hétvégén ilyen műsorszám nem látható, így a pénteki – a fent meghatározott határidő utáni – és a hétvégi felvételek a hétfői adásban kerülnek vetítésre.
  6. Az OEVB a fentiekre figyelemmel megállapította, hogy a műsorszolgáltató önmagára nézve olyan szabályzatot fogadott el, amely alapján objektív az esélyegyenlőséget biztosító tudósítása. A konkrét műsorszámmal kapcsolatban pedig kifejtette, hogy annak időtartama – a „Választási szabályzat”-ban rögzítetteknek megfelelően – 90 másodperc volt, azzal, hogy a jelölt részére sem volt hosszabb időkeret biztosítva (kétszer 20 másodperc). Az OEVB megállapította továbbá, hogy a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontja szerinti alapelvek nem sérültek azáltal, hogy egy napon csak egy adott politikai csoport jelent meg a műsorban, ezen jogsértést csak abban az esetben lehetne megállapítani, ha a jelölteknek, jelölő szervezeteknek egyáltalán nem állna módjukban a műsorfolyamban részt venni, ugyanakkor erre a Beadványozó nem is hivatkozott kifogásában.
  7. Az OEVB a csatolt bizonyítékokból nem találta megállapíthatónak, hogy a műsorszolgáltató folytat-e a „Választási szabályzat”-a ellenére megkülönböztető gyakorlatot a különböző jelöltek, jelölő szervezetek vonatkozásában. Az OEVB álláspontja szerint a műsor híradási jellegéből adódóan az esélyegyenlőséget a műsorszolgáltatónak nem azzal kellett biztosítania, hogy beavatkozik a hírműsor szerkesztésébe, hanem azzal, hogy a különböző jelöltek és jelölő szervezetek részére a sajtótájékoztatójukkal kapcsolatos híradás esetén a megszólalásra azonos feltételekkel, azonos heti megjelenéssel, azonos időkeretet biztosít, melynek ellenkezőjét Beadványozó nem tudta bizonyítani.
  8. Mivel az OEVB megállapította, hogy a csatolt bizonyítékokból összehasonlíthatóság hiányában nem állapítható meg a hivatkozott alapelvek megsértése, a kifogást elutasította.

II.

[A fellebbezés tartalma]

  1. Beadványozó 2018. március 13. napján 13 óra 13 perckor elektronikus úton fellebbezést nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz a 41/2018. (III. 10.) határozatával szemben annak jogszabálysértő, nevezetesen a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjába ütköző voltára hivatkozással. Beadványában megismétli a kifogásában előadottakat, továbbá előadja, hogy az OEVB határozata helytelenül csak a politikai reklámra vonatkozó törvényi szabályozásra és a „Választási szabályzat”-ra alapul, miközben az általa megjelölt alkotmánybírósági és bírósági határozatokat is figyelembe kellett volna venni.
  2. Álláspontja szerint a „Választási szabályzat” rendelkezéseit a médiaszolgáltató nem tartotta be, ugyanis ameddig annak céljával összhangban, azaz az adott jelölt az általa, pártja által meghatározott célok, elvégzendő feladatok bemutatására használja fel a heti 90 másodperces megszólalását, „indokolatlannak mutatkozik valamennyi képviselőjelölt, illetve jelölő szervezet számára a reagálás jogát biztosítani”. Abban az esetben azonban, ha a megszólalási lehetőséget már nem ezen célra használja fel a jelölt, „hanem a választókerületben induló más képviselőjelölteket, azok jelölőszervezetét név szerint említve, politikai haszonszerzés reményében hamis tények állításával támadja meg”, „politikai támadást intéz” más jelöltek ellen, akkor „a reagálás jogát a megszólítottnak biztosítania kell” a médiaszolgáltatónak. Kifejti továbbá, hogy ezen „reagálási jogot” a médiaszolgáltatónak a „választási szabályzat”-ában foglalt – fent bemutatott – eljárásrend mellőzésével kellett volna biztosítania, azaz az eljárásrend szerint hétfőn biztosított megszólalás helyett, már hétvégén vagy még korábban kellett volna lehetőséget biztosítani Beadványozó részére, ugyanis „a politikai támadás, hamis tények állítása, valamint az arra adott cáfolat, illetve reagálás között időben olyan nagy különbség lép fel, mely a politikai véleményszabadság részét képező politikai vita intézményét gyakorlatilag kiüresíti.” Hozzáteszi, hogy az OEVB döntését a Ve. hivatkozott alapelvei tekintetében súlyosan jogsértőnek tartja, ugyanis véleménye szerint, az azt eredményezi, hogy a közszereplők, képviselőjelöltek a saját állításaikért nem felelnek, ha gondolataikat, állításaikat egy szerkesztő idézi.
  3. Álláspontja szerint az OEVB határozata mind a Ve., mind az Alkotmánybíróság, a Legfelsőbb Bíróság, illetve Kúria irányadónak tekintett határozataival szembeni, a választási kampányban kifejthető politikai véleményszabadság korlátozását eredményező álláspontra helyezkedik.
  4. A kifejtettek alapján kéri a Nemzeti Választási Bizottságot, hogy változtassa meg az OEVB határozatát, és a Ve. 218. § (2) bekezdés a) pontja alapján a jogszabálysértést állapítsa meg, b) pontja alapján a médiaszolgáltatót a további jogsértéstől tiltsa el, valamint, hogy a Ve. 152. § (1) bekezdés a) és c) pontja alapján kötelezze a médiaszolgáltatót a határozat rendelkező részének a jogsértő közléshez hasonló módon történő közzétételére.

