A Nemzeti Választási Bizottság
1340/2014. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság Bíró Zoltán (a továbbiakban: szervező) magánszemély által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozza a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság
„Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvényt egészítse ki azzal, hogy a pénzügyi intézmények nem számíthatnak fel kezelési költséget ügyfeleik részére?”
kérdést tartalmazó aláírásgyűjtő ív hitelesítését megtagadja.
A határozat ellen annak a választások hivatalos honlapján való közzétételét követő 15 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3.; levélcím: 1397 Budapest Pf: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2014. október 1-jén 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
Az országos népszavazási kezdeményezés szervezője 2014. augusztus 21-én 22 támogató választópolgár adatait és aláírását tartalmazó aláírásgyűjtő ívet nyújtott be postai úton a Nemzeti Választási Bizottsághoz a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 3. § (1) bekezdése szerinti hitelesítés céljából.
A Nemzeti Választási Iroda elnöke az Nsztv. 10. §-ában rögzített hatáskörében eljárva a kérdés benyújtásától számított 5 napon belül elvégezte a kezdeményezés formai és tartalmi vizsgálatát, majd azt a Nemzeti Választási Bizottság elé terjesztette.
II.
Az Nsztv. 11. §-a szerint a Nemzeti Választási Bizottság a kérdés hitelesítéséről vagy annak megtagadásáról a benyújtásától számított harminc napon belül dönt. A Nemzeti Választási Bizottság a kérdést akkor hitelesíti, ha az az Alaptörvényben, valamint az Nsztv-ben a kérdéssel szemben támasztott követelményeknek megfelel. A szervező által benyújtott kérdés csak abban az esetben hitelesíthető, ha az aláírásgyűjtő ív is megfelel a jogszabályban foglalt előírásoknak.
Az Nsztv. 9. § (1) bekezdése előírja, hogy a népszavazásra javasolt kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy arra egyértelműen lehessen válaszolni, továbbá a népszavazás eredménye alapján az Országgyűlés el tudja dönteni, hogy terheli-e jogalkotási kötelezettség, és ha igen, milyen jogalkotásra köteles.
A Nemzeti Választási Bizottság hangsúlyozza, hogy az egyértelműség követelménye a népszavazáshoz való jog érvényesülésének garanciája, melyet a választópolgár és a jogalkotó szemszögéből is vizsgálni szükséges.
A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy az aláírásgyűjtő ív mintapéldányán szereplő országos népszavazási kezdeményezés nem felel meg – a fentiekben idézett – az Nsztv. 9. § (1) bekezdésében foglalt, a törvényben támasztott egyértelműség követelményének.
A népszavazás szervezője a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) módosítását kezdeményezi atekintetben, hogy a pénzügyi intézmények ne számíthassanak fel az ügyfelek számára kezelési költséget.
A Hpt. 3. § (1) bekezdése sorolja fel a pénzügyi szolgáltatások körét, mely a következő tevékenységek üzletszerű végzése forintban, devizában vagy valutában: betét gyűjtése és más visszafizetendő pénzeszköz nyilvánosságtól történő elfogadása, hitel és pénzkölcsön nyújtása, pénzügyi lízing, pénzforgalmi szolgáltatás nyújtása, elektronikus pénz kibocsátása, olyan papír alapú készpénz-helyettesítő fizetési eszköz (például papír alapú utazási csekk, váltó) kibocsátása, illetve az ezzel kapcsolatos szolgáltatás nyújtása, amely nem minősül pénzforgalmi szolgáltatásnak, kezesség és garancia vállalása, valamint egyéb bankári kötelezettség vállalása, valutával, devizával - ide nem értve a pénzváltási tevékenységet -, váltóval, illetve csekkel saját számlára vagy bizományosként történő kereskedelmi tevékenység, pénzügyi szolgáltatás közvetítése, letéti szolgáltatás, széfszolgáltatás, hitelreferencia szolgáltatás, valamint követelésvásárlási tevékenység. A Hpt. 3. § (2) bekezdése szerint a kiegészítő pénzügyi szolgáltatás a következő tevékenységek üzletszerű végzése forintban, valutában, illetve devizában: pénzváltási tevékenység, fizetési rendszer működtetése, pénzfeldolgozási tevékenység, pénzügyi ügynöki tevékenység a bankközi piacon, forgatható utalvány kibocsátására irányuló tevékenység.
A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a népszavazási kérdés általánosságban fogalmaz a kezelési költség vonatkozásában, így az a fentiekben felsorolt valamennyi üzletszerűen végzett pénzügyi tevékenység során felszámított kezelési költséget, így az a pénzügyi rendszer egészét is érinti.
