Választási információk vakok és gyengénlátók számára


Főoldal / Információk / Fogalmak

Fogalmak az Európai Parlament tagjainak választására

bevándorolt Az a bevándorolt jogállású külföldi állampolgár, aki az illetékes magyar hatóság által kiadott érvényes bevándorlási engedéllyel életvitelszerűen él Magyarországon és az ország területén bejelentett lakóhelye van.

Személyazonosságát és lakcímét a következő okiratokkal igazolhatja: érvényes személyazonosító igazolvánnyal, valamint a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvánnyal.

egyenlő választójog A választójog egyenlőségének elve azt a követelményt fejezi ki, hogy minden szavazásra jogosult egyenlő jogokkal vesz részt a választásban, közelebbről minden választásra jogosultnak azonos értékű szavazati joggal kell rendelkeznie. Az azonos értékű szavazati jog egyfelől a szavazatok számértékének egyenlőségét jelenti, magyarán minden választójogosultnak ugyanannyi szavazattal kell rendelkeznie az Európai Parlament tagjainak választásán. Másfelől a szavazatok sikerértékének egyenlőségét jelenti, azaz a választópolgárok szavazatai azonos súllyal befolyásolják a szavazás végeredményét.

ellenőrzés Az ellenőrzés az európai parlamenti választások lebonyolításának egész folyamatát végigkíséri. A választási szervek működése és tevékenysége nyilvános. A választási bizottságok munkájában részt vehetnek azoknak a pártoknak a delegáltjai, amelyeknek listáját az Országos Választási Bizottság elfogadta. A pártok delegáltjai a külképviseleti szavazatszámláló bizottságban is jelen lehetnek. Az Európai Parlament tagjainak választása során a nyilvánosságot erősíti, hogy a sajtó képviselői külön engedély nélkül jelen lehetnek a választási szervek munkájánál, e szervek munkáját azonban nem zavarhatják. A választás törvényes lebonyolításának további garanciája a jogszabályok által biztosított jogorvoslati rendszer. A nemzetközi megfigyelők jelenléte szintén a rendszer garanciális részét képezi. (Ld még.: jogorvoslat)

elsőként szavazó választópolgár A szavazatszámláló bizottság a szavazás megkezdése előtt az urnák állapotát, azok üres voltát az elsőként szavazó választópolgár jelenlétében megvizsgálja, majd lezárja. Ezt követően a szavazatszámláló bizottság az urnába ellenőrző lapot helyez, melyet az elsőként szavazó választópolgár is aláír. Ez a személy a szavazatszámláló bizottság tagja nem lehet.

Ez utóbbi alól kivételt képez a külképviseleten való szavazás. Amennyiben a külképviseleten a szavazás lezárását megelőző óráig egyetlen választópolgár sem szavaz, az elsőként szavazó választópolgár a szavazatszámláló bizottság tagja is lehet.

értesítő A névjegyzékbe való felvételről szóló értesítés, közismert nevén a kopogtatócédula hívja fel a választópolgár figyelmét az európai parlamenti választásra, illetve arra, hogy azon ő szavazhat. Felvilágosítást tartalmaz az európai parlamenti választás kitűzéséről, a névjegyzékbe való felvételről, valamint arról, hogy mikor, hol és hogyan lehet szavazni. Ha a választópolgár nem kapja meg az értesítőt, a lakhelye szerint illetékes polgármesteri hivatalban a jegyzőtől kell igényelnie.

igazolás Az igazolás a helyi választási iroda által kiállított közokirat, amely arra szolgál, hogy a választópolgár máshol szavazhasson, mint ahol a névjegyzékben eredetileg szerepelt. Az Európai Parlament tagjainak választásán igazolás kiadásának van helye akkor, ha a választópolgár a választás napján lakóhelyétől távol, de Magyarországon kíván szavazni. Ebben az esetben az igazolás a választópolgár nyilatkozata alapján tartalmazza azt a települést, ahol szavazni kíván.

Igazolást igényelni a lakóhely szerinti Polgármesteri Hivatalban működő helyi választási irodában személyesen vagy meghatalmazott útján lehet a szavazást megelőző második napon 16 óráig. Igazolás ajánlott levélben is kérhető, oly módon, hogy az legkésőbb a választás előtt öt nappal megérkezzen a helyi választási irodába.

jegyzőkönyvvezető Az európai parlamenti választás napján a szavazatszámláló bizottság mellett jegyzőkönyvvezető működik, aki a helyi választási iroda tagja. A jegyzőkönyvvezető nem tagja a szavazatszámláló bizottságnak. Feladata a szavazás során a szavazatszámláló bizottság döntéseinek megfelelően a különböző jegyzékek, jegyzőkönyvek és a névjegyzék vezetése, a szavazás lezárása után pedig az adatlap és a szavazóköri jegyzőkönyv kitöltése.

jogorvoslat A választási törvények megsértésére hivatkozva a listát állító pártok és az érintett választópolgár, illetőleg jogi személy panaszt nyújthat be. A választási bizottság panaszt elbíráló és egyéb döntése ellen kifogást lehet benyújtani.

kampánycsend A szavazást megelőző nap 0.00 órájától a szavazóhelyiségek bezárásáig választási kampányt folytatni tilos.

kampánycsend megsértése A kampánycsend megsértésének minősül a választópolgárok választói akaratának befolyásolása, így különösen: a választópolgárok számára a jelölő szervezet által ingyenesen juttatott szolgáltatás, pártjelvények, zászlók, pártszimbólumok, a jelölő szervezet nevét tartalmazó tárgyak osztogatása, választási plakát elhelyezése, a választói akarat befolyásolására alkalmas információk szolgáltatása elektronikus vagy más úton.

közvélemény-kutatás Az Európai Parlament tagjai választásának napját megelőző nyolcadik naptól a választás napján a szavazókörök bezárásáig a közvélemény-kutatás eredményét nem szabad nyilvánosságra hozni. A választás napján a választópolgárok nyugalma és a zavartalan szavazás érdekében csak az alábbi feltételekkel végezhető közvélemény-kutatás:

       

    1. csak névtelen lehet és az önkéntességen alapulhat;
    2. a közvélemény-kutató a szavazóhelyiségbe nem léphet be;
    3. a közvélemény-kutatók a választópolgárokat nem zaklathatják, nyilatkozatra nem kényszeríthetik, és csupán a szavazóhelyiségekből kilépőket kérdezhetik meg. A választópolgárnak joga van véleményét titokban tartani.

közszemlére tétel A névjegyzéket a település jegyzője a települési önkormányzat polgármesteri hivatalában, a szavazás előtt 60 nappal – nyolc napra – közszemlére teszi, ahol azt bárki megtekintheti. A névjegyzék közszemlére tételének időpontjáról a lakosságot a helyben szokásos módon előzetesen tájékoztatni kell. A névjegyzékből való kihagyás vagy a névjegyzékbe való felvétel miatt a névjegyzék közszemlére tételének időtartama alatt írásban emelhető kifogás a névjegyzéket vezető helyi választási iroda vezetőjénél, települési jegyzőnél. A kifogás elutasítása esetén az illetékes helyi bíróságnál lehet jogorvoslattal élni.

külföldön élő magyar állampolgár Az a személy, aki a Magyar Köztársaság területét külföldön történt letelepedés céljából elhagyta, vagy magyar állampolgárként külföldön született és életvitelszerűen, állandó jelleggel külföldön él, függetlenül attól, hogy rendelkezik-e másik állampolgársággal vagy, hogy milyen gyakorisággal és mennyi időt tölt Magyarországon.

Személyazonosságát és lakcímét a következő okiratokkal igazolhatja: érvényes magyar útlevéllel vagy 2001. január 1-je után kiállított vezetői engedéllyel, valamint a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvánnyal.

külföldön való szavazás A választópolgároknak lehetőségük van arra, hogy szavazataikat külföldön, a Magyar Köztársaság nagykövetségein adják le. Ehhez a választópolgároknak a lakcím szerint illetékes helyi választási iroda vezetőjénél (jegyző) kérni kell a külképviseleti névjegyzékbe való felvételüket a szavazást megelőző 30. napig.

letelepedett Az a letelepedett jogállású külföldi állampolgár, aki az illetékes magyar hatóság által kiadott érvényes letelepedés engedéllyel életvitelszerűen él Magyarországon és az ország területén bejelentett lakóhelye van.

Személyazonosságát és lakcímét a következő okiratokkal igazolhatja: érvényes személyazonosító igazolvánnyal, valamint a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvánnyal.

 

Magyarországon élő magyar állampolgár A Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkezik, az aki életvitelszerűen él az országban, továbbá az is, aki (munkája, külszolgálat, vagy tanulmányai miatt) átmenetileg külföldön tartózkodik.

Személyazonosságát és lakcímét a következő okiratokkal igazolhatja: érvényes személyazonosító igazolvánnyal vagy magyar útlevéllel vagy 2001. január 1-je után kiállított vezetői engedéllyel, valamint a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvánnyal.

 

menekült Az a menekült jogállású külföldi állampolgár, aki- az illetékes magyar hatóság által kiadott- menekült státusát elismerő jogerős határozattal rendelkezik, életvitelszerűen él Magyarországon és az ország területén bejelentett lakóhelye van.

Személyazonosságát és lakcímét a következő okiratokkal igazolhatja: érvényes személyazonosító igazolvánnyal, valamint a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvánnyal.

mozgóurna A mozgásában gátolt személyt szavazásának lehetővé tétele érdekében az illetékes szavazatszámláló bizottság két tagja – kérésére lakásán, tartózkodási helyén – felkeresi a mozgóurnával. A szavazás titkosságát ekkor is biztosítani kell. A mozgóurnát a szavazás napján az illetékes szavazatszámláló bizottságtól lehet kérni, de az igényt a szavazás napja előtt is be lehet jelenteni a helyi választási irodánál. A mozgóurna a szavazókör illetékességi területét nem lépheti át.

A külképviseleteken mozgóurna igénylésére nincs lehetőség.

névjegyzék A névjegyzék a választás törvényes lebonyolításának legfontosabb garanciális eleme. Az Európai Parlamenti tagjainak választásán választójoggal rendelkezők nyilvántartása (névjegyzék) közhitelű nyilvántartás, amelyből a polgárok meggyőződhetnek arról, hogy az Európai Parlament tagjainak választásán szavazhatnak-e. A névjegyzék emellett a választást lebonyolító választási szervek fontos segédeszköze, hiszen ennek segítségével tudják ellenőrizni az urnához járuló állampolgárok választójogosultságát, és a visszaélések elkerülése érdekében így tudják kiszűrni a többször szavazókat. A névjegyzéket közszemlére teszik.

szavazás A választópolgárok a lakóhelyük szerint kijelölt szavazókörben szavazhatnak, vagy ott, ahol őket a névjegyzékbe utólag igazolás és okmányaik alapján felvették. A külképviseleti névjegyzéken szereplő választópolgárok a Magyar Köztársaság nagykövetségén adhatják le szavazatukat. Érvényesen szavazni egy listára lehet a jelölő szervezet nevénél lévő körben elhelyezett "X" vagy "+" jellel. A szavazat érvényességéhez az is szükséges, hogy a hivatalos szavazólapon adják le, a szavazólapot lepecsételjék, továbbá hogy azt tollal töltsék ki. (Ld. még: igazolás, külföldön való szavazás)

szavazás ideje Szavazni a szavazás napján 6 órától 19 óráig lehet.

A külképviseleten a magyarországi szavazás napján, helyi idő szerint 6 és 19 óra között lehet szavazni. Azokon a külképviseleteken, ahol az időeltolódás a közép-európai időhöz képest –1 óra (greenwichi időzóna), a helyi idő szerinti 6 óra és a közép-európai idő szerinti 19 óra között lehet szavazni. Az amerikai kontinensen létesített külképviseleteken a magyarországi szavazást megelőző napon, helyi idő szerint 6 és 19 óra között lehet szavazni.

szavazás lezárása A szavazatszámláló bizottság elnöke a törvényben meghatározott időpontban a szavazóhelyiséget bezárja. Azok a választópolgárok, akik a szavazóhelyiségben vagy az előtérben tartózkodnak, még szavazhatnak. Ezután a szavazatszámláló bizottság a szavazást lezárja, ezt követően szavazatot nem szabad elfogadni.

A külképviseleteken a szavazást akkor is le kell zárni, ha a külképviseleti névjegyzéken szereplő valamennyi választópolgár leadta szavazatát.

szavazatszámlálás, szavazatösszesítés A szavazás lezárását követően a szavazatszámláló bizottság (SZSZB) jelen lévő tagjai együttesen kötelesek megszámlálni valamennyi szavazólapot. Az SZSZB először a fel nem használt, valamint rontott szavazólapokat külön-külön kötegbe foglalja, és a köteget lezárja. Az urna felbontása előtt az SZSZB ellenőrzi az urna sértetlenségét, majd az urna felbontása után az urnában lévő szavazólapok számát összehasonlítja a szavazókörben szavazók számával. Kiemeli az érvénytelen szavazatot tartalmazó szavazólapokat. Ezt követően megállapítja, melyik lista hány szavazatot kapott. A választás eredményét az SZSZB jegyzőkönyvben rögzíti.

szavazatszámláló bizottság tagjai A szavazatszámláló bizottságok egyrészt az önkormányzati képviselőtestületek által megválasztott tagokból, másrészt a listát állító pártok által delegált tagokból állnak.

A külképviseleti szavazatszámláló bizottság tagjaira a listát állító jelölő szervezetek nyújtják be javaslatukat, minden külképviseletre egy fő megjelölésével. Az Országos Választási Bizottság e jelöltek közül a szavazatszámláló bizottságok külképviseletenként három tagjára vonatkozó javaslatát sorsolással alakítja ki. Egy újabb sorsolás során választja ki a négy személy közül a póttagot.

A külképviseleti szavazatszámláló bizottságok három tagját és a póttagot az Országgyűlés választja meg az Országos Választási Bizottság javaslata alapján.

szavazófülke Minden szavazóhelyiségben legalább két elkülönített szavazófülkét alakítanak ki, melyek a szavazás titkosságát szolgálják. A szavazáshoz a szavazófülkében tollat kell elhelyezni.

A külképviseleteken azonban elegendő egy szavazófülkét és egy szavazóurnát elhelyezni.

szavazóhelyiség Az egy lakókörnyezetben élő választópolgárok szavazására szolgáló hivatalos helyiség, melynek címéről a polgárok a kopogtatócédulából értesülnek. A szavazatszámláló bizottság elnöke felelős azért, hogy a szavazás napján a szavazóhelyiségben és a környékén a rendet fenntartsa. A szavazóhelyiségben a választópolgárok csak a szavazáshoz szükséges ideig tartózkodhatnak. A szavazóhelyiség nem lehet olyan épületben, amely valamely párt használatában van. A külképviseleti névjegyzékbe felvett választópolgár a nagykövetségen, vagy ha ennek épülete nem alkalmas a szavazás lebonyolítására, egyéb, erre kijelölt helyiségben szavazhat.

szavazókör A szavazóköröket úgy kell kialakítani, hogy egy szavazókörre 600-1200 választópolgár jusson, településenként azonban legalább egy szavazókör kialakítása kötelező.

szavazólap A szavazólap a listát állító jelölő szervezetek nevét a kisorsolt sorrendben, kérésükre pedig jelképét is tartalmazza. Az Európai Parlament tagjai választásának szavazólapján minden lista 24 jelöltje szerepelhet a párt által bejelentett sorrendben. Érvényesen szavazni csak egy listára lehet. A szavazólap kiadása előtt a szavazatszámláló bizottság a szavazólapot ellátja hivatalos bélyegzőjével, ennek hiánya a szavazat érvénytelenségét vonja maga után. A szavazólapot kitöltése után borítékba helyezve kell az urnába dobni. Ha a választópolgár a szavazólapnak az urnába történő helyezése előtt jelzi, hogy a szavazólap kitöltését elrontotta, az elrontott szavazólapot a szavazatszámláló bizottság bevonja és helyébe új lapot ad ki. A bizottság az elrontott szavazólap helyett újat csak egyszer adhat ki.

tartózkodási engedéllyel rendelkező külföldi Az a személy, akit az illetékes magyar hatóság tartózkodási engedéllyel látott el.

Személyazonosságát és lakcímét a következő okiratokkal igazolhatja: érvényes külföldi útlevéllel és az illetékes magyar hatóság által kiállított tartózkodási engedéllyel, valamint a lakcímbejelentést igazoló lakcímbejelentő lap igazoló szelvényével.

 

tartózkodási vízummal rendelkező külföldi Az a személy, akit az illetékes magyar hatóság egyszeri vagy többszöri beutazásra és kilencven napot meghaladó, de legfeljebb egy év időtartamú és meghatározott célú magyarországi tartózkodásra további külön engedély nélkül jogosító tartózkodási vízummal látott el.

Személyazonosságát a következő okiratokkal igazolhatja: érvényes külföldi útlevéllel, valamint az illetékes magyar hatóság által kiállított tartózkodási vízummal.

titkos szavazás A szavazás titkossága azt jelenti, hogy a választópolgárok a szavazat tartalmának nyilvánosságra kerülése nélkül, titkosan adhatják le szavazatukat. A titkos szavazás feltételeit a választási szervek biztosítják.

urna A kitöltött szavazólapok gyűjtésére szolgál. Minden szavazóhelyiségben a szavazás céljára két vagy több urnát kell felállítani. Az urnákat az elsőként szavazó választópolgár jelenlétében úgy kell lezárni, hogy azokból a zár felnyitása, a pecsét feltörése vagy az urna szétszedése nélkül ne lehessen szavazólapot eltávolítani.

választási alapelvek A választójog általánossága és egyenlősége, a szavazás közvetlensége és titkossága.

választási bizottság Az Európai Parlament tagjainak választásán szavazatszámláló bizottság, az egy szavazókörös településeken a szavazatszámláló bizottság feladatait ellátó helyi választási bizottság, a nagykövetségeken külképviseleti szavazatszámláló bizottság, területi választási bizottság, és az Országos Választási Bizottság működik. A választási bizottságok működésük tartama alatt hatóságnak, tagjai pedig hivatalos személynek minősülnek. A választási bizottság testületként működik, határozatainak érvényességéhez a tagok többségének jelenléte és a jelenlevő tagok többségének szavazata szükséges. A választási bizottságot az elnök képviseli.

választási információs szolgálat A választási irodák választási információs szolgálatokat (VISZ) működtetnek, amelyek alapvető feladata a választópolgárok, a sajtó, a külföldi és hazai érdeklődők és a társadalmi szervezetek tájékoztatása az európai parlamenti választással kapcsolatos tudnivalókról. A választási információs szolgálatok általában a polgármesteri hivatalokban működnek.

választási iroda A választás előkészítését, szervezését, lebonyolítását, a választópolgárok tájékoztatását végző választási szervek a választási irodák. Az Európai Parlament tagjainak választásán az alábbi választási irodák működnek:

    • helyi választási iroda
    • külképviseleti választási iroda
    • országgyűlési egyéni választókerületi választási iroda
    • területi választási iroda
    • Országos Választási Iroda

választójog(osultság) Az Európai Parlament tagjainak választásán választójoga van minden - magyarországi lakóhellyel rendelkező - nagykorú magyar állampolgárnak, kivéve ha valamilyen természetes kizáró ok áll fenn. Választójoggal rendelkeznek továbbá azok az Uniós állampolgárok, akik Magyarországon lakóhellyel rendelkeznek. (Ld. még: választójoggal nem rendelkező polgárok)

választójoggal nem rendelkező polgárok Azok a választópolgárok, akiknél a törvényben meghatározott természetes kizáró okok valamelyike fennáll, nem élhetnek választójogukkal. Így nincs választójoga annak,

       

    1. aki cselekvőképességét korlátozó vagy kizáró gondnokság alatt áll;
    2. aki a közügyek gyakorlásától eltiltó jogerős ítélet hatálya alatt áll;
    3. aki szabadságvesztés büntetését tölti;
    4. aki büntetőeljárásban jogerősen elrendelt intézeti kényszergyógykezelés alatt áll.

választási szervek A választási szervek körébe a választási bizottságok és választási irodák tartoznak.

választópolgár visszautasítása A szavazatszámláló bizottság visszautasítja azt a választópolgárt (azaz megtagadja a szavazólap átadását), aki nem szerepel a névjegyzéken és igazolással sem rendelkezik, illetőleg a névjegyzéken szerepel, de nem tudja személyazonosságát és/vagy lakcímét megfelelően igazolni.

A külképviseleteken a külképviseleti szavazatszámláló bizottság visszautasítja azt a választópolgárt, aki személyazonosságát nem tudja megfelelően igazolni, illetve nem szerepel a külképviseleti névjegyzékben.


Vissza a főoldalra