1027/2018. NVB határozat - a XV. Média Kommunikációs és Szolgáltató Közhasznú Nonprofit Kft. által benyújtott fellebbezés tárgyában

 

A Nemzeti Választási Bizottság

1027/2018. számú határozata

 

A Nemzeti Választási Bizottság a XV. Média Kommunikációs és Szolgáltató Közhasznú Nonprofit Kft. (1153 Budapest, Bocskai u. 1-3., képviseli: Sass Csaba ügyvezető; a továbbiakban: Beadványozó) által benyújtott fellebbezés tárgyában – 7 igen és 2 nem szavazattal – meghozta a következő

határozatot:

A Nemzeti Választási Bizottság a Főváros Választási Bizottság 18/2018. (VIII. 29.) FVB számú határozatát részben megváltoztatja és megállapítja, hogy a XV. Média Kommunikációs és Szolgáltató Közhasznú Nonprofit Kft. az általa kiadott ÉLETképek című lap 2018. augusztus 23-án megjelent, VIII. évfolyam 15. lapszámával megsértette a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt, a jelöltek és jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőség biztosításának alapelvét és az e) pontjában foglalt, a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlást előíró alapelvét. A Nemzeti Választási Bizottság a jogsértőt eltiltja a további jogsértéstől.

A Bizottság kötelezi a jogsértőt, hogy jelen határozat rendelkező részét a legközelebbi számában tegye közzé.

A Nemzeti Választási Bizottság a kifogást egyebekben elutasítja.

A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2018. szeptember 6-án 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.

Indokolás

I.

[Az első fokon eljárt választási bizottság döntése és az azt megalapozó tényállás]

[1]    A Magyar Munkáspárt (a továbbiakban: Kifogástevő) 2018. augusztus 26-án nyújtott be kifogást a Budapest XV. kerület Helyi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: HVB), amelyben sérelmezte Budapest Főváros XV. kerülete önkormányzati lapja, az „ÉLETképek” tevékenységét a kerületben folyamatban lévő időközi polgármester-választással kapcsolatban.

[2]    Kifogástevő álláspontja szerint az újság 2018. VIII. évfolyam 15. száma 2018. augusztus 23-án megsértette a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés c) pontjában szereplő esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek között, és az e) pontjában szereplő jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelveit, továbbá a Ve. 139. §-át és 140. §-ának (1) bekezdését. Sérelmezte továbbá a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény (a továbbiakban: Smtv.) 13. §-ában foglalt kötelezettség megszegését.

[3]    Indokolásában előadta, hogy a 2018. szeptember 30-ára kitűzött időközi polgármester-választásról a lapszám kiegyensúlyozatlanul tudósított. Véleménye szerint jegyzői tájékoztatás alapján, a lap csak László Tamás és Németh Angéla polgármester-jelöltek ajánlóíveinek leadásáról tájékoztatott, Kerezsi László munkáspárti jelöltről nem tesz említést, pedig a jelölt a lapzárta előtt egy órával szintén leadta ajánlásait.

[4]    Előadja továbbá, hogy a lapszám László Tamás jelölt augusztus 20-án megtartott rendezvényéről tudósít, ezzel szemben az időben a másik rendezvényt megelőző, munkáspárti jelölt részvételével megtartott rendezvényről nem közöl tudósítást vagy híradást. Emellett álláspontja szerint a lap szerkesztősége a kampány kezdetét a jelölő szervezetek felé eltérően értelmezte.

[5]    Indokolásában kitért arra, hogy a Kúria és az Alkotmánybíróság értelmezése alapján az esélyegyenlőségnek egy-egy lapszámban is érvényesülnie kell. A megjelölt 15. lapszám két jelölt politikai rendezvényéről tudósít, míg a Munkáspárt jelöltjétől a megnyilvánulási lehetőséget elzárták, miközben olyan politikai párt is kapott szereplési lehetőséget, amely a választáson jelöltet nem indít. Megítélése szerint a jogszerűtlen hátrányt kifejezetten az időközi polgármester-választással kapcsolatban érvényesíti a lap a Munkáspárttal és jelöltjével szemben.

[6]    Az esélyegyenlőséget sérti véleménye szerint, hogy a lapzártakor meglévő valós helyzetet figyelmen kívül hagyták, pedig a kerület jegyzője az ajánlóív igénylésére bejelentkezett mind az öt jelölt aspiránsról tájékoztatást adott. A sérelmezett lapszám lapzártája az augusztus 9-i szám szerint 2016. augusztus 16-án 12.00 óra volt, míg Kerezsi László jelölt ajánlásait 11.00 órakor adta le a HVI részére.

[7]    Sérelmezi a Munkáspárt 2018. augusztus 17-én megtartott kampányrendezvényéről szóló tudósítás elmaradását. Annak bizonyítására, hogy a rendezvényről a szerkesztőség tudott, megjelöli azt a fizetett politikai hirdetést, amely a rendezvényről tájékoztat az időpont és a helyszín megjelölésével, és amely az „ÉLETképek” 14., 2018. augusztus 9-én megjelent lapszámában közzétételre került. Megjegyzi továbbá, hogy a hirdetést a szerkesztőség felé a Munkáspárt 2018. augusztus 1-jén, e-mail útján továbbította, és hogy jelöltjük bemutatását a lapnál kezdeményezték, de ez azzal került elutasításra, hogy 2018. augusztus 9-én jelenik meg a lapszám, ezért ez a Ve. szerinti kampányidőszak előtti lenne. Ezzel szemben a korábbi lapszámban is jelentek már meg választási témájú hírek más jelöltekhez kapcsolódóan.

[8]    Kifogástevő bizonyítékként megjelölte a sérelmezett 15. lapszám, továbbá a 14. lapszám internetes elérhetőségét, és kifogása alapján kérte a hivatkozott jogszabálysértések megállapítását, a további jogszabálysértéstől való eltiltást, az esélyegyenlőség helyreállítására való kötelezést, illetve bírság kiszabását. A HVB elnöke a kifogást a 2018. augusztus 27-én kelt levelében áttette a Fővárosi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: FVB) a Ve. 151. § (1) bekezdésében foglalt hatásköri szabályra és a 213. § (1)-(2) bekezdéseire hivatkozva.

[9]    Az FVB 18/2018. (VII. 29.) FVB számú határozatával a kifogásnak részben helyt adott, és megállapította a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjának, továbbá az Smtv. 13. §-ának megsértését. A jogsértőt a további jogsértéstől eltiltotta, illetve kötelezte határozatának közzétételére. A kifogást egyebekben elutasította.

[10]   Indokolásában megállapította, a 15. lapszám 5. oldalán a „Jelöltállítás” című cikkben csak arról tudósít a lap, hogy László Tamás és Németh Angéla összegyűjtötték a jelöltállításhoz szükséges aláírásokat, és leadták azokat a választási irodánál. A Magyar Munkáspárt ajánlásokat szintén leadó jelöltje a cikkben nem kerül megemlítésre. Az FVB rögzíti, ugyancsak az 5. oldalon tudósítás olvasható Németh Angéla kampánynyitó rendezvényéről, valamint hírt ad az újság arról is, hogy a Jobbik nem indít saját jelöltet az időközi választáson. Leírja továbbá, hogy a 6-7. oldalon az augusztus 19-20-ai ünnepségről tudósít az újság, amelyen a 14. lapszám 5. oldalán található fizetett hirdetésből láthatóan László Tamás, a XV. kerületi Fidesz elnöke mondott ünnepi beszédet. A 14. lapszámban szintén megjelent a Magyar Munkáspárt 2018. augusztus 17-ei rendezvényét népszerűsítő fizetett politikai hirdetés is, erről azonban nem tudósít az újság a soron következő 15. lapszámban.

[11]  Az FVB rögzíti, a 14. lapszám 22. oldalán megtalálható a 15. lapszám lapzártájának időpontja, amely 2018. augusztus 16., 12.00 óra. Ehhez képest a 15. lapszámban több olyan eseményről is olvasható híradás, amelyek a megjelölt időponthoz képest több nappal később tartottak meg. Egy részük pedig olyan rendezvény volt, amelyeken az újságban megjelölt két jelölt valamelyike részt vett. Ebből következően az FVB megállapította, hogy a 15. lapszám tényleges lapzártájának időpontja jelentősen kitolódott.

[12]  Az FVB álláspontja szerint a Magyar Munkáspárt a kifogásban megjelölt lapszámban csak az aláírásgyűjtő ívet átvettek felsorolásánál kerül megemlítésre, a határidőben történő leadásról, a jelölt részvételével lebonyolított rendezvényről nincs tudósítás, holott a szerkesztőség tudott a rendezvényről, illetve feltehetően – jegyzői tájékoztatás alapján – tudhatott az aláírásgyűjtő ívek leadásáról is. A lap továbbá erre irányuló kezdeményezés ellenére sem biztosított lehetőséget arra, hogy a Magyar Munkáspárt jelölő szervezet és jelöltje még az aláírásgyűjtés előtt bemutatkozhasson a lapban, ismertethesse programját a választópolgárokkal az újságon keresztül. Ezzel szemben két másik jelöltről, a részvételükkel zajló rendezvényekről a jelöltek megnevezése mellett a lapszám tudósít.

[13]  Mindezek alapján az FVB arra a következtetésre jutott, hogy nem teljesült az Smtv. 13. §-ában meghatározott kiegyensúlyozott tájékoztatás kötelezettsége, így sérült a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott esélyegyenlőség alapelve.

[14]  Az FVB álláspontja szerint a csatolt bizonyítékok alapján nem állapítható meg kétséget kizáróan a jogsértés ismétlődő jellege, valamint a szándékosság. Nem látta bizonyítottnak azt sem az FVB, hogy a lapzárta késleltetésére kifejezetten a rivális jelöltek érdekében került sor, hiszen a lapzárta időpontjának megváltozását indokolták az augusztus 20-ai nemzeti ünnephez kapcsolódó ünnepségek, események. Mindezért a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvének sérelmét és bírság kiszabását az FVB nem látta megalapozottnak.

II.

[A fellebbezés tartalma]

[15]  A határozat ellen Beadványozó 2018. augusztus 31-én 14 óra 33 perckor megküldött elektronikus levelében élt fellebbezéssel, majd azonos tartalommal azt megküldte 14 óra 56 perckor is. Beadványában kérte az FVB mérlegelési jogkörében hozott határozatának, annak jogsértő volta miatti megváltoztatását és a Munkáspárt kifogásának elutasítását.

[16]  Beadványában hivatkozik arra, hogy a választást kitűző 6/2018. (VI. 27.) HVB határozat alapján csak 2018. augusztus 11. napjától volt megengedett a kampánytevékenység, ennek ellenére a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvének megfelelően már a 2018. augusztus 9-én megjelent lapszámban közzétették a Munkáspárt fizetett politikai hirdetését.

[17]  Jelzi továbbá, hogy magában a sérelmezett lapszámban megjelent cikkből kitűnik, hogy a két megemlített jelölt különböző kommunikációs csatornákon tájékoztatta a lapot az ajánlóívek leadásáról. Jegyzői tájékoztatás a kifogásban feltételezett és az FVB határozatában tévesen megjelölten nem történt, mert a leadási határidő augusztus 27-én volt. Így a Munkáspárt jelöltje ajánlóíveinek leadásáról információ hiányában nem kerülhetett sor híradásra. Mivel a Munkáspárt az ajánlóíveket már 2018. augusztus 16-án leadta, így fizikailag sem lett volna lehetséges az augusztus 23-án megjelenő lapszámban „az aláírásgyűjtést megelőző bemutatkozás” biztosítása, amely a Munkáspárt korábbi kérésében szerepelt.

[18]  Beadványozó álláspontja szerint az, hogy a választási kampány során nem biztosított megjelenési lehetőséget a lap, nem igazolható, mert a kifogásában szereplőkkel ellentétben a Munkáspárt ilyen igénnyel sem a főszerkesztőt, sem újságírót nem kereste meg semmilyen kommunikációs csatornán, noha az elektronikus levélcímük weboldalukon is elérhető, nyilvános.

[19]  Hivatkozik továbbá a Kúria Kvk.1.37.353/2018./2. számú végzésében foglaltakra, amely kimondta, hogy az adott jogorvoslati kérelmet nem „az Mttv. vagy az Smtv. alapján kell megítélni, hanem a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt, a jelöltek és jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőséget megfogalmazó eljárási alapelv alapján”. Véleménye szerint ezért az FVB nem állapíthatta volna meg a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményének megsértését.

[20]  Beadványozó álláspontja szerint az NVB, a Kúria és az Alkotmánybíróság általa hivatkozott joggyakorlata alapján nem állapítható meg jogsértése, mert a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelménye nem értelmezhető úgy, mint amely azt a követelményt támasztja a kiadóval szemben, hogy az minden egyes álláspontot minden lapban megjelenítsen, a választópolgárok tájékoztatása pedig a Ve. 75. § (1) bekezdés b) pontja alapján a választási irodák feladata.

[21]  Értelmezése szerint lapjának nincs olyan kötelezettsége, hogy a Munkáspárt valamennyi programjáról tájékoztassa az olvasókat, még akkor sem, ha azt fizetett politikai hirdetésként lehozta már. Kéri figyelembe venni, hogy több lineáris és internetes hírszolgáltató is tudósított már az időközi választásról, de ezek a médiumok kizárólag Németh Angéla vagy László Tamás jelöltet említették, és lakossági elérésük is sokkal nagyobb a kerületben lapjukhoz képest.

III.

[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]

[22]   A Nemzeti Választási Bizottság a Ve. 231. § (4) bekezdése szerint a másodfokú eljárás keretében a sérelmezett határozatot, valamint az azt megelőző eljárást vizsgálja.

[23]  A Bizottság jelen döntése meghozatalának időpontjában már hatályba lépett a Ve. szabályait több helyen módosító, az egyes választásokkal kapcsolatos törvények módosításáról szóló 2018. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Módtv.). A Módtv.-el megállapított rendelkezéseket azonban a 2018. szeptember 1-jei hatálybelépést követően kitűzött választásokon kell alkalmazni. Budapest Főváros XV. kerület Helyi Választási Bizottsága 2018. június 27-én meghozott 5/2018. (VI. 27.) számú határozatával 2018. szeptember 30-ra tűzte ki az időközi polgármester-választást. Mivel a választás kitűzése 2018. szeptember 1. előtt történt, ezért az időközi választás eljárása során a Módtv. rendelkezései nem alkalmazhatók.

[24]  A Nemzeti Választási Bizottság több esetben, így pl. a 691/2018. számú határozatában összegezte a közhatalmat gyakorló állami, önkormányzati szereplők által kiadott sajtótermékeknek a választási kampány idején folytatott szerkesztési gyakorlatával kapcsolatos irányadó joggyakorlatot. Az Alkotmánybíróságnak a Kúria Kvk.I.37.394/2014/2. számú végzése ellen benyújtott alkotmányjogi panaszt elutasító 3096/2014. (IV. 11.) AB határozatán alapuló megközelítés szerint a sajtótermékek nem szankcionálhatók az általuk nyújtott tájékoztatás jellege, minősége miatt.  Az AB álláspontja szerint bizonyos körben azonban kivételt jelenthetnek ez alól a közhatalmi szerv által fenntartott, közpénzből működtetett sajtótermékek. Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény preambuluma értelmében a helyi önkormányzatok a „helyi választópolgárok közösségének” önkormányzását testesítik meg, de egyúttal „az egységes állami szervezetrendszer részeként” működnek. Az ő tevékenységük tehát mind a helyi közhatalom gyakorlása, mind a felhasznált közpénzek miatt más kapcsolatba hozható a társadalom tagjainak tájékozódáshoz való jogával. Erre tekintettel az ilyen sajtótermék által nyújtott tájékoztatásra mégis előírhatók bizonyos követelmények. Az Alkotmánybíróság érvelése szerint a Kúria Kvk.I.37.394/2014/2. számú döntéséből az következik, hogy a Ve. követelményei, elsődlegesen a 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt esélyegyenlőségi klauzula a közpénzből fenntartott önkormányzati lapok szerkesztési gyakorlatát korlátozhatja a választási kampányidőszakban.

[25]  A Kúria Kvk.III.37.236/2018/4. számú döntésében rögzítette, hogy nyomtatott sajtótermék esetében a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja szerint alapelv érvényesülésének vizsgálata során az egy lapszámot alkotó cikkek és képek összességét kell értékelni. A Kúria hivatkozott álláspontját az alábbiak szerint fogalmazta meg: „míg a mozgóképből és a hangból álló médiaszolgáltatásokban közzétett médiatartalom műsorszámokból áll, addig nyomtatott sajtótermék esetén az egyes lapszámok cikkekből és képekből tevődnek össze. Ahogyan lineáris médiaszolgáltatás esetén egyes kiragadott műsorszámok általában nem alkalmasak a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjának megsértésének megállapítására, és az egymásra tekintettel közölt műsorszámokat főszabály szerint együttesen kell értékelni, ugyanígy a nyomtatott sajtótermék esetében az egy lapszámot alkotó cikkek és képek összességét kell értékelni. Ezért egy nyomtatott sajtótermék esetében ugyanazon elv mentén vizsgálható a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjának sérelme, ahogyan műsorszámok összessége esetén is. Nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy míg a lineáris médiaszolgáltatásokban folyamatosan kerülnek a műsorszámok közzétételre, addig a nyomtatott sajtótermékek időszakosan jelennek meg. Amennyiben a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti alapelv sérelme csak a kampányidőszaki lapfolyam egésze vonatkozásában lenne vizsgálható, az lényegében kizárná a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja megsértésének hatékony vizsgálatát és szankcionálását”.

[26]  A kifogás tárgyává tett közéleti lapot Beadványozó adja ki, amely alapító okirata szerint 100%-ban az alapító önkormányzat, Budapest Főváros XV. Kerület Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzat tulajdonában áll. A választási szerveknek a sérelmezett önkormányzati lapszámmal kapcsolatban egyrészt azt kellett vizsgálni, hogy az a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjának megfelelő szerkesztési gyakorlatot követett-e. A vizsgálat során a választási kampányban versengő jelöltek, jelölő szervezetek megjelenésének száma és minősége is vizsgálható, összhangban a Ve. választási kampánytevékenységet szabályozó140-141. §-aival.

[27]  A Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint az FVB részben helyesen járt el, amikor megállapította, hogy megalapozza a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjának sérelmét az, hogy a kifogásolt, 2018. augusztus 23-i lapszámban a Magyar Munkáspárt részvételével lebonyolított rendezvényről nincs tudósítás, vagy a jelöltről, jelölő szervezetről szóló egyéb híradás. Ennek oka, hogy Beadványozó tudott az aktuális rendezvényről, és ezzel párhuzamosan „a lapban több olyan eseményről is olvasható híradás, amely a másik két jelölt részvételével került lebonyolításra, és a cikkek a jelölteket kifejezetten meg is nevezik”.

[28]  Beadványozó tudomását alátámasztja, hogy a bizonyítékként felhívott 2018. augusztus 9-i lapszám 5. oldalán megjelent hirdetés tartalmazza, hogy László Tamás 2018. augusztus 20-án a Pestújhelyi téren megtartott rendezvényen ünnepi beszédet mond, a 9. oldalon közzétett fizetett hirdetés pedig azt rögzíti, hogy a Magyar Munkáspárt 2018. augusztus 20-i ünnepségét 2018. augusztus 17-én tartja, ahol bemutatkozik a párt jelöltje, Kerezsi László. A hirdetések közzétételéből okszerűen következik, hogy a sajtóterméknek tudomása volt arról, hogy László Tamás, aki az időközi választáson a FIDESZ-Magyar Polgári Szövetség és a Kereszténydemokrata Néppárt közös jelöltje és a Magyar Munkáspárt jelöltje az állami ünnep alkalmából rendezvényt tart, illetve azon megjelenik.

[29]  Ennek ellenére a 2018. augusztus 23-i lapszámban az „Időközi Polgármester- Választás 2018” rovatban kizárólag két jelölt, László Tamás és Németh Angéla megjelenéséről van tudósítás. Előbbinek a 2018. augusztus 20-i rendezvényen tartott beszédéről a 4. oldalon „Pestújhelyi Ünnep” cím alatt számolt be a lap, míg Németh Angéla polgármesterjelölt 2018. augusztus 13-i kampányindító sajtótájékoztatójáról az 5. oldalon jelent meg írás.

[30]  Mindezek alapján az FVB határozatában foglaltakkal egyezően és ellentétben Beadványozó által írtakkal, sérült a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt alapelv, amikor a helyi közhatalmat megtestesítő önkormányzati lap az időközi választás kampányidőszakában nem biztosított egyenlő megjelenési lehetőséget a választáson induló jelöltek számára. Erre azonban lehetősége lett volna az általa is ismert politikai rendezvényekről való hasonló terjedelmű tudósítással, vagy a jelöltekről, jelölő szervezetekről szóló, ezzel egyenértékű egyéb tájékoztatással.

[31]  Az FVB álláspontjával ellentétben a Bizottság úgy ítéli meg, hogy tudatos szerkesztői döntés eredménye volt az, hogy a lap a Magyar Munkáspárt 2018. augusztus 17-i rendezvényéről nem tudósított, mert arról tudomása volt, vagyis a tájékoztatás elmaradásának oka nem lehetett az információhiány. Mindez megalapozza Beadványozó részéről a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás eljárási alapelv megsértését is. A Ve. hivatkozott alapelve arra kötelezi Beadványozót, hogy a lap szerkesztése során valamennyi általa ismert körülményt vegyen figyelembe, ha az időközi választás eseményeiről tudósít, híreket szolgáltat. Jelen esetben a fellebbezés nem tartalmaz értékelhető indokot arra, hogy miért nem számolt be a lap a Magyar Munkáspárt rendezvényéről, noha arról tudott, ellenben más jelöltek rendezvényeiről hírt adott. E körben téves Beadványozónak az alkotmánybírósági gyakorlatra és – helyesen – az 1/2007. (I. 18.) AB határozatra való hivatkozása, mert ez a döntés a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményének szabályát elemezte a műsorszolgáltatók és nem a sajtótermékek szerkesztési gyakorlatát érintően.

[32]        A Bizottság álláspontja szerint a jogsértést megalapozó tényállási elemek körébe nem vonható be a Magyar Munkáspárt jelöltje ajánlóíveinek leadásáról szóló tájékoztatás hiánya. Az FVB helytelen következtetésre jutott, amikor Beadványozó mulasztását állapította meg arra alapozva, hogy a szerkesztőség „feltehetően – jegyzői tájékoztatás alapján – tudhatott az aláírásgyűjtő ívek leadásáról” és emiatt, illetve a rendezvényről való tudósítás elmaradása miatt, a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény (a továbbiakban: Smtv.) 13. §-ában meghatározott kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményének sérülését is megvalósulni látta.

[33]        Elfogadva e körben Beadványozó hivatkozását is, a sérelmezett lapszám 5. oldalán található „Jelöltállítás” című cikkből egyértelműen kitűnik, hogy dr. Lamperth Mónika jegyző tájékoztatása az ajánlóíveket igényeltekről és nem az ajánlóíveket leadókról szólt. Beadványozó nem a Helyi Választási Iroda vezetőjétől, hanem Hajdu László országgyűlési képviselő nyilatkozatából és László Tamás közösségi oldalon tett bejegyzéséből értesült arról, hogy Németh Angéla és László Tamás jelöltek lapzárta előtt összegyűjtötték és a helyi választási irodában leadták a jelöltséghez szükséges ajánlásokat. Ellentétben a kifogásban és az FVB határozatában foglaltakkal, nem róható fel Beadványozó számára és ebből kifolyólag jogszabálysértés megállapításának sem lehet alapja az, hogy a Kifogástevő által is elismerten, egy órával a közzétett lapzárta előtt történt eseményről, tájékoztatás hiányában nem tudósított. A kifogásban nem szerepel bizonyíték arra, hogy bármilyen módon is értesítette volna a Magyar Munkáspárt Beadványozót arról, hogy jelöltje leadta az ajánlóíveket, és az FVB határozata is feltételes módban rögzíti azt, hogy Beadványozó „feltehetően tudhatott” az ívek leadásáról. Konkrét bizonyíték hiányában azonban az FVB hivatkozott megállapítása megalapozatlan tényállás megállapítására vezetett.

[34]        A fentieken túl az FVB a jogsértést megalapozó tényállási elemek körében jogszerűtlenül értékelte a Magyar Munkáspártnak a kifogásban szereplő azon állítását is, hogy a 2018. augusztus 9-i lapszámban Beadványozó nem adott a jelölt számára bemutatkozási lehetőséget az aláírásgyűjtést megelőzően. Az időközi polgármester-választás kampányidőszaka a Ve. 139. §-ában foglaltak alapján 2018. augusztus 11-től 2018. szeptember 30-án 19.00 óráig tart. Az augusztus 9-i lapszám, egyezően a fellebbezésben írtakkal a kampányidőszak előtt jelent meg. A Nemzeti Választási Bizottság és a Kúria következetes joggyakorlata szerint, kampányidőszakon kívül eső időben kampánytevékenység folytatása nem lehetséges, az ekkor folytatott politikai tevékenység nem minősül a Ve. 141. §-a szerinti kampánytevékenységnek. Mindezek alapján a kampányidőszak előtt megjelent 2018. augusztus 9-i szám tekintetében egyetlen választási bizottság, így az FVB és az NVB sem rendelkezik hatáskörrel arra, hogy annak tartalmát vizsgálat tárgyává tegye. (5/2014., 36/2016., 39/2016., 50/2016., 604/2018. NVB határozatok, valamint Kvk.III.37.096/2010/2. és Knk.II.37.710/2016/2., Kvk.VI.37.415/2018/2. számú végzések) Ezen túl az sem hagyható figyelmen kívül, hogy e lapszám tekintetében a kifogás elkésett. A Ve. 209. § (1) bekezdése és a 10. § (1) bekezdésében a határidők jogvesztő jellegével kapcsolatos törvényi rendelkezés alapján a 2018. augusztus 9-i lapszámmal kapcsolatban 2018. augusztus 12-én 16.00 óráig lehetett volna jogorvoslattal érni, mely jogvesztő határidőt a 2018. augusztus 26-án benyújtott kifogás jelentősen elmulasztotta.

[35]        A megállapított jogsértésekkel kapcsolatban a Bizottság, egyezően az FVB-vel, nem tartja indokoltnak bírság kiszabását, mivel a jogsértés súlya azt nem alapozza meg, az ismétlődés pedig nem áll fenn, illetve az sem mutatható ki, hogy az önkormányzati lap feladta volna semleges pozícióját a kampányban és valamely jelölt mellett állt volna ki.

[36]        Az FVB határozatában foglaltakkal ellentétben szintén nem állapítható meg az Smtv. hivatkozott rendelkezésének sérelme, mivel az a lineáris médiaszolgáltatók számára fogalmaz meg kötelezettséget. A sajtótermék azonban nem tartozik a lineáris médiaszolgáltatás fogalmába. Az Smtv. 1. § 7. pontja szerinti médiatartalom az a gyűjtőfogalom, melybe beletartozik a médiaszolgáltatás és a sajtótermék is. Lineáris médiaszolgáltatás alatt az Smtv. 1. § 5. pontja szerinti definíció alapján a rádiós és televíziós médiaszolgáltatás, a webcasting, simulcasting, near video on-demand és a képújság értendő, amely lineáris audiovizuális médiaszolgáltatásban közzétett olyan műsorszám, amely elsősorban szöveges információközlésre szolgál, illetőleg emellett állóképet, mozgóképet, hangot, vagy számítógépes grafikát is tartalmazhat. A sajtótermék, amely a napilap, más időszaki lap, internetes újság vagy hírportál lehet, nem tartozik ebbe a fogalmi körbe, így annak tevékenysége kapcsán az Smtv. 13. §-ában foglalt kötelezettség sem vizsgálható. Mindezek alapján az FVB-nek az Smtv. 13. §-a megsértésére vonatkozó megállapítása nem megalapozott.

[37]  A Bizottság a fentieken túl rögzíti azt is, hogy a Magyar Munkáspárt kifogásában a 2018. augusztus 23-i lapszámmal kapcsolatban jelölte meg jogszabálysértésként a Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) pontját, valamint a 139. §-t és a 140. § (1) bekezdését. A 139. § a választási kampány fogalmát határozza meg, a 140. § (1) bekezdése a kampányeszközöket sorolja fel példálózva. Figyelemmel arra, hogy a 2018. augusztus 23-i lapszám az időközi választás kampányidőszakában – 2018. augusztus 11- 2018. szeptember 30. 19.00 óra – jelent meg, így e lapszámmal kapcsolatban jogsértésként a Ve. 139. §-a és a 140. § (1) bekezdése nem értelmezhető.

[38]  Fentiek alapján a Nemzeti Választási Bizottság a Ve. 231. § (5) bekezdésében foglaltak alapján az FVB határozatát részben megváltoztatta és a rendelkező részben foglaltak szerint döntött.

IV.

[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]

[39]  A határozat a Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) pontján, 10. § (1) bekezdésén, a 139. §-án, a 151-152. §-án, a 209. § (1) bekezdésén, a 231. § (5) bekezdésén, jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.

Budapest, 2018. szeptember 3.

 

 

                                                                                                 Dr. Rádi Péter

                                                                                  a Nemzeti Választási Bizottság

                                                                                                       elnöke