A Nemzeti Választási Bizottság
104/2019. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság az ESMA Reklám Zrt. (székhely: 1139 Budapest, Fáy u. 20., képviseli: dr. Darabos Csaba jogtanácsos, a továbbiakban: Beadványozó) által benyújtott fellebbezések tárgyában – 12 igen és 5 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság Beadványozó 2019. május 10-én a Pest Megyei Területi Választási Bizottság 4/2019. számú határozata ellen benyújtott fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
A Nemzeti Választási Bizottság Beadványozó 2019. május 11-én benyújtott fellebbezése alapján a Pest Megyei Területi Választási Bizottság 4/2019. számú határozatát megváltoztatja, és a kifogásokat elutasítja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2019. május 16-án 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[A kifogások tartalma és az első fokon eljáró választási bizottság döntése]
[1] Demokratikus Koalíció jelölő szervezet (a továbbiakban: Kifogástevő) dr. Fodor Tímea jogi képviselő útján 2019. május 4-én 22 óra 39 perckor kifogást nyújtott be a Pest Megyei Területi Választási Bizottsághoz az ELMŰ Hálózati Elosztó Kft. (a továbbiakban ELMŰ) és az ESMA Reklám Zrt. ellen a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdésének c) pontjában foglalt esélyegyenlőség alapelvének, a Ve. 144. § (3) bekezdés és 144. § (4) bekezdése a) pontjának megsértésére hivatkozással.
[2] Kifogástevő pártigazgatója 2019. április 25-én elektronikus levélben kereste meg az ELMŰ-t a cég tulajdonában álló villanyoszlopokra kihelyezni kívánt választási plakátok tárgyában. Az ELMŰ 2019. április 26-án kelt elektronikus válaszlevelében arról tájékoztatta Kifogástevőt, hogy a villanyoszlopokon elhelyezni kívánt reklámhordozók/választási plakátok vonatkozásában az ESMA Reklám Zrt. az illetékes.
[3] Kifogástevő képviselőjelöltje, dr. Czeglédi Csaba Adrián 2019. május 3-án Gyálon személyesen tapasztalta, hogy több, az ELMŰ tulajdonában álló oszlopon a FIDESZ–KDNP jelölő szervezetek választási plakátja van elhelyezve, erről több fotót is mellékelt a kifogáshoz, és öt helyszínt is megnevezett. Képviselőjelölt 2019. május 3-án levélben fordult az ESMA Reklám Zrt.-hez, amelyben arról tájékoztatta a Zrt.-t, hogy 10 db A/4 méretű plakátot szeretne elhelyezni Gyálon az ELMŰ tulajdonában álló oszlopokon. Az ESMA Reklám Zrt. 2019. május 3-án kelt elektronikus válaszlevelében közölte, hogy a választási plakátok vonatkozásában az oszlop tulajdonosaival kötött szerződésére tekintettel nem áll módjában oszlophasználati ajánlatot/engedélyt adni.
[4] Kifogástevő 2019. május 8-án 11 óra 56 perckor újabb kifogást nyújtott be, amelyben megismételte az ELMŰ-vel 2019. április 25-én kezdődött levelezését, majd előadta, hogy képviselőjelöltje 2019. május 6-án Isaszegen személyesen tapasztalta, hogy több, az ELMŰ tulajdonában álló oszlopon a FIDESZ–KDNP jelölő szervezetek választási plakátja került elhelyezésre. Kifogástevő erről fotókat is csatolt és ez esetben hat helyszínt nevesített. Képviselőjelölt 2019. május 6-án elektronikus levélben kereste meg az ESMA Reklám Zrt.-t, amelyben azt kérte, hogy 6 db A/4 méretű plakátot helyezhessen el Isaszeg területén, az ELMŰ tulajdonában álló oszlopokon. Az ESMA Reklám Zrt. azonban 2019. május 8-án 11.00 óráig nem reagált erre a megkeresésre.
[5] Kifogástevő kifogásában hivatkozott az ESMA Reklám Zrt. által 2019. május 3-án küldött levélre, amelyben az ESMA Reklám Zrt. nem szűkítette válaszát Gyál településre, ezért Kifogástevő úgy értelmezte, hogy kérése Isaszeg tekintetében is megtagadásra került.
[6] Mindkét kifogásban a Kúria legfrissebb, a választási plakátokat érintő Kvk.IV.37.555/2019/2. sz. határozatára hivatkozott, amelynek indoklása szerint az oszlopokon történő plakátelhelyezés választási kampány idején nem köthető közterület-használati engedélyhez és díjhoz.
[7] Kifogástevő a kihelyezett plakátokból és a levelezésből azt a következtetést vonta le, hogy az ELMŰ és/vagy az ESMA Reklám Zrt. engedélyezte a FIDESZ–KDNP jelölő szervezeteknek, hogy választási plakátokat helyezzenek ki Gyálon és Isaszegen az ELMŰ tulajdonában álló villanyoszlopokon. Álláspontja szerint ezzel súlyosan megsértették a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontját, valamint a Ve. 144. § (3) bekezdését és 144. § (4) bekezdés a) pontját.
[8] Kifejtette, hogy a villanyoszlopokra történő plakátkihelyezés az egyik legklasszikusabb kampányeszköz, ráadásul az egyik legdemokratikusabb is, mivel sokkal több felület áll a jelölő szervezetek rendelkezésére, mint amennyi plakátot egyáltalán ki tudnának helyezni. Emellett a plakátok olyan technikával rögzíthetők az oszlopokra, amely sérülést vagy rongálódást nem okoz, így a kampányidőszak végén könnyen eltávolíthatók.
[9] Előadta, hogy „az ELMŰ közüzemi szolgáltatást végez, az oszlopok ezen közüzemi szolgáltatás megvalósításának tárgyi eszközei. Jelen ügyben tehát nem arról van szó, hogy egy választó a véleménynyilvánítása részeként kihelyezi a számára kedves jelölő szervezet plakátját a saját tulajdonában álló dologra. Ez minden választónak jogában áll. Azonban az ELMŰ és a bérlő ESMA egy olyan dolog vonatkozásában tagadták meg az oszlophasználati engedélyt, ami nem a saját véleménynyilvánításuk kifejezésének felülete, illetve csak szűkösen áll rendelkezésre abból a szempontból, hogy másnak adott településeken nincsenek villanyoszlopai, így máshoz nem is tudnának fordulni a jelölő szervezetek.”
[10] Mivel a 2019. május 3-i válaszlevelében az ESMA Reklám Zrt. a tulajdonosokkal kötött szerződésre hivatkozik annak körében, hogy nem adhat engedélyt az oszlophasználatra, és a tárgybeli oszlopok tulajdonosa az ELMŰ, ezáltal az ELMŰ magatartása jogellenes, mert tulajdonosként meg kellett volna engednie az ESMA-nak mint bérlőnek, hogy a választási kampányidőszakban adja hozzájárulását minden jelölő szervezetnek, hogy azok a választási plakátjaikat kihelyezhessék az oszlopokra. Az ESMA-nak pedig olyan szerződést kellett volna kötnie, hogy tegye számára lehetővé a tulajdonos, hogy a választási kampányidőszakban a jelölő szervezeteknek oszlophasználati hozzájárulást adhasson.
[11] Fentiekre tekintettel Kifogástevő mindkét kifogásában kérte a Pest Megyei Területi Választási Bizottságot, hogy a kifogásnak adjon helyt, a Ve. 218. § (2) bekezdésének a) pontja alapján állapítsa meg a jogszabálysértést, és b) pontja alapján az ELMŰ-t, valamint az ESMA Reklám Zrt.-t a további jogszabálysértéstől tiltsa el.
[12] TVB a 4/2019. (V.8.) számú határozatával – a május 4-én és május 8-án benyújtott kifogások egyesítésével – a kifogásnak helyt adott, és megállapította, hogy az ESMA Reklám Zrt. megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt esélyegyenlőség elvét azzal, hogy Kifogástevő részére nem biztosította a villanyoszlopokon való plakát elhelyezési lehetőségét, míg a FIDESZ–KDNP részére biztosította azt, egyúttal eltiltotta a további jogsértéstől.
[13] Határozata indoklása szerint a benyújtott bizonyítékok alapján megállapítható volt, hogy a FIDESZ–KDNP választási plakátjai elhelyezésre kerültek az ELMŰ villanyoszlopain. Az ELMŰ nyilatkozata alapján megállapította, hogy a hozzájárulás megadására az ESMA Reklám Zrt. jogosult. Így amennyiben a dolog tulajdonosa/bérlője úgy dönt, hogy engedélyt ad a választási plakát elhelyezésére, úgy azt valamennyi jelölő szervezet részére azonos feltételekkel kell megtennie.
II.
[A május 10-én benyújtott fellebbezés tartalma]
[14] ESMA Reklám Zrt. (a továbbiakban: Beadványozó) a TVB határozata ellen 2019. május 10-én 11 óra 29 perckor fellebbezést nyújtott be a Ve. 223. (3) bekezdés a) és b) pontja alapján a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontja, a 14. § és az Alaptörvény XXIV. cikkére hivatkozva.
[15] Előadta, hogy a TVB a határozatát a Beadványozó értesítése nélkül hozta meg, döntéshozatala során kizárólag a Kifogástevő előadására támaszkodott, a tényállást nem derítette fel.
[16] Kifejtette, hogy senkinek sem adott engedélyt az egyedi választási plakátok kihelyezésére, és hivatkozva a Ve. 144. § (4) bekezdésére hozzátette, hogy „magántulajdonban álló dolog bérlőjeként jogosult előzetes írásbeli hozzájárulás kiadására, de annak ki nem adására is.” Álláspontja szerint nemleges bizonyítás részéről nem elvárható és objektíve kizárt, így a másnak adott engedélyt a Kifogástevőnek vagy az eljáró választási bizottságnak kell bizonyítania. A TVB megállapítása, miszerint a FIDESZ-KDNP jelölőszervezetek részére biztosította a plakát elhelyezési lehetőségét, semmiféle ténybeli alappal nem rendelkezik, nem került bizonyításra.
[17] Hozzátette, hogy a TVB határozatát a mérlegelés megalapozatlanság miatt is vitatja, mivel csak az egyik felet hallgatta meg, holott Kifogástevő „egyértelműen rosszindulatú volt”.
[18] Fentiekre tekintettel álláspontja szerint a TVB 4/2019. (V.8.) számú határozata megalapozatlan és súlyosan jogsértő, ezért kérte annak megváltoztatását és a „szankciók hatályon kívül helyezését”.
[A május 11-én benyújtott fellebbezés tartalma]
[19] Beadványozó a TVB határozata ellen 2019. május 11-én 15 óra 43 perckor újabb fellebbezést nyújtott be a Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) pontjaira, az Alaptörvény XXIV. cikkére, a Ve. 43. § (2), (4), és (5) bekezdéseire, a Ve. 46. § c) és d) pontjaira, a Ve. 144. § (3) bekezdésére és (4) bekezdés a) pontjára, a Ve. 209. § (1) bekezdésére, 215. §-ára, 217. § (1) bekezdésére, valamint 218, § (2) bekezdésére hivatkozással.
[20] Előadta, hogy Kifogástevő megkeresését az ELMŰ akként válaszolta meg, hogy az oszlopreklámok tekintetében Beadványozó az illetékes. Arra vonatkozóan a tájékoztatás azonban nem tartalmazott részletezést, hogy az oszlopreklám fogalmába a Ve. 144. §-a szerinti választási plakát, mint sajátos eszköz is beletartozik-e.
[21] Álláspontja szerint, amennyiben a Kifogástevő az ELMŰ cselekményét (tájékoztatást) tartotta jogsértőnek, úgy kifogását e részben a Ve. 215. § b) pontja szerint érdemi vizsgálat nélkül kellett volna elutasítani, mivel az 2019. április 29-e után került benyújtásra, a tájékoztatók megküldése, mint egyszeri cselekmény pedig nyilvánvalóan a megküldés napjához kötődik.
[22] Beadványozó kifejtette, hogy Kifogástevő elektronikus levelét csak azt követően küldte meg részére 2019. május 3-án, hogy meggyőződött arról, hogy más jelölő szervezet már plakátot tett közzé egyes oszlopokon. Álláspontja szerint Kifogástevőt semmi nem akadályozta abban, hogy már 2019. április 26-án Beadványozóhoz forduljon, hiszen „a Kifogástevő kampánytevékenységének más jelölő szervezetek eszközhasználata által történő befolyásolása sem elvi, sem gyakorlati alapon nem támasztható alá.”
[23] Beadványozó előadta, hogy 2019. május 3-án kelt levele egyértelműen fogalmaz: ”a Ve. 144. § (4) bekezdés a) pont vonatkozásában felsorolt személyi körök (tulajdonos és bérlő) közötti kapcsolatot szabályozó szerződés alapján nem állt módjában az ESMA Reklám Zrt.-nek a Kifogástevő képviselőjelöltje által kért jognyilatkozat megtétele.”
[24] Hozzátette, hogy a második kifogás tekintetében „a Kifogástevő úgy vélekedik, hogy az ESMA Reklám Zrt. 2019. május 3-án küldött levele nem korlátozható a Kifogástevő előzménylevélben megfogalmazott ajánlatkérésére adott válaszként, hanem az egy időben később megküldött levélre is érvényes.” Álláspontja szerint „ez a felvetés nyilvánvalóan alaptalan és értelmetlen.” Beadványozó előadta, hogy „Kifogástevő érvelése nyilvánvalóan arra irányul, hogy az ESMA Reklám Zrt. korábbi konkrét ügyre adott tájékoztatását a későbbi kifogás által is támadhatóvá tegye, azonban a 2019. május 3-án adott tájékoztatást 2019. május 6-án 16 óráig támadhatta volna meg a Kifogástevő a Ve. 10. § (3) és (4) bekezdései értelmében. Ebből fakadóan a második kifogás az ESMA Reklám Zrt. tájékoztatása tekintetében elkésett.”
[25] Beadványozó kifejtette, hogy az ELMŰ tájékoztatása tekintetében az elbírált kifogások mindegyike elkésett, Beadványozó tájékoztatása kapcsán pedig a második kifogás minősül elkésettnek, ezért nem volt alapja annak, hogy a Pest Megyei Területi Választási Bizottság a két kifogást teljes egészében és érdemében bírálja el, így azoknak a Ve. 217. § (1) bekezdése szerinti egyesítése sem volt jogszerű.
[26] Előadta, hogy a TVB rendelkezésére álló bizonyítékok alapján nem látja levonhatónak azt a következtetést, hogy jogot sértett volna, hiszen a valóságnak megfelelően nyilatkozott. „A plakátok puszta kinnléte nem bizonyítja azt, hogy azokat az ESMA Reklám Zrt. engedélye alapján tették ki, hiszen erre az ESMA Reklám Zrt.-nek nem áll módjában engedélyt adni, ennek megfelelően nem is adott engedélyt.”
[27] Álláspontja szerint Kifogásevő eljárása, bizonyítékkezelése és abból fakadó következtetések levonása sértette a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt alapelvet. Véleménye szerint a TVB eljárása is ugyanezen választási alapelvet sértette meg, mert nemcsak tévesen mérlegelte a bizonyítékokat, de a Ve. tételes rendelkezésével szembenő módon azokból olyan következtetést vont le, amelynek a bizonyítására azok nem alkalmasak.
[28] Megismételve a 2019. május 10-i fellebbezésben foglaltakat, előadta, hogy a TVB a határozatát a Beadványozó értesítése nélkül hozta meg, döntéshozatala során kizárólag a Kifogástevő előadására támaszkodott, a tényállást nem derítette fel. Kifejtette, hogy senkinek sem adott engedélyt az egyedi választási plakátok kihelyezésére, és hivatkozva a Ve. 144. § (4) bekezdésére hozzátette, hogy „magántulajdonban álló dolog bérlőjeként jogosult előzetes írásbeli hozzájárulás kiadására, de annak ki nem adására is.” Álláspontja szerint nemleges bizonyítás részéről nem elvárható és objektíve kizárt, így a másnak adott engedélyt a Kifogástevőnek vagy az eljáró választási bizottságnak kell bizonyítania. A TVB megállapítása, miszerint a FIDESZ-KDNP jelölőszervezetek részére biztosította a plakát elhelyezési lehetőségét, semmiféle ténybeli alappal nem rendelkezik, nem került bizonyításra. Hozzátette, hogy a TVB határozatát a mérlegelés megalapozatlanság miatt is vitatja, mivel csak egyik felet hallgatta meg, holott Kifogástevő „egyértelműen rosszindulatú volt”.
[29] Fentiekre tekintettel álláspontja szerint a TVB 4/2019. (V.8.) számú határozata megalapozatlan és súlyosan jogsértő, ezért kérte annak megváltoztatását és a „szankciók hatályon kívül helyezését”.
III.
[A fellebbezések egyesítése]
A Ve. 230/A. §-a szerint a 221. § (1) bekezdése szerint fellebbezésre jogosultak által ugyanazon elsőfokú határozat ellen benyújtott fellebbezéseket a választási bizottság egy eljárásban bírálja el. A Bizottság megállapítja, hogy Beadványozó, mint az ügyben érintett jogi személynek fennáll a fellebbezés benyújtására vonatkozó jogosultsága, ezért a TVB határozata ellen 2019. május 10-én és 11-én benyújtott fellebbezéseit egy eljárásban bírálja el.
IV.
[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai a május 10-én benyújtott fellebbezéssel kapcsolatban]
[30] A fellebbezés érdemi vizsgálatra nem alkalmas.
[31] A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a Ve. 221. § (1) bekezdése alapján fellebbezést a választási bizottság elsőfokú határozata ellen az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet nyújthat be.
[32] A Ve. 224. § (3) bekezdése alapján a fellebbezésnek tartalmaznia kell:
a) a kérelem 223. § (3) bekezdése szerinti alapját,
b) a kérelem benyújtójának nevét, lakcímét (székhelyét) és - ha a lakcímétől (székhelyétől) eltér - postai értesítési címét,
c) a kérelem benyújtójának személyi azonosítóját, illetve ha a külföldön élő, magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár nem rendelkezik személyi azonosítóval, a személyazonosságát igazoló igazolványának típusát és számát, vagy jelölő szervezet vagy más szervezet esetében a bírósági nyilvántartásba-vételi számát.
[33] A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Cégtv.) 2. § (1) bekezdése szerint a cég - ha törvény eltérően nem rendelkezik - az a jogalany, amely a cégnyilvántartásba történő bejegyzéssel, üzletszerű gazdasági tevékenység folytatása céljából jön létre.
[34] A Cégtv. 1. § (1) bekezdés a) pontja szerint a törvényszék, mint cégbíróság feladata a cégbejegyzési (változásbejegyzési) eljárás lefolytatása és a kérelemnek helyt adó végzés esetén, illetve a törvényben meghatározott esetekben hivatalból is, a cégre vonatkozó adat, jog, valamint tény (a továbbiakban: adat) cégjegyzékbe történő bejegyzése, illetve törlése. A Cégtv. 23. § (1) bekezdése szerint a céget, illetve a cégre vonatkozó adatokat a cégbíróság cégjegyzékben tartja nyilván. A 24. § (1) bekezdés a) pontja szerint a cégjegyzék valamennyi cég esetében tartalmazza a cég cégjegyzékszámát.
[35] A Ve. 224. § (3) bekezdés c) pontjának „más szervezet esetében a bírósági nyilvántartásba-vételi számát” kitétel alatt jogi személy esetében a cégbíróság által jegyzett cégjegyzékszámot kell érteni. Beadványozó fellebbezésében az ESMA Reklám Zrt. vonatkozásában csak annak székhelyét tüntette fel, cégjegyzékszámát nem adta meg, amely az érdemi elbírálás akadályát képezi.
[36] A Ve. 231. § (1) bekezdés d) pontja alapján a fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha az nem tartalmazza a 224. § (3) bekezdésében foglaltakat.
[37] A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy mivel a fellebbezés nem tartalmazza a Ve. 224. § (3) bekezdés szerinti kötelező tartalmi elemet, Beadványozó cégjegyzékszámát, azt a Ve. 231. § (1) bekezdés d) pontja alapján érdemi vizsgálat nélkül utasította el.
V.
[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai a május 11-én benyújtott fellebbezéssel kapcsolatban]
[38] A fellebbezés részben megalapozott.
[39] A Nemzeti Választási Bizottság a Ve. 231. § (4) bekezdése alapján eljárásában a sérelmezett határozatot, valamint az azt megelőző eljárást vizsgálja az irányadó jogszabályok alkalmazásával, a fellebbezés keretei között.
[40] A Nemzeti Választási Bizottságnak elsőként abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy a TVB a Ve. szabályainak megfelelően járt-e el akkor, amikor a kifogásokat érdemben vizsgálta, vagy alapos a fellebbezésének az az állítása, hogy azok elkésettek, ezáltal érdemben nem voltak bírálhatók. Ennek érdekében elsődlegesen azt kellett tisztázni, hogy miben állt a kifogások által vélelmezett jogsértés, mivel annak alapján dönthető el, hogy azokkal szemben a kifogás benyújtásának határideje a Ve. 209. § (1) bekezdése vagy a 209. § (2) bekezdése alapján vizsgálható.
[41] Mindkét kifogás esetében a vélt jogsértés abban állt, hogy az ELMŰ és Beadványozó csak a FIDESZ-KDNP-nek adott hozzájárulást a választási plakátoknak a villanyoszlopokon való elhelyezéséhez Isaszegen és Gyálon, a Demokratikus Koalíciónak nem.
[42] A Ve. 218. § (1) bekezdése kimondja, hogy a választási bizottság a kifogásról a rendelkezésére álló adatok alapján dönt. A Bizottság a rendelkezésre álló iratok alapján egyértelműen megállapíthatónak látja, hogy a Ve. 144. § (4) bekezdés a) pontja szerint hozzájárulást sem az ELMŰ, sem Beadványozó nem adott egyetlen az Európai Parlament tagjainak választásán jelölő szervezetként nyilvántartásba vett pártnak. Ezen állítás megdöntésére vonatkozó bizonyítékot a kifogások nem tartalmaznak.
[43] Kifejezett, a Ve. hivatkozott rendelkezéseinek megfelelő írásbeli nyilatkozat hiányában pedig a jogsértés a kifogásban hivatkozottakkal ellentétben nem a hozzájárulás megtagadásában áll, mivel az a tulajdonosnak, illetve a bérlőnek a Ve. alapján biztosított joga, hanem abban, hogy írásbeli engedély nélkül a villanyoszlopokra választási plakátok kerültek elhelyezésre. E jogsértés fényében vizsgálható a kifogások esetében a Ve. 209. §-ban rögzített határidők megtartása. Ezzel kapcsolatban megállapítható, hogy bizonyítást nyert, hogy a választási plakátok 2019. május 3-án, Gyálon és május 6-án, Isaszegen megtalálhatóak voltak az ELMŰ tulajdonában lévő villanyoszlopokon, így a május 4-ei és 8-ai kifogások – tekintettel a jogsértés folyamatosságára – határidőben kerültek benyújtásra.
[44] Mindezek alapján a Bizottság álláspontja szerint a TVB helyesen járt el, amikor érdemben vizsgálta a kifogásokat, azonban a rendelkezésére álló bizonyítékok alapján tévesen vonta le azt a következtetést, hogy Beadványozó a Demokratikus Koalíció részére az engedély megtagadásával megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti alapelvet.
[45] Ahogyan azt a törvény szövege [Ve. 144. § (4) bekezdés a) pont] egyértelműen rögzíti, a dolog tulajdonosa, bérlője diszkrecionális jogkörében dönt arról, hogy engedélyezi-e a tulajdonában álló dolgon a választási plakát elhelyezését. Erre kötelezni semmilyen módon nem lehet. Kötelezettsége azt követően keletkezik, ha legalább egy jelölő szervezet számára engedélyt adott, ebben az esetben ugyanis a plakát elhelyezése nem korlátozható, valamennyi a választási eljárásban részt vevő szervezet számára egyenlő feltételekkel kell biztosítani a kihelyezést.
[46] Emellett attól sem lehet eltekinteni, hogy a Ve. kifejezett, írásbeli hozzájárulás meglététől teszi függővé a plakátelhelyezési jogosultságot. Arról semmilyen módon nem rendelkezik, hogy mi a követendő eljárásrend akkor, ha ennek hiányában történik meg a magántulajdonban álló dolgon a választási plakát elhelyezése. Nem rendelkezik arról, hogy a tulajdonosnak/bérlőnek kötelezettsége-e folyamatosan figyelemmel kísérni, hogy a közterületen elhelyezett dolgain engedélye hiányában került-e jogsértő plakát elhelyezése, ha igen azt jogszerűen eltávolíthatja-e, illetve köteles-e erre, amennyiben igen, mennyi időn belül kell azt megtennie.
[47] Ilyen kifejezett törvényi rendelkezések hiányában okszerűtlen volt a TVB részéről Beadványozó jogsértésének megállapítása, mivel kifejezett, a választási plakátok kihelyezésének tilalmára vonatkozó nyilatkozata ellenére állapította meg az alapelvsérelmet, passzív magatartása pedig tételes jogszabályi rendelkezés hiányában nem róható a terhére, vagyis, hogy más jogellenes magatartásával, nevezetesen a plakátot kihelyezővel szemben miért nem lépett fel, illetve miért nem távolította el azokat.
[48] Jogsértés megállapítására a Bizottság álláspontja szerint csak abban az esetben lett volna lehetősége a TVB-nek, ha bizonyítást nyer, hogy Beadványozó tudta, hogy engedélye nélkül több jelölő szervezet is elhelyezett plakátokat a villanyoszlopokon, majd egyes esetekben ezekkel szemben tevőlegesen is fellép a plakátokat eltávolítva, vagy az érintett jelölő szervezettel szemben jogorvoslati eljárást kezdeményezve, míg más szervezetek tekintetében tűri a jogellenes magatartást. Erre utaló bizonyítékot azonban a kifogások nem tartalmaztak.
[49] A Bizottság rendelkezésére álló bizonyítékokból mindösszesen az állapítható meg, hogy Isaszegen és Gyálon Beadványozónak a Ve. 144. § (4) bekezdés a) pontja szerinti írásbeli hozzájárulása nélkül, ismeretlen személyek a FIDESZ-KDNP népszerűsítésére alkalmas plakátokat helyeztek el. Ez a magatartás azonban egyéb bizonyíték hiányában nem róható Beadványozó terhére, így vele szemben sem tételes, sem alapelvi szintű jogsértés megállapítására nincsen mód.
[50] Mindezek alapján a Nemzeti Választási Bizottság a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontja alapján a TVB határozatát megváltoztatja és a Beadványozóval szembeni kifogásokat a Ve. 220. § alapján elutasítja.
VI.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[51] A határozat a Ve. 221. § (1) bekezdésén, a 224. § (3) bekezdés c) pontján, a 231. § (1) bekezdés d) pontján és (4) bekezdésén, a 212. § (2) bekezdés b) pontján, a 43. § (1)-(2) és (5) bekezdésein, a 218. § (1) bekezdésén, a 144. § (3) és (4) bekezdésén, a 331. §-án, a 345. § (2) bekezdésének a) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2019. május 13.
Dr. Rádi Péter
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke