32/2019. NVB határozat - a Párbeszéd Magyarországért Párt által benyújtott kifogás tárgyában

Untitled 1

A Nemzeti Választási Bizottság

32/2019. számú határozata

 

A Nemzeti Választási Bizottság a Párbeszéd Magyarországért Párt (1165 Budapest, Hunyadvár utca 20. Fszt./1., képviseli: dr. H. T. meghatalmazott jogi képviselő, a továbbiakban: Beadványozó) által benyújtott kifogás tárgyában – 5 igen és 3 nem szavazattal – meghozta a következő

határozatot:

A Nemzeti Választási Bizottság a kifogást érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.

A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2019. március 17-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.

Indokolás

I.

[A kifogás tartalma]

[1]    Beadványozó 2019. március 13-án 16 óra 23 perckor elektronikus úton a meghatalmazással igazolt jogi képviselője, dr. H. T. ügyvéd által kifogást nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz. Előadta, hogy Magyarország Kormánya a 2019. évi európai parlamenti képviselők választásának választási eljárásában megsértette és megsérti a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés c) és e) pontjában foglalt választási alapelveket. Állítása alátámasztására több internetes oldalon szereplő cikkre és azok online elérhető linkjeire hivatkozott, valamint csatolta a Lokál Extra című lap 2019. március 7-i számának címlapját, egy plakátképet, valamint a 888.hu weboldalon található „hirdetés” képfelvételét.

[2]    A kifogásolt magatartást az alábbiakban jelölte meg: „Magyarország Kormánya 2019. február 18-án a Magyarország Kormánya nevű Facebook-oldalon jelentette be, hogy ún. „tájékoztató kampányt” indít, melynek keretében a lentiekben ismertetett plakátok kerültek kihelyezésre. Kifejtette, hogy a „tájékoztató kampány” célja a „kormány állítása szerint a migrációnak az Európai Unió általi (vélelmezett) kezelésének veszélyeire történő felhívás, hatását tekintve azonban a fentiek mellett a „tájékoztató kampány” jogellenesen befolyásolja a választói akaratot és jogszerűtlenül előnyhöz juttatja a választási eljárásban résztvevő egyes jelölő szervezeteket.”

[3]    Beadványozó álláspontja szerint a jogsértés eszközét a tájékoztató kampány keretében „országszerte nagy számban” kihelyezésre került plakátok képezik, melyek több változatban készültek [a) óriásplakát formátumban, b) citylight formátumban, és c) „elefántfül” formátumban] és kerültek kihelyezésre. Állítása szerint a plakátok „grafikai megjelenítése túlnyomórészt azonos, a szöveges tartalmuk pedig részben különböző.” Hozzátette, hogy a „plakátokon túl a Kormány a „tájékoztató kampányt” levélben, internetes reklámokban és televíziós-, illetve rádiós bejátszásokkal, továbbá a nyomtatott és internetes sajtóban is folytatja. (…), melyekre mint köztudomású tényekre hivatkozott. Ezekkel kapcsoltban kifejtette, hogy „a jogsértés e téren is folyamatosnak tekinthető”.

[4]    Előadta, hogy „Szijjártó Péter külügyminiszter 2019. február 26-án a brit közszolgálati televízió (BBC – British Broadcasting Corporation) Hard Talk című műsorában kijelentette, hogy a plakátok azért kerültek kihelyezésre, mert Magyarországon kampány van”. Hozzátette, hogy a Ve. 139. § (1) bekezdése értelmében a választási kampányidőszak a szavazás napját megelőző 50. naptól a szavazás napján a szavazás befejezéséig tart. Áder János köztársasági elnök az európai parlament képviselők választásának napját 2019. március 1-én tűzte ki, mégpedig 2019. május 26-ára. Ezt alapul véve a Ve. fogalomrendszere szerinti kampányidőszak 2019. április 6-án veszi kezdetét. Kiemelte, hogy „ez jogilag jelentős tény”, mivel a külügyminiszter „a kormány által indított „tájékoztató kampányt” egyértelműen a választópolgárok akaratának befolyásolására szolgáló (vagy arra alkalmas) eszközként nevezi meg.”

[5]    Beadványozó kifogástételi jogosultságát a Ve. 208. §-ára hivatkozással az alábbiak szerint rögzítette: „[k]ijelentem, hogy a Párbeszéd Magyarországért Párt az európai parlamenti képviselők 2019. évi választására jogerősen nyilvántartásba vett jelölő szervezet a 24/2019. sz. NVB határozat alapján, így kifogástételi jogosultsága van jelölő szervezetként, mivel megfelel a Ve. 3. § (1) bek. 3. pont b) alpontja szerinti feltételeknek.” Hozzátette, hogy a „Párbeszéd Magyarországért Párt emellett az ügyben érintett jogi személynek is minősül, tekintettel arra, hogy a Párbeszéd Magyarországért Párt (…) a választási versenynek jogi értelemben véve egyenrangú résztvevője.”

[6]    Álláspontja szerint a kifogás a Ve. 209. § (2) bekezdése alapján, valamint a Kúria Kvk.II.38.056/2014/3. számú döntésére hivatkozással határidőben érkezett, tekintettel arra, hogy az általa kifogásolt tevékenység folyamatosan fennáll.

[7]    Beadványozó a „jogsértés mibenlétét” az alábbiak szerint foglalta össze: „[h]angsúlyozandó, hogy sem a plakátok kihelyezésekor, sem jelen kifogás elbírálásakor nincs a Ve. szerinti kampányidőszak, ez azonban nem jelenti, hogy a plakátok jogszerűen kerültek volna ki. A kampány kiemelt szerepet tölt be abban, hogy a jelöltek, jelölő szervezetek eljuttathassák üzeneteiket a választópolgárokhoz, szabadon és egyenlő esélyek között [Ve. 2. § (1) bekezdés c) pont] győzhessék meg őket politikai üzeneteik helyességéről. (…) ezen követelmény nem érvényesülhet maradéktalanul, ha a kampány kezdetét megelőzően, de már a választási eljárás kezdetén olyan körülmények állnak elő, melyek alkalmasak a politikai verseny jelentős és jogellenes torzítására. Különösen igaz ez akkor, ha a politikai versenyt állami erőforrások felhasználásával a Kormány tevékenysége torzítja.” Hozzátette, hogy a Kormánynak van jogosultsága „tájékoztató kampányt” indítani, melynek kiemelkedő szerepe van a választói akarat befolyásolásában, mely tény figyelmen kívül hagyása „sérti a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontja szerinti jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás követelményét”.

[8]    Álláspontja szerint „a Kormány a „tájékoztató kampány” során a kormánypártok, mint jelölő szervezetek üzeneteivel megegyező, vagy azokkal jelentős átfedésben lévő üzeneteket közvetít a választópolgárok felé, így megvalósul a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti alapelv sérelme is. Mind a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja, mind ugyanezen szakasz és bekezdés e) pontja esetében nyomatékosítja, hogy a választási eljárás alapelveit a választási eljárás egészében, tehát nem kizárólag a kampányidőszakban kell tiszteletben tartani. Ezen alapelveket pedig nem kizárólag a választási eljárás szűken vett szereplői (jelöltek, jelölő szervezetek, névjegyzékben szereplő választópolgárok), hanem minden állami és nem állami szerv köteles tiszteletben tartani”. Kiemelte, hogy álláspontja szerint a jogsértés jelen helyzetben abban áll, hogy egy konkrét jelölő szervezet számíthat Magyarország Kormánya támogatására már jóval a kampányidőszak előtt. A plakátok kihelyezése következtében pedig két jelölő szervezet, „nevezetesen a FIDESZ és a KDNP jogszerűtlen előnyhöz jutott, mivel egy olyan szerv (a Kormány), amelynek közjogi szerepénél fogva kötelessége tartózkodni attól, hogy a választási eljárásban bármelyik jelöltet vagy jelölőszervezetet támogassa, segítette őt főbb üzeneteinek a választópolgárokhoz való eljuttatásában”.

[9]    Beadványozó az általa kifejtettek alátámasztására részletesen hivatkozott a Kúria Kvk.IV.37.359/2014/2., a Kvk.II.37.395/2014/2. számú és a Kvk.IV.37.360/2014/2. számú döntéseire is.

[10] Mindezek alapján Beadványozó kérte a Nemzeti Választási Bizottságot, hogy a Ve. 218. § (2) bekezdés a) pontja szerint állapítsa meg, hogy Magyarország Kormánya valamint az annak elhelyezésére adott megbízás, továbbá a plakátok eltávolításának elmulasztása, valamint azok felhasználása sérti a Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) pontjában foglalt alapelveket, és a Ve. 218. § (2) bekezdés b) pontja alapján tiltsa el Magyarország Kormányát a további jogszabálysértéstől, emellett kötelezze Magyarország Kormányát arra, hogy a tájékoztatáshoz való jogát a választási eljárás által érintett időszakban csak a legszükségesebb esetben és a legszűkebb keretek között gyakorolja.

II.

[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]

[11] A Nemzeti Választási Bizottság elé 2019. március 4. és 2019. március 14. között immáron harmadik alkalommal kerül olyan kifogás, amelyben annak előterjesztője arra hivatkozik, hogy a Kormány által folytatott tájékoztató kampány jogellenesen befolyásolja a választói akaratot és jogszerűtlenül előnyhöz juttatja a választási eljárásban részt vevő egyes jelölő szervezeteket.

[12]   A Kúriához a hasonló tényállás alapján elbírált 12/2019. számú NVB határozat ellen egy jelölő szervezet felülvizsgálat iránti kérelmet nyújtott be, amelynek nyomán a Kúria Kvk.III.37.326/2019/4. számú, 2019. március 11-én meghozott végzésével helybenhagyta a Nemzeti Választási Bizottság határozatát. A Kúria hivatkozott végzése a meghozatala napján közzétételre került a kuria-birosag.hu és a valasztas.hu oldalon is, az bárki számára megismerhetővé vált. A releváns tényállásbeli azonosság okán a Nemzeti Választási Bizottság jelen döntése meghozatalakor teljes mértékben irányadónak tekinti a Kvk.III.37.326/2019/4. számú végzésében foglaltakat és annak alapján az alábbi megállapításokat teszi.   

[13]       A kampányidőszak időtartama napra pontosan rögzítésre került a Ve. 139. §-ában. Kezdő és záró időpontját a törvény az alábbiak szerint határozza meg: a választási kampányidőszak a szavazás napját megelőző 50. naptól a szavazás napján a szavazás befejezéséig tart. Tekintettel arra, hogy 2019. március 1-én a köztársasági elnök 2019. május 26-ára tűzte ki az Európai Parlament tagjai választását, a kampányidőszak ebben a választási eljárásban 2019. április 6-án veszi kezdetét és 2019. május 26-án 19.00 óráig tart.

[14]       A Ve. 140. §-a alapján kampányeszköznek minősül minden olyan eszköz, amely alkalmas a választói akarat befolyásolására vagy annak megkísérlésére, így különösen a

a) plakát,

b) jelölő szervezet vagy jelölt által történő közvetlen megkeresés,

c) politikai reklám és politikai hirdetés,

d) választási gyűlés.

[15] A Ve. 141. §-a értelmében kampánytevékenység a kampányeszközök kampányidőszakban történő felhasználása és minden egyéb kampányidőszakban folytatott tevékenység a választói akarat befolyásolása vagy ennek megkísérlése céljából.

[16] A Ve. 141. §-a kampánytevékenységnek csak a kampányidőszakban végzett, ott meghatározott tevékenységet minősíti. A kampányidőszakon kívül eső időben a Ve. szerinti kampánytevékenység folytatása fogalmilag kizárt, azaz a kampányidőszakon túli tevékenység nem tekinthető kampánytevékenységnek. A Kormány tagja által külföldi sajtóterméknek adott nyilatkozata, az ezek során alkalmazott szóhasználat nem írja felül a Ve. értelmező rendelkezését, nem alkalmas arra, hogy alapul szolgáljon olyan értelmezéshez, mely a kampányidőszak kógens módon, törvényben rögzített időtartamát relativizálja.

[17] A fentiekben hivatkozott jogértelmezés hangsúlyozása azért fontos jelen ügy kapcsán is, mert ez az, amely behatárolja a Nemzeti Választási Bizottság eljárási hatáskörét.

[18] A kampányidőszakon kívül eső plakátolási és egyéb a tájékoztatás keretében végzett tevékenység célját tekintve – figyelemmel arra is, hogy a plakát a Ve.140. § a) pontja szerint kampányeszköznek minősül – alkalmas lehet a választói akarat befolyásolására, azonban annak vizsgálata és a kifogás által igényelt szankcionálása a kampányidőszakon kívüliségére tekintettel nem a választási bizottságok hatáskörébe tartozik, kampánytevékenységként a Ve. alkalmazásában nem értelmezhető.

[19] A kifogásban hivatkozott, a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti esélyegyenlőség a jelöltek és jelölő szervezetek között, valamint az e) pont szerinti jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás követelményére vonatkozó okfejtés kapcsán a kúriai döntésben foglaltakkal egyezően hangsúlyozza a Bizottság, hogy ezek vizsgálódására csakis akkor lenne a jelen eljárásban jogszabályi lehetőség, ha a Nemzeti Választási Bizottság hatásköre megállapítható lenne.

[20] A Nemzeti Választási Bizottság hivatkozik továbbá a Kúria Kvk.III.37.096/2010/2. számú végzésére is, amely a fentiekkel összhangban rögzíti, hogy a kampányidőszakon kívül eső politikai tevékenység nem tiltott, elfogadott és általánosan alkalmazott módszere az egyes politikai irányzatok népszerűsítésének. Minden politikai tevékenység szükségképpen hatással van a következő választás eredményére, ez azonban nem jelenti azt, hogy önmagában e tevékenységek, amelyek a kampányidőszakon kívül zajlanak a Ve. rendelkezéseit megsértenék.

[21] A Kúria a Knk.II.37.710/2016/2. számú végzésében megállapította, hogy kampányidőszakon kívüli kampánytevékenységgel történő alapelvsértés nem értelmezhető, így alapelvi sérelmekre hivatkozással sem állapítható meg a választási szerv hatásköre.

[22] Az előzőekben részletesen kifejtett jogszabályi és joggyakorlatbeli előzményekre hivatkozással a Bizottság megállapítja, hogy a kampányidőszak előtt megjelent plakátok és egyéb, a tájékoztatás keretében végzett tevékenység vizsgálatára egyetlen választási bizottság, így ő maga sem rendelkezik hatáskörrel. Hatáskör hiányában pedig nem végezhet értékelést abban a tekintetben, hogy a kifogásban hivatkozott tevékenységek alkalmasak-e a választói akarat befolyásolására, illetve megkísérlésére, vagyis, hogy kampánytevékenységként értékelhetők-e. (5/2014., 36/2016., 39/2016., 50/2016. NVB határozatok, valamint Kvk.III.37.096/2010/2. és Knk.II.37.710/2016/2. számú végzések)

[23] A fentiekben írtak alapján a Bizottság ismételten hangsúlyozza, hogy a Kormány kifogásban sérelmezett tevékenységének a Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) pontjai szerinti alapelvek fényében való vizsgálatára csak abban az esetben lenne mód, ha a Nemzeti Választási Bizottságnak lenne hatásköre a kampányidőszakon kívüli tevékenység vizsgálatára. Erre azonban ahogyan az már az előzőekben részletesen kifejtésre került, nincs jogszabályi lehetőség.

[24] A Ve. 215. § d) pontja szerint érdemi vizsgálat nélkül kell elutasítani a kifogást, ha az nem tartozik a választási bizottságok hatáskörébe. Mindezek alapján a Nemzeti Választási Bizottság a rendelkező részben foglaltak szerint határozott.

III.

[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]

[25] A határozat a Ve. 139. §-141. §-ain, a 215. § d) pontján, a 331. §-án, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.

Budapest, 2019. március 14.

 

                                                                                                Dr. Rádi Péter

                                                                                a Nemzeti Választási Bizottság

                                                                                                       elnöke