III.

[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]

  1. A fellebbezés nem alapos.
  2. A Nemzeti Választási Bizottságnak az eljárás során az ügy érdemét tekintve abban kellett állást foglalnia, hogy az OEVB az esélyegyenlőség érvényesülésére vonatkozó vizsgálata során helyesen állapította-e meg a tényállások tisztázásához szükséges tényeket, illetve megfelelően értékelte-e a Beadványozó által a jogsértés alátámasztása érdekében benyújtott bizonyítékokat e tényekkel összefüggésben.
  3. A Nemzeti Választási Bizottság rögzíti, hogy a kampányhoz kötődő jogegyenlőség követelménye, az egyenlő esély elve a választási kampány idején akkor érvényesül, ha a jelölő szervezetek és jelöltek számára azonosak azok az objektív, külső feltételek, amelyek mellett képesek választási üzeneteiket eljuttatni a választókhoz. [Kvk.IV.37.359/2014/2.]
  4. A Nemzeti Választási Bizottság hivatkozik a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Mttv.) 203. § 41. pontjára, mely alapján a médiaszolgáltató tartalmának meghatározása a médiaszolgáltató szabad döntésén alapul. A Nemzeti Választási Bizottság osztja továbbá az Alkotmánybíróság 1/2007. (I. 18.) AB döntésében kifejtett jogi álláspontját a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményével kapcsolatban, mely szerint ezen alapelv nem értelmezhető úgy, mint amely azt a követelményt támasztja a műsorszolgáltatóval szemben, hogy az minden egyes álláspontot minden műsorszámban megjelenítsen.
  5. A Nemzeti Választási Bizottság az Mttv. és a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvényben (a továbbiakban: Smtv.) foglalt alapelvek, valamint a Ve. rendelkezéseivel és alapelveivel összefüggésben hivatkozik a Kúria Kvk.III.37.375/2015/3. és Kvk.III.37.376/2015/3. számú végzésében rögzített álláspontjára, mely szerint: „Az Mttv. és az Smtv. idézett rendelkezései egybevetéséből megállapítható, hogy a műsorszolgáltató számára a törvény biztosítja a szerkesztői szabadságot. Emellett kell megemlíteni azt is, hogy a Ve. alapelvi szabályainak a műsorszámok összességében kell érvényesülni.”
  6. A Nemzeti Választási Bizottság a fentiek alapján megállapítja, hogy a Ve. alapelvi szabályainak a műsorszámok összességét illetően kell érvényesülnie, a meghatározott tartalmú műsorszámokat az adott ügy szempontjából irányadó teljes időszakban, összességükben kell vizsgálni.
  7. A Nemzeti Választási Bizottság rögzíti, hogy az OEVB helyesen állapította meg, hogy a médiaszolgáltató olyan szabályrendszert alakított ki, amely a Kúria Kvk.IV.37.359/2014/2. sz., valamint Beadványozó által is hivatkozott KvK.III.37.326/2018/4 sz. határozatában foglaltakkal összhangban áll, azaz a jelölő szervezetek és jelöltek számára azonosak azok az objektív, külső feltételek, amelyek mellett képesek választási üzeneteiket eljuttatni a választókhoz, és az önkormányzati médiaszolgáltató választás idején történő semlegességét biztosítja.
  8.  Beadványozó által hivatkozott „reagálási jog”-ának műsorfolyamban történő biztosítása, a semlegesség elvének megfelelően kialakított szabályrendszerrel lett volna ellentétes, tekintettel arra, hogy Beadványozó vélhetően azt kívánta volna meg médiaszolgáltatótól, hogy az általános szabályrendtől eltérően, az általa sérelmesnek, hamisnak vélt kijelentések esetében biztosítson lehetőséget azok megcáfolására. Álláspontja szerint médiaszolgáltató akkor járt volna el helyesen, ha Beadványozóval szemben pozitív diszkriminációt alkalmaz és érvényesíti „jogát”. A Nemzeti Választási Bizottság megjegyzi, hogy ezen esetben a médiaszolgáltató valóban megsértette volna az esélyegyenlőségre vonatkozó törvényi rendelkezéseket, mert ekkor megállapítható lett volna, hogy az egyik képviselőjelölt esetében kivételt alkalmazott, az egyébként objektív feltételrendszert alkalmazó szabályrendszere alól.
  9. A Nemzeti Választási Bizottság rögzíti továbbá, hogy az OEVB azon megállapítása, hogy a Beadványozó által csatolt bizonyítékokból összehasonlíthatóság hiányában nem állapítható meg a hivatkozott alapelvi sérelem, helytálló, különös tekintettel arra, hogy a hivatkozottak szerint a Ve. alapelvi szabályainak a műsorszámok összességét illetően kell érvényesülniük, a meghatározott tartalmú műsorszámokat az adott ügy szempontjából irányadó teljes időszakban, összességükben kell vizsgálni, amely így bizonyítékok hiányában nem teljesülhet. Mindezek alapján a semlegesség követelményének való megfelelés nem vizsgálható egyetlen műsorszám alapján.
  10. Beadványozó hivatkozik a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontja szerinti választás tisztaságára, valamint az e) pont szerinti jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlásra vonatkozó alapelvi követelmények megsértésére is, azonban erre vonatkozóan nem fejt ki indokolást, összességében a kívánt jogkövetkezményeket az esélyegyenlőség megsértésére kívánta alapozni, ezért ezek vonatkozásában az OEVB nem folytatott vizsgálatot, ahogy ezt a Nemzeti Választási Bizottság is mellőzi jelen eljárásában.
  11. A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja továbbá, hogy az OEVB határozatában foglaltakkal ellentétben a benyújtott jogorvoslati kérelem tartalma alapján nem tekinthető kizárólagosan a médiaszolgáltató tevékenységével összefüggő jogorvoslatnak, mivel lényegüket tekintve nem a médiaszolgáltató tevékenységét sérelmezik, hanem elsősorban a médiaszolgáltató által sugárzott egyik műsorban látható képviselőjelölt kijelentéseinek valóságtartalmát kifogásolja.
  12. A Kúria Kvk.I.37.226/2015/2. számú végzésében az Alkotmánybíróság 5/2015. (II. 25.) AB határozatában foglaltakat megismételve rögzítette, hogy: „A választási kampány a közügyek szabad vitatásának egyik, a választójog szabályai körébe vont megnyilvánulása. E nélkül a választópolgárok nem, vagy csak komoly nehézségek árán tudnák eldönteni, hogy kire szavazzanak. A választási kampány során tehát nemcsak egyszerűen a közügyeket vitatják meg az emberek, hanem tájékozódnak annak érdekében, hogy a szavazás napján megfontolt döntést tudjanak hozni.”
  13. A Nemzeti Választási Bizottság rögzíti, hogy a műsorszámban elhangzott és kifogásolt kijelentések, értékítéletek tartalmának bizonyítására nincs törvényes lehetőség. A kijelentések cáfolata lehet a választók meggyőzésére alkalmas eszköz a kampány hátralévő időszakában, a médiaszolgáltató műsorszámában elhangzott és kifogásolt kijelentések azonban jogi felelősség megállapításának nem adhatnak alapot.
  14. A Nemzeti Választási Bizottság rögzíti, hogy a más személyét érintő kijelentések kapcsán helyreigazítás közzétételére, becsületsértéssel vagy rágalmazással kapcsolatos jogsértés megállapítására más jogágak által részletesen szabályozott jogorvoslati eljárások keretében kerülhet sor.

 

  1. A Nemzeti Választási Bizottság a fentiekben rögzített indok alapján – a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontjára hivatkozva – a rendelkező részben foglaltaknak megfelelően határozott.

IV.

[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]

  1. A határozat az Mttv. 7. §-án, az Smtv. 1. § 1. pontján, a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontján, a 231. § (5) bekezdés a) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.

Budapest, 2018. március 16.

 

 

           Prof. Dr. Patyi András

      a Nemzeti Választási Bizottság

         elnöke