1029/2018. NVB határozat - a B. A. magánszemély által benyújtott kifogás tárgyában

A Nemzeti Választási Bizottság

1029/2018. számú határozata

 

A Nemzeti Választási Bizottság a B. A. (a továbbiakban: Beadványozó) által benyújtott kifogás tárgyában – 6 igen és 3 nem szavazattal – meghozta a következő

határozatot:

A Nemzeti Választási Bizottság a kifogásnak részben helyt ad és megállapítja, hogy TV2 Média Csoport Zártkörűen Működő Részvénytársaság (1145 Budapest, Róna utca 174., Cg.: 01-10-049017) médiaszolgáltató megsértette a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 2. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt, jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás választási alapelvét azzal, hogy a TV2 médiaszolgáltatás Tények című műsor 2018. szeptember 13-i adásában valótlanul állította, hogy V. G. „hitet tett Allah mellett”.

A Nemzeti Választási Bizottság a jogsértőt kötelezi, hogy jelen határozat rendelkező részét annak közlésétől számított három napon belül a jogsértő közléssel azonos napszakban és ahhoz hasonló módon tegye közzé.

A Nemzeti Választási Bizottság a kifogást egyebekben elutasítja.

A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2018. szeptember 22-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.

Indokolás

I.

[A kifogás tartalma]

[1]           Beadványozó 2018. szeptember 16-án 12 óra 12 perckor elektronikus úton kifogást nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz. Kifogásában a New Wave Media Group Kft. (a továbbiakban: Médiatartalom-szolgáltató1) „2018. szeptember 13-i” cikkére hivatkozással előadta, hogy a Tiszavasvári Megyei Jogú Város időközi polgármester-választási kampánya idején, 2018. szeptember 13-án az origo.hu hírportálon megjelent „Muszlimokat nevez ki vezető pozícióba a tiszavasvári jelölt” című cikkében azt állította, hogy Z. Gy. Gy. volt jobbikos országgyűlési képviselő, akit Badics Ildikó polgármesterjelölt nevezett ki a közmunkaprogram vezetőjének, áttért a muszlim hitre. A cikk a Magyar Idők című napilap korábbi cikkére hivatkozott forrásul.

[2]           Beadványozó előadta, hogy a TV2 Média Csoport Zrt. (a továbbiakban: Médiatartalom-szolgáltató2) „Tények” című, 2018. szeptember 13-i műsorában az origo.hu fenti cikkére hivatkozva egyrészt Badics Ildikó független polgármester-jelöltet olyan színben tüntette fel, mintha a Jobbik Magyarországért Mozgalom jelöltje lenne, másrészt azt állította, hogy Badics Ildikó muszlim embereket nevezett ki vezető beosztásba. A műsorban elhangzik, hogy Z. Gy. Gy. Badics Ildikó kinevezettje, aki áttért az iszlám vallásra, továbbá utal arra, hogy a volt jobbik-elnök, V. G. korábban hitet tett Allah mellett, amelyből azt a konklúziót vonta le, hogy a Jobbik muszlim embereket foglalkoztat. Beadványozó szerint a két hírközlés célja Badics Ildikó polgármester-jelölt lejáratása volt.

[3]           Beadványozó kiemelte, hogy a Magyar Idők hírportál „2018. szeptember 14-én” egy jogerős bírósági döntés következtében helyreigazítást tett közzé a V. G. vonatkozó azon cikkel kapcsolatban, miszerint hitet tett Allah mellett. Beadványozó előadta továbbá, hogy Z. Gy. Gy. 2018. szeptember 13-án pert nyert a 888.hu hírportállal szemben, amely alapján a hírportál valótlanul állította, hogy áttért a muszlim hitre. Beadványozó kiemelte, hogy a V. G. és Z. Gy. Gy. helyreigazítási perével kapcsolatos ítéletről a sajtó beszámolt, így azok köztudomású tények.

[4]           Beadványozó sérelmezte, hogy sem az origo.hu, sem a TV2 nem kereste meg az érintetteket, továbbá egyikük sem utalt a hírekben a két helyreigazítással kapcsolatos bírósági döntésre.

[5]           Beadványozó álláspontja szerint a TV2 médiaszolgáltató műsorszerkesztése, valamint az origo.hu cikke sérti a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés c) és e) – esélyegyenlőség a jelöltek és jelölő szervezetek között, valamint a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás – pontjait.

[6]           Állításai alátámasztására Beadványozó mellékelte a sérelmezett műsor, valamint a hivatkozott cikk internetes elérhetőségét, továbbá mellékelte Z. Gy. Gy. 2018. szeptember 16-án kelt nyilatkozatát a 888.hu hírportállal szemben lezajlott sajtó-helyreigazítási perre vonatkozóan.

[7]           Mindezekre tekintettel kéri a Nemzeti Választási Bizottságtól, hogy a hivatkozott Ve. előírásokra nézve állapítsa meg a médiatartalom-szolgáltatók jogsértését, valamint tiltsa el őket attól, továbbá kötelezze a médiatartalom-szolgáltatókat az esélyegyenlőség helyreállítására, és szabjon ki bírságot velük szemben.

[8]           A Nemzeti Választási Iroda 2018. szeptember 17-én, elektronikus úton tájékoztatta Médiatartalom-szolgáltató1-et és Médiatartalom-szolgáltató2-t a benyújtott kifogásról, továbbá határidő megjelölése mellett felhívta, hogy arra észrevételeket tehet.

[9]           Az origo.hu főszerkesztője több észrevételt is tett a kifogásra. Elsőként rögzítette, hogy a sérelmezett cikk közzétételének időpontja, a cikk elején rögzített időpont, azaz 2018. 09. 12. 16 óra 28 perc. A szerkesztőség álláspontja szerint a kifogásolt cikkben megalapozott közléseket hozott nyilvánosságra a véleménynyilvánítás és a sajtószabadság jogával élve. Álláspontja szerint a jóhiszeműség elvének megsértéséről csak akkor lehetne szó, ha bizonyított lenne, hogy a Z. Gy. Gy. vonatkozásában nyilvánosságra hozott közlések valótlanok és ezekről az origo.hu-nak tudnia kellett volna. „Ehhez képest a cikk megírásakor olyan információja nem volt az origo.hu-nak, hogy más hírportál elvesztette volna Z. Gy. Gy. szemben a valóság bebizonyítását. […] Z. Gy. Gy. sem azt állítja a nyilatkozatában, hogy ne lenne muszlim hívő, hanem csupán azt, hogy per nyert ebben a témában. Ráadásul azt is egy nappal a jelen eljárásban sérelmezett cikk megjelenése után.” A főszerkesztő kérte a kifogás elutasítását. Médiatartalom-szolgáltató2 nem tett észrevételt a megküldött kifogásra.

II.

[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]

[10]        A Bizottság jelen döntése meghozatalának időpontjában már hatályba lépett a Ve. szabályait több helyen módosító, az egyes választásokkal kapcsolatos törvények módosításáról szóló 2018. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Módtv.). A Módtv.-el megállapított rendelkezéseket azonban a 2018. szeptember 1-jei hatálybelépést követően kitűzött választásokon kell alkalmazni. Mivel a választás kitűzése 2018. szeptember 1. előtt történt, ezért az időközi választás eljárása során a Módtv. rendelkezései nem alkalmazhatók.

[11]        Az alkalmazandó Ve. 151. § (1) és (2) bekezdése alapján a médiaszolgáltatók és a sajtó, illetve a filmszínházak választási kampányban való részvételével, - az e törvény rendelkezéseinek megsértésével - kapcsolatos kifogást a Nemzeti Választási Bizottság bírálja el. A kifogásban a kérelmező megjelöli, vagy lehetőség szerint csatolja a törvénysértés bizonyítékául szolgáló műsorszámot vagy médiatartalmat. A megjelölt műsorszámot az (1) bekezdés szerint illetékes választási bizottság - amennyiben szükséges és a kérelmező nem csatolta - hivatalból szerzi be. A Ve. 218. § (1) bekezdése alapján a választási bizottság a kifogásról a rendelkezésére álló adatok alapján dönt.

[12]        A Nemzeti Választási Bizottság rögzíti, hogy jelen ügy tárgyául szolgáló kifogás két különböző médiatartalom-szolgáltató által közzétett médiatartalommal kapcsolatos. Beadványozó egyrészt a Médiatartalom-szolgáltató1 által üzemeltetett origo.hu internetes újság által közzétett (http://www.origo.hu/itthon/20180912-tiszavarariban-ha-gyoz-a-jobbik-akkor-johetnek-a-migransok-is.html) tartalom jogszabálysértő jellegét kifogásolja, másrészt Médiatartalom-szolgáltató2 bejelentés alapján működő országos lineáris audiovizuális médiaszolgáltatásában közzétett Tények című műsorában (https://tenyek.hu/tenyek/269821_muszlimokat-nevez-ki-a-jobbik.html) elhangzottakat sérelmezi.

[13]        Beadványozó álláspontja szerint mind Médiatartalom-szolgáltató1, mind Médiatartalom-szolgáltató2 megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) pontjaiban foglalt alapelveket akkor, amikor Badics Ildikóról azt állította egyrészt, hogy a „Jobbik jelöltje”, másrészt, hogy „muszlimot nevezett ki”, valamint, hogy „olyan párt támogatja, amelynek korábbi elnöke Allah mellett tett hitet”. Sérelmezte továbbá azt, hogy egyik médiatartalom-szolgáltató sem kereste meg a médiatartalmakban megnevezett Z. Gy. Gy., a vele kapcsolatban elhangzottak tisztázása végett.

[14]        A Bizottság elsőként az esélyegyenlőség kérdéskörét és sérelmét vizsgálta a médiatartalom-szolgáltatók tevékenysége kapcsán és ennek körében a Kvk.II.37.419/2018/2. számú kúriai döntésben foglaltakat vette figyelembe. A legfőbb bírói fórum e döntésében visszautalva a Kvk.IV.37.359/2014/2. számú végzésében írtakra, a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt esélyegyenlőségi alapelv tartalmát az alábbiak szerint bontotta ki: „a választási kampány (..) a jelölő szervezetek és jelöltek közötti verseny, amelynek kifejezett célja a választópolgári akarat befolyásolása, formálása, a választópolgárok meggyőződésének kialakítása. A kampányhoz kötődő jogegyenlőség követelménye, az egyenlő esély elve a választási kampány idején akkor érvényesül, ha a jelölőszervezetek és jelöltek számára azonosak azok az objektív, külső feltételek, amelyek mellett képesek választási üzeneteiket eljuttatni a választókhoz. Így külső, objektív feltétel egyebek mellett az, hogy azonos eséllyel férjenek hozzá azokhoz az eszközökhöz, alkalmazhassák azokat a technikákat, amelyek sikeresen és hatékonyan többszörözik meg kommunikációjuk meggyőző erejét. Megbomlik a választási versengésbeli esélyegyenlőség akkor, ha valamely jelölő szervezet vagy jelölt a kampány időszakában olyan támogatásban részesül, olyan segítséget kap, amely őt ésszerű indok nélkül privilegizálja más szervezetekhez és jelöltekhez képest”.

[15]        Badics Ildikót 7/2018. (VIII. 3.) határozatával a Tiszavasvári Helyi Választási Bizottság független polgármester-jelöltként nyilvántartásba vette. Médiatartalom-szolgáltató1 által az origo.hu weboldalon közzétett tartalom kapcsán a Bizottság rögzíti, hogy a hivatkozott cikk több helyen utal arra, hogy Badics Ildikó függetlenként indul az időközi polgármester-választáson, amelyen azonban a Jobbik támogatja. Azt, hogy a jelölt a Jobbik politikai támogatásával indulna, Beadványozó sem cáfolja.

[16]        Azzal a kifogásolt tartalommal kapcsolatban, hogy a polgármester-jelölt korábban „muszlimot nevezett ki”, a médiatartalomban két személy került nevesítésre, egyrészt H. Á. (akit a jelölt a Vasvári Hírmondó című önkormányzati lap főszerkesztőjévé nevezett ki), másrészt Z. Gy. Gy., volt jobbikos országgyűlési képviselő, aki Médiatartalom-szolgáltató1 állítása szerint áttért az iszlám hitre. Beadványozó kizárólag ez utóbbi tényállítás hamis voltának bizonyítása végett csatolta e személy azon nyilatkozatát, amelyben kijelenti, hogy a róla valótlanul az iszlám hitre való áttérését terjesztő hírportállal, a 888.hu-val szemben sajtópert nyert, amelynek az ítéletét helyreigazításként meg kell jelentetni. Utalt továbbá arra is, hogy minderről a sajtó beszámolt, ezért köztudomásúnak kell lennie az érintett két médiatartalom-szolgáltató számára is. Ugyanakkor a Bizottság rendelkezésére álló bizonyítékokból nem megállapítható az, hogy a hivatkozott ítélet első- vagy másodfokon született, ahogyan az sem, hogy az jogerős-e. Nem állapítható meg az sem, hogy milyen sajtótermékekben jelent meg ez a hír, mivel a kifogás egyetlen olyan cikket, tudósítást sem jelöl meg, amely beszámolt volna az általa hivatkozott ítéletről. Beadványozó kifogása tekintetében végezetül megállapítható, hogy Médiatartalom-szolgáltató1 cikke nem tartalmaz olyan állítást, amely alapján a jelöltet olyan párt támogatná, amelynek korábbi elnöke Allah mellett tett hitet.

[17]        Beadványozó által sérelmezett kijelentések vonatkozásában a Bizottság Médiatartalom-szolgáltató2 vonatkozásában rögzíti, hogy a 2018. szeptember 13-i Tények című műsorban bemutatásra került az, hogy Badics Ildikó független jelöltként indul az időközi választáson, akit a Jobbik támogat. A hírműsorban elhangzottak alapján a jelölt nevezte ki Z. Gy. a tiszavasvári közmunkaprogram vezetőjének, aki a Magyar Idők sajtótermék információi alapján áttért az iszlám vallásra. A riport alapján Badics Ildikó jelölt „muszlimokba vetett hite” abban is megmutatkozott, hogy egy helyi lap élére nevezte ki a „szintén” muszlim H. Á., aki Médiatartalom-szolgáltató2 rendelkezésére álló sajtóinformációk szerint a Magyar Iszlám Közösség alelnöke. A kifogásolt médiatartalomban megszólítatásra került továbbá egy politológus is, akinek megjegyzése szerint már korábban is voltak iszlám kapcsolatai a pártnak, tekintettel arra, hogy az egykori elnökről, V. G. került elő olyan felvétel, amelyen török hallgatóság előtt tett hitet Allah mellett. A V. G. kapcsolatos kijelentés a riportban a narrátor hangján hangzik el, miközben a volt elnökről készült videofelvétel kerül lejátszásra.

[18]        A médiatartalom-szolgáltatók sérelmezett tevékenysége kapcsán nem mutatható ki, hogy az időközi választáson induló jelöltek között különbséget tettek volna, ahogyan az sem, hogy Badics Ildikó polgármester-jelölt számára valamely kampányeszközhöz való hozzáférés tekintetében a többi jelölthöz képest eltérő feltételeket támasztottak volna. A kifogásolt tartalmakban nincs szó valamely jelölt indokolatlan privilegizálásáról, mely által az a többi jelölthöz képest olyan előnyhöz jutott volna, ami az időközi választáson induló versenytársai számára nem elérhető. Mivel kifogás nem bizonyította, hogy a médiatartalom-szolgáltatók kommunikációjában az időközi választáson induló jelöltek közötti különbségtétel valósult volna meg, ezért tevékenységük kapcsán a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjának sérelme nem állapítható meg.

[19]        A Nemzeti Választási Bizottság másodsorban a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt alapelv sérelmét vizsgálta és rendeltetésszerű joggyakorlás körében figyelembe vette, hogy a kúriai joggyakorlat milyen alaptételeket fektetett le jelen ügyhöz kapcsolódóan. A Kúria a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményét a Kvk.II.37.419/2018/2. számú döntésében visszautalva a Kvk.IV.37.359/2014/2. számú eseti döntésben foglaltakra akként határozta meg, hogy azt a joggal való visszaélés törvényi tilalmát rögzítő polgári jogi szabályozásból kiindulva az egész jogrendszert átható követelményként azonosítja. Ez azt jelenti, hogy a jogintézményekkel célhoz és tartalomhoz kötötten élhetnek annak címzettjei. Csak az a joggyakorlás élvez törvényi védelmet és elismerést, amelyben a jogosultság formális előírásain túl annak valódi tartalma is felismerhető [összefoglalóan elsőként: 18/2008. (III. 12.) AB határozat]. Ezért a Kúria álláspontja értelmében a rendeltetésszerű joggyakorlás sérelme több a jogsértés megállapíthatóságánál: abban felismerhetően meg kell nyilvánulnia annak a szándéknak, amely a formális jogkövetés égisze alatt a jogintézményben rejlő tartalom kihasználására irányul. Ez mindig esetről esetre vizsgálva azonosítható.

[20]        Beadványozó álláspontja szerint sérti a választási eljárás jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét Médiatartalom-szolgáltató1 és Médiatartalom-szolgáltató2 azon mulasztása, hogy sem a médiatartalmakban említett polgármester-jelöltet, sem Z. Gy. nem kereste meg, illetve nem nyilatkoztatta.

[21]        A Bizottság mindenekelőtt rögzíti, hogy a Ve. eljárási alapelvéből nem következik egyik fent megnevezett médiatartalom-szolgáltatóra nézve sem olyan kötelezettség, hogy kizárólag az érintettek megszólításával közölhetnek róluk tudósítást.

[22]        Nem állapítható meg a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvének sérelme a Médiatartalom-szolgáltató1 és a Médiatartalom-szolgáltató2 azon kijelentése kapcsán sem, hogy Badics Ildikó jelöltet a Jobbik politikailag támogatja, mivel mindkét tartalomban egyértelműen kiderül, hogy függetlenként indul a választáson. Beadványozó azon állításával kapcsolatban, hogy a polgármester-jelölt „muszlimot nevezett ki”, a Bizottság rögzíti, hogy a médiatartalmakban bemutatott két személy közül, kizárólag egyikkel kapcsolatban szolgáltatott egy írásos nyilatkozatot, amelyben a nyilatkozó fél tagadja a cikkben megnevezett vallási hovatartozását. Ahogyan azonban az már rögzítésre került, a kifogáshoz csatolt dokumentumban Z. Gy. Gy. arról nyilatkozik, hogy sajtópert nyert a róla valótlanul iszlám hitre való áttérést terjesztő hírportállal szemben, ugyanakkor a Bizottság rendelkezésére álló bizonyítékokból nem állapítható meg az, hogy a hivatkozott ítélet első- vagy másodfokon született, illetve, hogy az jogerős-e. Kifogástevő állítja, hogy az általa idézett két ítéletről a sajtó beszámolt, így azok köztudomású tények, ugyanakkor semmilyen bizonyítékot, sajtóközlést nem jelölt meg, ami erre vonatkozott volna. A Ve. 151. § (2) bekezdése csak a műsorszám konkrét megjelölése esetén teremt lehetőséget arra, hogy azt a kifogástevő helyett a választási bizottság szerezze be, más médiatartalom esetében a kérelmező kötelezettsége a bizonyíték szolgáltatása, ami jelen esetben elmaradt. A becsatolt nyilatkozat emellett a pernyertesség időpontjaként szeptember 13-át jelöli meg, míg a sérelmezett cikk már szeptember 12-én 16 óra 28 perckor megjelent, tehát fogalmilag kizárt, hogy a cikk írója arról tudhatott volna. Az origo.hu tájékoztatása szerint a sérelmezett cikk közzétételekor rendelkezett olyan információval, amely arra utalt, hogy Z. Gy. Gy. „áttért a muszlim hitre” és ezen állítás valótlanságára vonatkozó bírósági ítéltről nem volt tudomása.

[23]        A kifogáshoz csatolt bizonyíték alapján az is megállapítható, hogy a Médiatartalom-szolgáltató1 által leközölt internetes cikk nem tartalmaz V. G. kapcsolatos olyan állítást, miszerint a volt pártelnök „török hallgatóság előtt tett hitet Allah mellett”, ezért a Nemzeti Választási Bizottság a sérelmezett kijelentés megjelenését kizárólag Médiatartalom-szolgáltató2 vonatkozásában vizsgálta. Ennek kapcsán megállapítható, hogy a Tények című hírműsor 2018. szeptember 13-i adásában egy olyan tényállítás került közlésre, amely korábban sajtóper tárgya is volt, és amellyel kapcsolatban – Beadványozó állításával ellentétben nem 2018. szeptember 14-én, hanem 2018. július 16-án tett közzé helyreigazítást a Magyar Idők című napilap. A helyreigazítás alapján a napilap valótlanul állította azt, „hogy V. G. egy törökországi előadása során hitet tett Allah mellett.”. A leközölt helyreigazítást több internetes lap is átvette, az széleskörű publicitást kapott.

[24]        Fentiek alapján jelen ügyben a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontja sérül, mert a Médiatartalom-szolgáltató2 vonatkozásában elvárható az a gondosság, hogy a V. G. kapcsolatban kifejteni kívánt álláspontot a már széles körben hónapok óta ismert, jogerős bírósági ítélet figyelembe vételével mutassa be.

[25]        A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy Médiatartalom-szolgáltató2 megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt, jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás választási eljárási alapelvet azzal, hogy a Tények című 2018. szeptember 13-i műsorában annak ellenére állította azt, hogy V. G. „hitet tett Allah mellett”, hogy ennek valótlanságáról jogerős bírósági döntés alapján más médiatartalom-szolgáltató 2018. július 16-án helyreigazítást tett közzé. A Bizottság a Ve. 152. § (1) bekezdés c) pontjában foglaltakra tekintettel a Ve. 218. § (2) bekezdése a) pontjában foglalt jogkövetkezmények alkalmazásán túl kötelezi a Médiaszolgáltatót, hogy határozata rendelkező részét annak közlésétől számított három napon belül, a jogsértő közléssel azonos napszakban és ahhoz hasonló módon tegye közzé.

[26]        A Nemzeti Választási Bizottság a kifogást egyebekben elutasítja.

[27]        A Bizottság nem tartja indokoltnak bírság kiszabását sem, mivel azt a megállapított jogszabálysértés súlya nem indokolja, a kifogásban megjelölt két médiatartalom-szolgáltató közül mindösszesen egy tekintetében, egy felhívott eljárási alapelv megsértése kapcsán látta megalapozottnak a kérelmet. A Bizottság továbbá figyelemmel volt arra is, hogy jelen döntése meghozatalakor az időközi választás már lezajlott, így a szankció ezen eljárásban a további jogsértéstől való visszatartó hatását már nem képes kiváltani.

[28]        A Bizottság döntése meghozatala során figyelembe vette az Alkotmánybíróság 3096/2014. (IV. 11.) döntésében megfogalmazottakat is, amelyben kifejtésre került, hogy a sajtószabadság korlátozásának alkotmányossági mércéi eltérnek az egyes tömegkommunikációs eszközök tekintetében. A médiaszolgáltatók, azaz a televíziók, rádiók esetében az Alkotmánybíróság más sajtószervekhez képest a szerkesztői szabadság szélesebb körű korlátozását tartotta elfogadhatónak [165/2011. (XII. 20.) AB határozat, ABH 2011, 478.]. Az Alkotmánybíróság az 1/2007. (I. 18.) AB határozatban a médiaszolgáltatók szerkesztői szabadságának korlátjaként fogadta el a kiegyensúlyozott, elfogulatlan, tárgyilagos tájékoztatás követelményét, de a korlátozás igazolására felhozott érvek az audiovizuális média sajátosságaihoz kötődnek, és a nyomtatott sajtótermékek esetében nem állnak fenn. Az írott sajtó esetében az Alkotmánybíróság kezdettől fogva a lapalapítás korlátlan szabadságát tekintette mérvadónak, és e körben a sajtó befolyásoló ereje és hatásmechanizmusa sem válhatott korlátozást igazoló indokká. Ennek értelmében az AB szerint a sajtótermékek nem szankcionálhatók az általuk nyújtott tájékoztatás jellege, minősége miatt, mely alól bizonyos körben közhatalmi szerv által fenntartott, közpénzből működtetett sajtótermékek képezhetnek kivételt.

[29]        A jelen eljárásban vizsgált Médiatartalom-szolgáltató1 által közölt internetes újság nem közhatalmi szerv által fenntartott sajtótermék, ahhoz sem az államnak, sem valamely önkormányzatnak nincs tulajdonjogi kapcsolódása, melynek okán vele szemben a választási kampányidőszakban is a szerkesztési szabadság elismerésének és a tartalmi beavatkozás tilalmának kell érvényesülnie. Ezt a gyakorlatot a Ve. követelményei csak nagyon szűk körben korlátozhatják.

III.

[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]

[30]        A határozat a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontján, 151-152. §-án, 208. §-án, 209. § (1) bekezdésén, 212. § (2) bekezdésén, 218. § (1) bekezdésén, 218. § (2) bekezdés a) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.

Budapest, 2018. szeptember 19.

 

                                                                                                 Dr. Rádi Péter

                                                                                  a Nemzeti Választási Bizottság

                                                                                                       elnöke