Az Országos Választási Bizottság
10/1999. (IV.14.) OVB határozata
Az Országos Választási Bizottság a Szociáldemokrata Ifjúsági Mozgalom (1245 Budapest, Pf. 1067) kérelmére - amelyben országos népszavazás kitűzésére irányuló állampolgári kezdeményezés aláírásgyűjtő íve mintapéldányának, illetve az azon szereplő kérdés hitelesítését kérte - meghozta a következő
határozatot:
Az Országos Választási Bizottság - a határozat mellékletét képező - aláírásgyűjtő ívet és az azon szereplő kérdést hitelesíti.
Az aláírásgyűjtő íveket az aláírásgyűjtő ív hitelesítését követő négy hónapon belül egyszer lehet benyújtani az Országos Választási Bizottság elnökéhez. A pótlólag benyújtott, a kezdeményezést kiegészítő aláírások érvénytelenek.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az Alkotmánybírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál. A kifogást úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 1999. április 17-én 16.00 óráig megérkezzen.
INDOKOLÁS
I.
A Szociáldemokrata Ifjúsági Mozgalom képviseletében 1999. március 22-én T.L. és R.Zs. aláírásgyűjtő ív mintapéldányát nyújtotta be az Országos Választási Bizottsághoz. A kérelmezők az aláírásgyűjtő ívet az Országos Választási Bizottság 1999. március 29-i ülésén kiegészítették. A kérelmezők országos népszavazást kívánnak kezdeményezni a következő kérdésben: "Kívánja-e Ön, hogy a köztársasági elnököt közvetlen módon a választópolgárok válasszák meg?"
Az Országos Választási Bizottság megvizsgálta, hogy a benyújtott aláírásgyűjtő ív, illetve az azon szereplő kérdés megfelel-e a hatályos törvényi rendelkezéseknek.
Az Országos Választási Bizottság megállapította, hogy az aláírásgyűjtő ív megfelel a választási eljárásról szóló 1997. évi C. tv. (a továbbiakban: Ve.) 118. § (2)-(4) bekezdésében foglalt alaki feltételeknek, illetve az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. tv. (a továbbiakban: Nsztv.) 13. § (1) bekezdésében a kérdéssel szemben támasztott követelménynek.
II.
A népszavazásra bocsátandó kérdéssel kapcsolatban az Országos Választási Bizottság a következő jogszabályi rendelkezéseket vizsgálta.
Az Alkotmány 2. § (2) bekezdése szerint "a Magyar Köztársaságban minden hatalom a népé, amely a népszuverenitást választott képviselői útján, valamint közvetlenül gyakorolja."
Az Alkotmány 19. § (2) bekezdése szerint "az Országgyűlés a népszuverenitásból eredő jogait gyakorolva biztosítja a társadalom alkotmányos rendjét, meghatározza a kormányzás szervezetét, irányát és feltételeit." Ugyanezen § (3) bekezdés a) és k) pontja szerint a 19. § (2) bekezdésben említett jogkörében az Országgyűlés
"a) megalkotja a Magyar Köztársaság Alkotmányát; ...
k) megválasztja a Köztársaság elnökét".
Az Alkotmány 28/C. § (5) bekezdés c) és d) pontjai szerint nem lehet országos népszavazást tartani:
"c) az Alkotmány népszavazásról, népi kezdeményezésről szóló rendelkezéseiről,
d) az Országgyűlés hatáskörébe tartozó személyi és szervezetalakítási (-átalakítási, -megszüntetési) kérdésekről".
III.
Az Országos Választási Bizottság a fent idézett jogszabályi rendelkezések alapján megállapította, hogy nincs alkotmányos akadálya annak, hogy népszavazás döntsön a köztársasági elnök választásának módjáról.
A köztársasági elnök választásának jelenlegi szabályait az Alkotmány 29/A-29/B. §-ai tartalmazzák. A köztársasági elnök közvetlen (a választópolgárok általi) választása tehát az Alkotmány módosítását igényelné.
Az Alkotmány 28/C. § (5) bekezdése taxatív felsorolásban tartalmazza azokat a tárgyakat, amelyekben népszavazás nem tartható. Olyan tárgykör, amely az Alkotmány valamely rendelkezését kifejezetten megemlíti, a hivatkozott § (5) bekezdés c) pontjában található. Eszerint nem tartható népszavazás az Alkotmánynak a népszavazásról, népi kezdeményezésről szóló rendelkezéseiről. Az Alkotmány egyéb rendelkezéseiről tartandó népszavazást sem az említett, sem más rendelkezés nem zárja ki. Ebből pedig az "a contrario" értelmezés szerint az következik, hogy az Alkotmányban szabályozott bármely más kérdés - amelyre nem vonatkozik kizáró ok - népszavazás tárgya lehet.
Az eredményes népszavazással hozott döntés az Országgyűlésnek az Alkotmány 19. § (3) bekezdés a) pontjában foglalt jogkörének - Alkotmányban rögzített és annak megfelelő - alkotmányos korlátozása: az Országgyűlés köteles az eredményes népszavazásból következő döntéseket meghozni. A népszavazásnak tehát nem a köztársasági elnök választópolgárok általi választásának szabályait tartalmazó törvényszövegről, hanem a választás módjáról kell szólnia, amelynek alapján - az Alkotmány 19. § (3) bekezdés a) pontjának megfelelően - az Országgyűlés alkotja meg a konkrét normaszöveget.
A köztársasági elnök választása tekintetében egyéb, a népszavazás lehetőségét kizáró okot az Alkotmány 28/C. § (5) bekezdése sem tartalmaz. A 28/C. § (5) bekezdés d) pontja nem az egyes alkotmányos intézményekről mint jogintézményekről általában (jelen esetben a köztársasági elnök választásának módjáról) tartandó népszavazást tiltja, hanem azt, hogy konkrét személyek megválasztása, megbízatásának megszüntetése stb., illetve konkrét intézmények megalakítása, átalakítása, megszüntetése kérdésében népszavazást lehessen tartani.
IV.
Az Országos Választási Bizottság megállapította tehát, hogy nincs törvényi akadálya annak, hogy népszavazás döntsön a köztársasági elnök választásának módjáról, ezért a rendelkező részben foglaltaknak megfelelően az aláírásgyűjtő ívet és az azon szereplő kérdést hitelesítette.
A határozat az Alkotmány 2. § (2) bekezdésén, 19. § (2) bekezdésén, (3) bekezdésének a) és k) pontján, 28/C. (5) bekezdés c)-d) pontján, a Ve. 117. §-án, 118. § (2)-(4) bekezdésén, az Nsztv. 9-11. §-ain, 13. § (1) bekezdésén, a jogorvoslatról való tájékoztatás a Ve. 130. § (1) bekezdésén és a Ve. 116. §-a által alkalmazni rendelt 4. § (3) bekezdésén, 78. § (1) bekezdésén, továbbá a 28/1998. (VI.16.) AB végzésen alapul.
Budapest, 1998. április 14.
Dr. Kukorelli István s.k.
az Országos Választási Bizottság
elnöke