A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja továbbá, hogy az e törvényben felsorolt egyes pénzügyi szolgáltatások más és más ügyfélkört jelentek és jelölnek ki. A kezdeményezésben szereplő kérdés azonban általánosan, az egész Hpt.-re kiterjedően használja az ügyfél fogalmát, ami azonban nem tekinthető a fogyasztóval egyenlő tartalmú fogalomnak.
A „kezelési költség”-et a Hpt. XIII. fejezete, Ügyfelek védelme cím alatt két helyen nevesíti, továbbá egyszer „kamat jellegű kezelési költség”-et említ.
A Nemzeti Választási Bizottság rögzíti, hogy egyértelmű és világos definíciót a Hpt. a kezelési költség vonatkozásában nem tartalmaz, ugyanis a törvény továbbiakban a „költség”, az „egyéb díjak és költségek” és a „költségelem” fogalmakat használja.
A jogalkotói egyértelműség esetében azt szükséges vizsgálni, hogy a népszavazás eredménye alapján az Országgyűlés el tudja-e dönteni, hogy terheli-e jogalkotási kötelezettség, és ha igen, milyen jogalkotásra köteles.
A Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint egy érvényes és eredményes népszavazás esetén az Országgyűlés számára nem lenne egyértelmű – a kezelési költség pontos törvényi definíciójának hiánya miatt – hogy a kezdeményezésben szereplő Hpt.-nek pontosan mely részeit és hogyan kellene módosítania, illetve a kezelési költség fogalmát is definiálnia kellene.
III.
Az Alkotmánybíróság a 26/2007. (IV. 25.) AB határozatban kifejtette, hogy az egyértelműség követelményének része az is, hogy a választópolgárok a népszavazási kérdés megválaszolásának lehetséges következményeit világosan lássák. Az egyértelműség követelményének lényege, hogy a népszavazási kérdésnek döntésre alkalmasnak kell lennie, aminek a jogalkotói és a választópolgári egyértelműség feltétlenül szükséges, de nem egyetlen feltétele. Az egyértelműség részének tekintette az Alkotmánybíróság azt is, hogy a népszavazási kérdésben foglalt döntési kötelezettség ne legyen kivitelezhetetlen, végrehajthatatlan, következményeiben kiszámíthatatlan. (26/2007. (IV. 25.) AB határozat, ABH 2007, 332, 337)
A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy – figyelemmel az Alkotmánybíróság 9/2011. (III. 1.) AB határozatában és az 58/2011. (VI. 30.) AB határozatában megerősített gyakorlatára – a szervező által benyújtott, jelen kérdésben megtartott népszavazás esetén a választópolgár döntése meghozatalakor nem lenne tisztában azzal, hogy a kérdésre igennel vagy nemmel szavazás esetén döntésének milyen pénzügyi vagy egyéb következményei lennének.
A népszavazásra bocsátandó kérdésről tehát a választópolgároknak úgy kellene döntést hozniuk, hogy nem volna egyértelmű, az eredményes népszavazás milyen változásokat okozna a pénzügyi intézmények és az ügyfelek közötti kapcsolatban, ennek milyen hatása lenne az pénzügyi intézmények kamat megállapítási gyakorlatára, az általuk meghatározott egyéb díjak és jutalékok kiszámítására. A választópolgároknak egy esetleges népszavazáson olyan kérdésben kellene véleményt nyilvánítaniuk, mely során a döntésük meghozatalakor azzal sem lennének tisztában, hogy a kezelési költség esetleges eltörlése a pénzügyi rendszer egészére, a nemzetgazdaságra vagy az infláció mértékére és annak alakulására milyen következményekkel járna.
IV.
A népszavazásra szánt kérdés a Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint a határozat indokolásának II. és III. részében kifejtettek érvelése alapján sem a választópolgári sem a jogalkotói egyértelműség követelményének nem felel meg.
A Nemzeti Választási Bizottság – tekintettel arra, hogy a kérdés megfogalmazása nem felel meg a jogszabályban foglalt követelményeknek, ezért – az Nsztv. 9. § (1) bekezdése alapján az aláírásgyűjtő ív hitelesítését megtagadta.
V.
A határozat az Nsztv. 3. § (1) bekezdésén, a 9. § (1) bekezdésén,a 10. §-án és a 11. §-án, az Alkotmánybíróság a 26/2007. (IV. 25.) AB határozatán, a 9/2011. (III. 1.) AB határozatán, az 58/2011. (VI. 30.) AB határozatán, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás az Nsztv. 29. §-ának (1) bekezdésén és a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 223-225. §-án, az illetékekről szóló tájékoztatás az 1990. évi XCIII. törvény 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2014. szeptember 16.
Dr. Patyi András
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke