A lebonyolítással kapcsolatos határidők változásai2. A NÉPSZAVAZÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ JOGSZABÁLYI KÖRNYEZET KIALAKULÁSA; ÚJ ELEMEK A VÁLASZTÓJOGBAN
2.1. A törvény megalkotásának előzményei
Az Alkotmány - 2004. május 1-jén hatályba lépett - módosított 70. § (1) bekezdése értelmében a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező minden nagykorú magyar állampolgárt megillet az a jog, hogy az országgyűlési képviselők választásán választó és választható legyen, valamint országos népszavazásban részt vegyen.
Az Alkotmány hivatkozott rendelkezésének hatályba lépésétől a választójog gyakorlásának lehetőségét az országgyűlési választáson és az országos népszavazáson meg kellett teremteni a szavazás napján külföldön tartózkodó választópolgárok részére, ami a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) módosítását igényelte.
Az Alkotmánybíróság 2004. szeptember 14-i határozatában azonnali jogalkotási kötelezettséget állapított meg az Országgyűlésre nézve, hogy biztosítsa a választás napján külföldön tartózkodó választópolgárok szavazásának lehetőségét az országos népszavazáson és az országgyűlési választásokon.
2.2. A 2004. évi XCII. törvény a választási eljárásról szóló törvény módosításáról
Az Országgyűlés - hosszú politikai és szakértői egyeztetési és előkészítési folyamatot követően - 2004. október 18-án fogadta el azt a törvényt, amely tartalmazza a külföldön történő szavazás átmeneti szabályait az országos népszavazáson és az időközi országgyűlési választáson. A 2004. évi XCII. törvény a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvényt (továbbiakban Ve.) módosítja.
A törvény 2004. október 19-én lépett hatályba, és valamennyi országos népszavazásra és időközi országgyűlési választásra alkalmazni kell, amely 2006. január 1-jét megelőző napra kerül kitűzésre.
A 2004. évi XCII. törvény új fejezetet épített be a választási eljárásról szóló törvénybe. Az új XIX. fejezet a 173-193. §-ban szabályozza a külföldről történő szavazást, ideiglenes módon, kizárólag az országos népszavazásokra és időközi országgyűlési választásokra vonatkozóan.
Tekintettel arra, hogy a 2004 júniusi európai parlamenti választásra egyszer már kialakításra került a külföldön történő szavazás; a jelen megoldás kidolgozása során az akkor alkalmazott szabályok alapulvétele volt elfogadható a politikai döntéshozók számára.
2.3. Új elemek a választási eljárásról szóló törvényben, a külföldön szavazás szabályai
A lebonyolítással kapcsolatos határidők változásai
A külföldön történő szavazás bevezetése indokolttá tette a népszavazás lebonyolítására rendelkezésre álló - korábban 35 napos - időszak megnövelését 43 napra.
Ennek megfelelően változott a névjegyzék közszemlére tételének, valamint az értesítők kézbesítésének időpontja. Ez a határidő a szavazás napját megelőző 29. nap annak érdekében, hogy a választópolgároknak ezt követően megfelelő idő álljon a rendelkezésükre, hogy a külföldön történő szavazásuk érdekében megtehessék a szükséges intézkedéseket.
Jelentős változást vezetett be a törvény a névjegyzékbe vétellel kapcsolatos jogorvoslatok határidőinek vonatkozásában. Erre azért volt szükség, hogy a választópolgároknak több időt lehessen biztosítani a külföldön történő szavazásuk iránti kérelem benyújtásához, és így minél szélesebb körben élhessenek alkotmányos jogukkal. Ez a módosítás azt eredményezte, hogy a választópolgárok számára a névjegyzékbe vétellel kapcsolatos jogorvoslat - beleértve a külképviseleti névjegyzékkel összefüggő jogorvoslatot is - benyújtására rendelkezésre álló idő változatlan maradt (3 nap), ugyanakkor a választási bizottságok számára az elbírálásra rendelkezésre álló idő lerövidült.
A névjegyzékbe vétellel kapcsolatos kifogásokat - beleértve a külképviseleti névjegyzékbe vétellel kapcsolatos kifogásokat is - a helyi választási iroda (a továbbiakban: HVI) vezetőjének legkésőbb a kifogás beérkezését követő napon el kell bírálni. Amennyiben a kifogásnak a helyi választási iroda vezetője nem ad helyt, úgy azt haladéktalanul, de legkésőbb a kifogás beérkezését követő napon átteszi a helyi bírósághoz (Budapesten a Pesti Központi Kerületi Bírósághoz).
A választási megfigyelő
Új elemként került bevezetésre a választási megfigyelő intézménye, kizárólag a külképviseleti szavazás vonatkozásában. Az országos népszavazáson minden külképviseletre a kezdeményezést benyújtók egy közös megfigyelőt, továbbá a kezdeményezés benyújtásában részt nem vevő, de országgyűlési képviselőcsoporttal rendelkező pártok egy-egy megfigyelőt küldhetnek. Ez lehetővé teszi azt, hogy a külképviseleteken a szavazás lebonyolítását olyan személyek kísérhessék figyelemmel, akik nem tagjai az ott felállításra kerülő külképviseleti választási irodának (a továbbiakban KÜVI).
Megfigyelő csak olyan magyar állampolgár lehet, aki választójoggal rendelkezik. A megfigyelő tevékenységével kapcsolatos valamennyi költség a megbízó szervezetet terheli.
A megfigyelők a külképviseleti választási iroda munkáját figyelemmel kísérhetik, észrevételeket tehetnek a szavazás lebonyolítására vonatkozóan, valamint panaszt nyújthatnak be. A megfigyelői tevékenységet ugyanakkor úgy kell folytatni, hogy az a szavazás lebonyolítását, valamint a külképviseleti választási iroda munkáját ne zavarja. A megfigyelő emellett a szavazás teljes ideje alatt köteles a megfigyelői minőségre utaló kitűzőt viselni.
A megfigyelőket az Országos Választási Bizottságnál (a továbbiakban: OVB) kell a megbízó szervezetnek bejelenteni a szavazást megelőző 16. napig.
A külképviseleti névjegyzék
Az országos népszavazáson a külföldön tartózkodó, de Magyarországon választójoggal rendelkező állampolgárok a Magyar Köztársaság külképviseletein adhatják le szavazatukat. A Ve. értelmező rendelkezése értelmében - csakúgy, mint az európai parlamenti választás alkalmával - a külképviseleteken a Magyar Köztársaság nagykövetségeit kell érteni.
A külképviseleten az a választópolgár élhet választójogával, aki a szavazást megelőzően, a törvényben megállapított határidőig, az ott megállapított rendelkezéseknek megfelelően kérte a külképviseleti névjegyzékbe történő felvételét. Amennyiben a választópolgár a külképviseleti választói névjegyzékre felvételre került, úgy őt ezzel egyidejűleg a magyarországi névjegyzékből törölni kell, és Magyarországon nem élhet választójogával.
A külképviseleti névjegyzékbe történő felvételt a lakóhely szerint illetékes helyi választási iroda vezetőjénél kell kérni, személyesen vagy meghatalmazott útján a szavazást megelőző 16. napig. A külképviseleti névjegyzékbe való felvétel ajánlott levélben is kérhető, ebben az esetben a levélnek a szavazást megelőző 16. napig kell megérkeznie a helyi választási irodába.
A külképviseleti névjegyzékbe való felvétel iránti kérelem adattartalmát a törvény pontosan meghatározza. Amennyiben a felsorolt adatokat a kérelem nem tartalmazza, úgy azt el kell utasítani. A kérelem alapján a HVI vezetője a választópolgárt felveszi a külképviseleti névjegyzékbe, és egyidejűleg törli a lakóhelye szerinti névjegyzékből. Erről, illetve a kérelem elutasításáról a HVI vezetője értesíti a választópolgárt.
A HVI vezetője a külképviseleti névjegyzékbe való felvétel iránti kérelemről - annak elfogadása esetén - haladéktalanul adatlapot állít ki, amelyet továbbít az országgyűlési egyéni választókerületi választási irodába (a továbbiakban: OEVI). Az adatlapok számítógépes berögzítése az OEVI-ben történik úgy, hogy a külképviseleti névjegyzék adatai legkésőbb a szavazást megelőző 8. napig megérkezzenek az Országos Választási Irodához (a továbbiakban: OVI). A külképviseleti névjegyzéket az így továbbított adatok alapján az OVI állítja elő külképviseletenkénti bontásban, és juttatja el a szavazást megelőzően a külképviseletekre. A külképviseleti névjegyzék nem módosítható; ez a szabály jelent garanciát arra, hogy a nagykövetségen csak olyan választópolgár adhassa le a szavazatát, aki előzetesen felvételre került a külképviseleti névjegyzékre, azaz megfelel a külképviseleti névjegyzékbe vétel követelményeinek.
Külképviseleti szavazás
A külképviseleteken a szavazás az európai parlamenti választáson alkalmazott megoldással összhangban a magyarországi szavazással megegyező módon, papíralapú szavazólapon történik.
A külképviseleteken kizárólag külképviseleti választási iroda működik, amely ellátja a szavazás lebonyolítása során a szavazatszedéssel kapcsolatos feladatokat. A külképviseleteken ugyanakkor nem történik szavazatszámlálás, az ott leadott szavazatokat Magyarországon számolják meg.
A külképviseleti szavazás idejét a törvény meghatározza; az a magyarországi szavazás napján történik, helyi idő szerint 6.00 és 19.00 óra között az időeltolódások figyelembevételével. Az amerikai kontinensen lévő külképviseleteken a magyarországi szavazást megelőző napon zajlik a szavazás.
Tekintettel a KÜVI speciális, a hazai választási irodákétól eltérő feladataira, a törvény külön meghatározza a külképviseleti szavazás menetét és a KÜVI közreműködésének jellegét. A külföldön leadott szavazatot tartalmazó boríték mellé egy nyilatkozat is kerül, amely a választópolgár azonosításához szükséges adatokat tartalmazza, és amelyet a KÜVI tagja hitelesít. Ez a nyilatkozat szolgál a választópolgár személyazonosságának ellenőrzésére, amikor a választási iratok Magyarországon felbontásra kerülnek. A szavazólapot tartalmazó belső boríték és a nyilatkozat egy külső borítékba kerül, amelyet leragasztás és a leragasztáson való aláírást követően dob be a választópolgár az urnába.
A külképviseleten leadott szavazatok továbbítása és az eredmény megállapítása
A szavazás befejezését követően a külképviseleti választási iratokat tartalmazó lezárt urnát a KÜVI eljuttatja az Országos Választási Irodához. Az OVI a törvényben megállapított határidő elteltével az urnákat átadja az Országos Választási Bizottságnak, amely ellenőrzi a szavazási iratok érvényességét. Ezt követően elvégzi az érvényes szavazási iratban található szavazatok megszámlálását, és egy összesített jegyzőkönyvben megállapítja a külképviseleti szavazás eredményét.
A népszavazás eredményét az OVB a szavazatszámláló bizottságok által kiállított jegyzőkönyvek, és a külképviseleti szavazás eredményéről kiállított jegyzőkönyv alapján állapítja meg, legkésőbb a szavazást követő 6. napon.
2.4. Jogszabályok
A 2005. december 5-re kitűzött országos népszavazáson az alábbi jogszabályokat kell alkalmazni:
- 2004. évi XCII. törvénnyel módosított 1997. évi C. törvény a választási eljárásról
- 59/2004. (X.22.) BM rendelet a 2004. december 5. napjára kitűzött országos népszavazás eljárási határidőinek és határnapjainak megállapításáról
- 60/2004. (X.22.) BM rendelet az országos népszavazások költségeinek normatíváról, tételeiről, elszámolási és belső ellenőrzési rendjéről
- 61/2004. (X.22.) BM rendelet a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvénynek a 2006. január 1. előtti időpontra kitűzött országos népszavazáson történő végrehajtásáról
(Az időközi országgyűlési választás lebonyolítása során a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvénynek a 2006. január 1. előtti időpontra kitűzött időközi országgyűlési képviselőválasztásokon történő végrehajtásáról szóló 65/2004. (X.29.) BM rendeletet kell alkalmazni)
2.5. Önellenőrző kérdések
6. Mi tette szükségessé a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény módosítását?
a. Az európai uniós jogharmonizáció
b. Az Alkotmány 2004. május 1-jén hatályba lépett módosítása
c. Politikai konszenzus a törvénymódosítás szükségességéről
d. Országos népszavazás kitűzése 2004. december 5-re
7. Mi volt a módosítás legfőbb célja?
a. A külföldön történő szavazás lehetőségének biztosítása az európai parlamenti választásokon
b. A népszavazási eljárás 43 napra történő meghosszabbítása
c. A külföldön történő szavazás lehetőségének biztosítása az időközi országgyűlési választásokon és az országos népszavazásokon
d. A választási megfigyelő intézményének bevezetése
8. Milyen módon valósult meg a külföldön történő szavazás bevezetése?
a. A választási eljárásról szóló törvény módosításával, amely egy új (XIX.) fejezetet épített be a törvénybe
b. Egy új, önálló törvény megalkotásával a külföldön történő szavazásra
c. A választási eljárásról szóló törvény országos népszavazáson történő végrehajtásáról szóló BM rendelet módosításával
d. A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény hatályon kívül helyezésével
9. Az alábbiak közül melyik esetben kell alkalmazni a külföldön történő szavazás 2004. évi XCII. törvénnyel bevezetett szabályait?
a. 2006. február 6-ra kitűzött időközi országgyűlési választáson
b. 2006. február 6-ra kitűzött országos népszavazáson
c. A 2006. évi országgyűlési választásokon
d. 2005. november 27-re kitűzött országos népszavazáson
10. Az alábbiak közül melyik eljárási határidő maradt változatlan?
a. A névjegyzékbe történő felvételről szóló értesítő megküldésének határideje
b. A névjegyzékbe vétellel kapcsolatos jogorvoslat elbírálásának határideje
c. Az igazolás kérésének határideje
d. A névjegyzék közszemlére tételének ideje
11. Kinek nem áll rendelkezésre három nap?
a. Annak a választópolgárnak, akinek a külképviseleti névjegyzékbe vételét elutasították, az értesítés kézhezvételét követően a jogorvoslat benyújtására
b. A HVI vezetőjének a névjegyzékből való kihagyás vagy a névjegyzékbe való felvétel miatt, illetőleg a külképviseleti névjegyzékbe való felvétel vagy annak elutasítása miatt benyújtott kifogás elbírálására a kifogás beérkezését követően
c. A helyi bíróságnak (Budapesten a Pesti Központi Kerületi Bíróságnak) a névjegyzékbe vétellel kapcsolatos kifogás elbírálására a kifogás beérkezését követően
d. Annak a polgárnak, akit a névjegyzékből töröltek, az erről szóló értesítés kézhezvételét követően a jogorvoslat benyújtására
12. Melyik állítás nem igaz az alábbiak közül?
a. A megfigyelő csak választójoggal rendelkező magyar állampolgár lehet
b. A megfigyelőt a magyarországi szavazást megelőző 16. napig kell bejelenteni az Országos Választási Bizottságnál
c. A megfigyelő tagja a külképviseleti választási irodának
d. Az országos népszavazáson minden külképviseletre a kezdeményezést benyújtók egy közös megfigyelőt, továbbá a kezdeményezés benyújtásában részt nem vevő, de országgyűlési képviselőcsoporttal rendelkező pártok egy-egy megfigyelőt küldhetnek
13. Ki kérheti a külképviseleti névjegyzékbe történő felvételt az országos népszavazáson?
a. A Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező európai uniós polgár, amennyiben a népszavazás napján külföldön tartózkodik
b. A névjegyzékben szereplő választópolgár
c. A külföldön élő magyar állampolgár
d. Az a magát magyarnak valló polgár, aki a szavazás napján külföldön tartózkodik
14. Melyik állítás nem igaz az alábbiak közül?
A külképviseleti névjegyzékbe való felvételét:
a. a választópolgár személyesen, teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazással rendelkező meghatalmazott útján, illetve ajánlott levélben kérheti
b. a választópolgár a magyarországi szavazás napját megelőző 16. napig kérheti a helyi választási iroda vezetőjénél
c. a választópolgár a törvényben pontosan meghatározott adatok megadásával kérheti
d. a választópolgár a külképviseleti szavazás napján, a külképviseleten is kérheti
15. Az alábbiak közül melyik nem tartozik a HVI vezetőjének feladatai közé?
a. A külképviseleti névjegyzékbe vételét kérelmező választópolgár értesítése a külképviseleti névjegyzékbe vételről, illetve annak elutasításáról
b. A külképviseleti névjegyzékbe vett választópolgár törlése a lakóhelye szerinti névjegyzékből
c. A külképviseleti névjegyzékbe vétel iránti kérelmek faxon történő eljuttatása az Országos Választási Irodába
d. A külképviseleti névjegyzékbe vétel iránti kérelmekről adatlap kiállítása
16. A külképviseleti szavazás vonatkozásában melyik állítás nem igaz?
a. A külképviseleteken a szavazás papíralapú szavazólapon történik
b. A külképviseleti szavazás lebonyolításában a külképviseleti választási iroda működik közre
c. A külképviseleten a szavazás lezárását követően a külképviseleti választási iroda megszámolja a leadott szavazatokat
d. A külképviseleti választási iroda a külképviseleti névjegyzéket nem módosíthatja