Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Örömmel nyújtom át Önöknek ezt a nemében egyedülálló és a szakmai felkészülés szempontjából meghatározó kiadványt, amely a választási igazgatás elmúlt 15 évének jelentős mérföldköve.

A Kormányprogram és ezzel összhangban a Belügyminisztérium 2003-2006-ra vonatkozó Közigazgatási és Rendészeti Ágazati Stratégiája kiemelt fontosságúnak tekinti az elektronikus közigazgatás széleskörű, így a választási igazgatásra is kiterjedő bevezetését.

A folyamatosan előtérben lévő és a jövőre nézve egyre gyakrabban megjelenő választási szakfeladatok abba az irányba mutatnak, hogy újra kell gondolni, és tovább kell fejleszteni a választási szakemberek ismeretbővítésének leggazdaságosabb megoldásait, és az ennek megfelelő intézményi kereteket.

Az Országos Választási Iroda törvényes feladatai végrehajtása során biztosítani kívánja a 2004. évi európai parlamenti választásokon közreműködő szakemberek, jegyzők, jegyzőkönyvvezetők - összesen mintegy 15.000 fő - képzését, az elektronikus közigazgatás lehetőségeinek igénybevételével, a választási igazgatás informatikai támogatásának kihasználásával.

Ennek érdekében dolgozta ki az Országos Választási Iroda azt a távoktatási programot, amely a jogszabályok teljes körű megismerésén túl segíti azok egységes értelmezését, és az ellenőrző kérdések lehetővé teszik a megszerzett ismeretek felmérését.

Az előttünk álló választások sikeres lebonyolításának egyik legfontosabb feltétele az Önök szakmai ismeretének magas színvonala, a jogszabályok feltétlen betartása, és a köztisztviselőhöz méltó tájékoztató tevékenység ellátása.

Felelősségteljes munkájukhoz sok siker kívánok!

 

Budapest, 2004. március

 

Tartalomjegyzék

1. Hogyan tanuljunk. 7

1.1 Általános ismertető. 7

1.2 Jelölésrendszer. 9

1.3 Hogyan segítjük az Ön tanulását?. 9

1.4 Az osztályozásról 10

1.5 Segítségkérés. 11

1.6 Multimédiás oktatóanyag használata. 11

1.7 Önellenőrző kérdések. 11

1.8 A következő lépés. 12

2. Az Európai Parlamenti választások jogszabályi környezete. 13

2.1. Általános indoklás. 13

2.2. A választás során alkalmazandó jogszabályok. 13

2.3. 1949 évi XX. törvény a Magyar Köztársaság Alkotmánya. 13

2.4. 1978. évi VI. törvény a Büntető Törvénykönyvről 13

2.5. 1997. évi C. törvény a választási eljárásról 13

2.6. 2003. évi CXIII. törvény az Európai Parlament tagjainak választásáról 13

2.7. 139/2003. (XII.23.) OGY határozat az Európai Parlament tagjai 2004. évi választásának pénzügyi támogatásáról 13

2.8. 6/2004. (II.24.) BM rendelet 13

2.9. BM rendelet a választás határidejeinek megállapításáról 13

2.10. Önellenőrző kérdések a 2. fejezethez. 13

3. A választási szervek ismertetése. 21

3.1. A választás során működő választási szervek. 21

3.2. A választási bizottságok. 21

3.3. A választási irodák. 21

3.4. Önellenőrző kérdések a 3. fejezethez. 21

4. Névjegyzékkel kapcsolatos feladatok. 25

4.1. A választói névjegyzék összeállításával kapcsolatos feladatok. 25

4.2. A névjegyzék vezetése a szavazás napjáig. 25

4.3. A névjegyzék lezárása és vezetése a szavazás napján. 25

4.4. A választójoggal nem rendelkező nagykorú polgárok jegyzékének vezetése. 25

4.5. Igazolás kiadása, igazolással történő szavazás. 25

4.6. További tudnivalók. 25

4.7. Önellenőrző kérdések a 4. fejezethez. 25

5. Választási informatikai rendszer. 33

5.1. Választási informatikai ismertető. 33

5.2. Önellenőrző kérdések az 5. fejezethez. 33

6. Lakossági tájékoztató tevékenység. 37

6.1. A választáshoz kapcsolódó tájékoztató tevékenység. 37

6.2. A VISZ célja és feladatai 37

6.3. A VISZ által nyújtott információk. 37

6.4. A VISZ lehetséges szervezeti megoldása. 37

6.5. A VISZ működésének tárgyi feltételei 37

6.6. A VISZ Működési Szabályzata. 37

6.7. A VISZ tájékoztató tevékenységének dokumentálása. 37

6.8. Az Európai Unió kialakulásának állomásai 37

6.9. Az Európai Parlament története és működése. 37

6.10. Gyakran ismétlődő kérdések. 37

6.11. Fogalmak az EP tagjainak választáshoz. 37

6.12. A választási internetes oldal térképe. 37

6.13. Lakossági tájékoztató anyag. 37

6.14. Önellenőrző kérdések a 6. fejezethez. 38

7. Pénzügyi kérdések, lebonyolítás. 45

7.1. BM rendelet a 2004. júniusában megtartásra kerülő Európai Parlament tagjai választási költségeinek normatíváiról, tételeiről, elszámolási és belső ellenőrzési rendjéről 45

7.2. BM rendelet mellékletei 45

7.3. Önellenőrző kérdések a 7. fejezethez. 45

8. Választási rendszer, mandátumszámítás. 49

8.1. Az eredmény megállapítás. 49

8.2. Mandátumszámítás az EP választásokon. 49

8.3. Önellenőrző kérdések a 8. fejezethez. 49

9. Jogorvoslati kérdések. 51

9.1. Jogorvoslatok és a választás rendjének büntetőjogi védelme. 51

9.2. Önellenőrző kérdések a 9. fejezethez. 51

10. A választási szervek; szavazatszámláló bizottságok feladatai 55

10.1. A szavazatszámláló bizottságok létrejötte. 55

10.2. A szavazatszámláló bizottságok feladatai 55

10.3. Önellenőrző kérdések a 10. fejezethez. 55

11. Külképviseleti szavazás. 59

11.1. A külképviseleti névjegyzék. 59

11.2. A szavazás ideje a nagykövetségeken. 59

11.3. A Magyar Köztársaság nagykövetségei 59

11.2. Önellenőrző kérdések a 11. fejezethez. 59

12. Jegyzék az oktatási anyaghoz kapcsolódó nyomtatványokról 61

13. A jegyzőkönyvvezetők feladatai 63

13.1. A jegyzőkönyvvezető feladatai 63

13.2. A szavazás előkészítése. 64

13.3. A szavazás megkezdése. 64

13.4. A névjegyzékbe való pótlólagos felvétel esetei, 64

13.4.1. Az igazolással szavazók. 64

13.4.2. A visszautasítottak jegyzéke. 65

13.5. A rontott szavazólapok számának vezetése. 66

13.6. A számlálólap vezetése és a napközbeni jelentések elküldése. 66

13.7. Teendők rendkívüli esemény esetén. 67

13.8. Az adatlap továbbítása. 68

13.9. A jegyzőkönyvek kiállítása. 70

13.10. A választási iratoknak a HVI székhelyére történő szállítása. 71

13.11. Önellenőrző kérdések a 13. fejezethez. 71

13.12. Gyakorló feladatok a jegyzőkönyvvezetők felkészüléséhez. 73

13.13. Nyomtatványok a gyakorló feladatok megoldásához. 78

 

1. Hogyan tanuljunk

1.1 Általános ismertető

Ez a tananyag az Európai Parlamenti választásokhoz kapcsolódó és közreműködő szervek feladataival és hatásköreivel kapcsolatos igazgatási és informatikai ismeretek elsajátítását segíti elő.

A tananyagot távoktatási formában kell elsajátítania, ami azt jelenti, hogy nagyrészt egyedül, oktató segítsége nélkül, viszont tetszőleges tempóban, idejét szabadon beosztva készülhet fel a tananyagból.

A távoktatási formának megfelelően a tananyag feldolgozása különbözik az eddig megszokottól, ugyanis a tananyagot elektronikus, multimédiás formátumban bocsátjuk az Ön rendelkezésére.

Fontos, hogy a tanulás során kollegáival együtt dolgozza fel a tananyagot, egymást segítve és bátorítva. Ha ennek ellenére megakad az anyag elsajátításában, segítséget nyújtunk Önnek tutor hálózatunkon keresztül. A tutor a képzés tartalmi kérdéseiben segíthet önnek, informatikai problémái esetén az OVI Technikai Támogatás Csoportja áll a rendelkezésére.

A tananyag két független részből áll, az első - és lényegesen nagyobb - a jegyzők a második a jegyzőkönyvvezetők számára szükséges ismereteket tartalmazza.

A tanfolyam sikeres elvégzésének feltétele

Ø      a jegyzők esetében

o       egy teszt

o       és egy tudásszint felmérés (igazgatási próbateszt) sikeres megoldása,

Ø      a jegyzőkönyvvezetők esetében egy igazgatási gyakorlófeladat (vizsgafeladat) sikeres megoldása.

A jegyzőkönyvvezetők vizsgafeladata az oktatási anyagot tartalmazó multimédiás CD-n található meg, mely megoldását tetszőleges számban ismételheti. A feladat megoldása után a rendszer egy azonosító kódot ad meg. A vizsgafeladat a jegyzőkönyvvezetők esetében nem más, mint ennek az egy azonosító kódnak a bevitele.

A jegyzők esetében az igazgatási próbán való részvétel feltétele a teszt sikeres teljesítése.

A képzés sikeres befejezését a tananyagban található kérdések, feladatok elhelyezésével próbáltuk segíteni.

A kurzus tananyagát papíralapú illetve elektronikus formában is átadtuk Önnek. Ennek megfelelően a tanfolyam kezdetekor az alábbi anyagokat kellett, hogy kézhez kapja:

Ø      Tájékoztató levél, mely az alábbiakat tartalmazza:

o       Kurzus időkeretét, illetve azon belül a javasolt időütemezést,

o       Az ön segítőjének (tutor) nevét és telefonszámát,

o       A tudásszint felmérés időpontját, valamint a bonyolítás módját

o       A multimédiás CD telepítési információit,

o       Az OVI Technikai Támogatás Csoport elérhetőségét,

o       Multimédiás CD, mely a választással kapcsolatos távoktatási tananyagot tartalmazza,

Papíralapú tananyag, mely kivonatos formában ismerteti a legfontosabb ismereteket.

Kérjük, hogy ellenőrizze valóban megkapta-e ezeket az anyagokat! Amennyiben nem, úgy kérjük, azonnal hívja tutorát!

A tananyag elsajátítása jegyzők esetében mintegy 35-40 órát vesz igénybe, jegyzőkönyvvezetők esetén az időszükséglet ennél lényegesen kevesebb.

A tananyag interaktív feldolgozását olyan anyagrészek elkészítésével is segítettük, melyek szerepe a tudás szintjének mérésében, az önellenőrzésben fontos. Az egyes anyagrészek tárgyalása után közvetlenül olyan feladatok következnek, melyek segítenek az anyag megértésében, az ismeretek elmélyítésében. A tananyag feldolgozása során az alábbi fogalmak gyakran ismétlődnek.

Önellenőrző kérdések

Az ellenőrző kérdések szerepe, hogy teszteljék, hogy az előzőekben tárgyalt anyagrészre Ön mennyire emlékszik, illetve azokat mennyire érti. Ezek általában csak néhány percet vesznek igénybe az idejéből. Az ellenőrző kérdések választós jellegűek, azaz a felsorolt lehetséges megoldásokból kell kiválasztania az egy jó megoldást. Az ellenőrző kérdések megoldását a könyv végén megadjuk, illetve a multimédiás változatban a kérdések végén azonnal közöljük a helyes megoldást.

Kérjük, ne hagyja ki ezeket a kérdéseket, mert ezek megoldása a tanfolyam sikeres elvégzésének a kulcsa!

Tesztek

A tananyag feldolgozása során a jegyzőknek egy tesztet kell megoldania, melyek eredménye rögzítésre kerül a központi adatbázisban. A tesztkérdések az önellenőrző kérdésekből kerülnek kiválasztásra.

Jegyzőkönyvvezetőknek nem kell teszteket megoldani.

Gyakorló feladatok

Az önellenőrző kérdések mellett a gyakorló feladatok szerepe is jelentős a tananyag begyakoroltatásában. Ezek olyan feladatok, melyek megoldását nem közöljük. Ilyen feladatokkal csak a jegyzőkönyvvezetők találkoznak.

Igazgatási próba

A próbateszt jegyzők esetében a teszthez hasonló, azaz a próbateszt kérdései is az önellenőrző kérdésekből kerülnek kiválasztásra.

Jegyzőkönyvvezetők esetén a képzést záró aktus az okmányirodai rendszerbe történő bejelentkezéssel zárul, amely egy kérdésből áll, válaszul meg kell adnia a CD-n található vizsgafeladat megoldása során kapott kódszámot.

1.2 Jelölésrendszer

A tananyag feldolgozását, vizuális áttekinthetőségét különböző piktogramok segítségével igyekeztünk megkönnyíteni.

Az alábbi piktogramokat, illetve különleges jelöléseket használjuk a tananyagban.

Figyelmeztetés

Ez a piktogram olyan részek mellett található, melyek elolvasására a tananyag készítői külön fel kívánják hívni az Ön figyelmét. Az ilyen részek dőlt betűkkel lettek szedve a nyomtatott tananyagban.

Önellenőrző kérdések

Ez a piktogram az önellenőrző kérdéseket jelöli az anyagban.

Gyakorló feladatok

Ez a piktogram a gyakorló feladatokat jelöli az anyagban.

Teszt

Ez a piktogram jelzi, hogy most olyan teszt következik, amelynek eredménye rögzítésre kerül a központi szerveren.

1.3 Hogyan segítjük az Ön tanulását?

A tanfolyamra történő beiratkozásától kezdve az Országos Választási Iroda Technikai Támogatás Csoportja, valamint egy konzulens, távoktatási szakszóval tutor fogja Önt a tanulásban segíteni. Az OVI Technikai Támogatás Csoportja a felmerülő informatikai problémáiban, a tutor a tananyaggal kapcsolatos tartalmi kérdéseiben fogja Önt segíteni. A kézhez kapott tájékoztató levélben közöltük Önnel, hogy mely telefonszámon érheti el tutorát, illetve az OVI Technikai Támogatás Csoportját.

A tutor már az első napokban megkeresi Önt telefonon, és a tesztek alapján is tájékozódik az Ön előrehaladásáról.

Bármilyen problémája van, ne habozzon felhívni Őt! A tutor feladata, hogy Önt segítse, nyugodtan éljen ezzel a lehetőséggel! Előfordulhat, hogy a tutor a kérdésére esetleg nem tud azonnal választ adni, de gondoskodni fog arról, hogy a kérdése eljusson a megfelelő szakértőhöz, és megválaszolásra kerüljön.

1.4 Az osztályozásról

Jegyzők

A tananyag elsajátítását a tanfolyam alatt a jegyzőknek egy teszt, illetve a tanfolyam végén igazgatási próbateszt sikeres megoldásával kell bizonyítaniuk.

A tesztet legalább ’megfelelt’ szinten kell teljesítenie, ez a feltétele az igazgatási próbateszt megkezdésének.

Sikertelen teszt esetén lehetősége van új tesztet megoldania, sikeres teljesítés esetén a megelőző sikertelen kísérletek törlésre kerülnek.

A tanfolyam végén kapott minősítés az alábbi fokozatokra bomlik:

nem felelt meg, vagy megfelelt

Nem felelt meg az a hallgató, aki a tesztet nem tudta ’megfelelt’ szinten teljesíteni, illetve az igazgatási próbateszt során ’nem felelt meg’ minősítést kapott.

Ne feledje, hogy az igazgatási próbát csak az kezdheti meg, aki a tesztet ’megfelelt’ szinten teljesítette!

Megfelelt minősítést akkor kap, ha a tesztet, illetve az igazgatási próbatesztet is ’megfelelt’ szinten teljesítette.

Feltétlenül javasoljuk, hogy a teszteket Önállóan oldja meg, sikertelen teszt esetén is Önállóan próbálkozzon tovább. A tesztek ugyanis az igazgatási próbára való felkészülés leghatásosabb eszközei!

Jegyzőkönyvvezetők

A jegyzőkönyvvezetők tananyaga kisebb, s így a számonkérés is ennek megfelelően változik.

A jegyzőkönyvvezetők vizsgafeladata a multimédiás oktatóanyagban található meg, mely megoldását tetszőleges számban ismételhetik. A multimédiás oktatóanyagban található feladat megoldása után egy kódszámot kapnak vissza a rendszertől.

A jegyzőkönyvvezetők a tanfolyamot a TVI által megadott időpontban az okmányirodai rendszerbe történő bejelentkezéssel zárják, amely csak egyetlen kérdésből áll, válaszul meg kell adnia az oktatóanyagban található vizsgafeladat megoldása után kapott kódszámot. Kérjük, hogy a jegyzőkönyvvezetők a CD-n található vizsgafeladatot többször oldják meg, hogy biztosak legyenek a feladat sikeres teljesítése felől.

1.5 Segítségkérés

A kurzus végzése során előfordulhat, hogy Önnek valamilyen okból segítségre van szüksége. Ilyen esetekben először a tutorhoz forduljon. Amennyiben a teszt és vizsgarendszerbe történő belépési kísérlete valamilyen okból nem sikeres, úgy ne a tutort, hanem a tájékoztató levélben megadott Országos Választási Iroda Technikai Támogatás Csoport telefonszámot hívja.

1.6 Multimédiás oktatóanyag használata

A multimédiás oktató CD önmagában is teljes tananyag. A használata a következő:

Ø      Tegye be a CD-t a CD meghajtóba!

Ø      Az oktató anyag automatikusan indul.

Amennyiben az oktatóanyag nem indult el, úgy az alábbi lépéseket hajtsa végre:

1.      A Windows START menüjéből válassza ki a Futtatás menüpontot!

2.      A megjelenő ablakba pontosan az alábbiakat írja: D:\EP_VALASZTAS (Ha a CD meghajtó nem a D: meghajtó, akkor a CD meghajtó betűjelét üsse be a D: karakterek helyett!)

3.      Kattintson az Ok gombra!

Ezzel elindult az oktató szoftver.

A multimédiás oktatószoftver használatával kapcsolatos ismereteket a szoftver fogja bemutatni.

1.7 Önellenőrző kérdések

1.      Ki a tutor?

a)      A tanfolyamon résztvevő hallgató.

b)      Az a személy, aki segít a tanfolyam alatt felmerülő problémáim megoldásában*

c)      A nagypapa latin neve

1.      Mi az önellenőrző kérdés?

a)      Kifejtő választ igénylő feladat

b)      Olyan feladat, melynek eredménye beleszámít a vizsgába.

c)      Az adott anyagrész elsajátítását mérő kérdés, melynek megoldása megtalálható a könyv végén.*

2.      Hány tesztet kell sikeresen megoldania a jegyzőnek?

a)      Egyet*

b)      Kettőt

c)      Hármat

3.      Hány tesztet kell sikeresen megoldania a jegyzőkönyvvezetőnek?

a)      Egyet

b)      Kettőt

c)      Egyet sem*

4.      Hányszor kísérelheti meg egy teszt megoldását?

a)      Csak egyszer

b)      Maximum ötször

c)      Ahányszor csak akarja*

5.      Kihez kell először segítségül fordulnom gond esetén?

a)      A miniszterhez

b)      A tutorhoz*

c)      A hivatalvezetőhöz

1.8 A következő lépés

Ha a tájékoztató levélben leírt összes anyagot kézhez kapta, úgy már el is kezdheti a tanulást.

Amennyiben hiányt vél felfedezni, úgy azonnal hívja a tutorát!

Javasoljuk, hogy a szoftvert is próbálja azonnal elindítani. Bármilyen hiba merül fel a futtatás során, azonnal forduljon az OVI Technikai Támogatás Csoportjához!

Reméljük, hogy a tananyag elsajátítása közben hatékonynak találja és megkedveli ezt az újszerű oktatási formát. Az Országos Választási Iroda vezetőjeként sok sikert és eredményes munkát kívánok Önnek!

 

Rytkó Emília
az Országos Választási Iroda vezetője

2. Az Európai Parlamenti választások jogszabályi környezete

A 2. fejezet az alábbi információkat tartalmazza:

2.1. Általános indoklás

2.2. A választás során alkalmazandó jogszabályok

2.3. 1949 évi XX. törvény a Magyar Köztársaság Alkotmánya

2.4. 1978. évi VI. törvény a Büntető Törvénykönyvről

2.5. 1997. évi C. törvény a választási eljárásról

2.6. 2003. évi CXIII. törvény az Európai Parlament tagjainak választásáról

2.7. 139/2003. (XII.23.) OGY határozat az Európai Parlament tagjai 2004. évi választásának pénzügyi támogatásáról

2.8. 6/2004. (II.24.) BM rendelet

2.9. BM rendelet a választás határidejeinek megállapításáról

2.10. Önellenőrző kérdések a 2. fejezethez

6.      2004. júniusában milyen választásra kerül sor Magyarországon?

a)      Európa Tanács

b)      Európai Parlamenti*

c)      Európai Bizottsági

7.      Ki tűzi ki a választást?

a)      Országgyűlés Elnöke

b)      Országos Választási Bizottság Elnöke

c)      Köztársasági Elnök*

8.      Hány évenként választják az Európai Parlament tagjait?

a)      3 évenként

b)      5 évenként*

c)      4 évenként

9.      Hogyan választják az Európai Parlament tagjait?

a)      az Unió polgárai közvetlenül*

b)      elektorok útján (közvetetten az Unió polgárai)

c)      a tagállamok Parlamentjei delegálják a tagokat

10.    Magyarország hány tagot küld az Európai Parlamentbe?

a)      20

b)      58

c)      24*

11.    Az EP-választáson hány választókerület van?

a)      1*

b)      23

c)      176

12.    Milyen az európai parlamenti képviselők választásának rendszere?

a)      listás*

b)      egyéni választókerületi

c)      vegyes (mind egyéni jelöltek, mind listák)

13.    Hány választópolgár ajánlására van szükség a lista állításához?

a)      20 000*

b)      az a párt állíthat listát, amely legalább 10 egyéni választókerületben listát állított

c)      egy sem, mert csak a parlamenti képviselőcsoporttal rendelkező pártok állíthatnak listát

14.    Állíthat-e listát városszépítő egyesület és gyermekjóléti alapítvány?

a)      igen, 20 000 ajánlás összegyűjtésével

b)      igen, 10 egyéni választókerületi jelölt állításával

c)      nem, mert csak bejegyzett politikai pártok állíthatnak listát*

15.    Mit jelent a közös lista állítása?

a)      egy közös listán szerepel valamennyi párt jelöltje

b)      két vagy több párt állít egy listát*

c)      csak kapcsolt lista állítható

16.    Hogyan ajánlhat listát a választópolgár?

a)      aláírásgyűjtő íven

b)      választási gyűlésen

c)      ajánlószelvény átadásával*

17.    Melyik lista nem szerez mandátumot? Az a lista, amely nem éri el az összes listára leadott összes érvényes szavazatok

a)      több, mint 3 %-át

b)      több, mint 4 %-át

c)      több, mint 5 %-át*

18.    Hány listát ajánlhat egy választópolgár?

a)      amennyit akar

b)      nem ajánlhat, mert csak az országgyűlési képviselőcsoporttal rendelkező pártok ajánlhatnak listát

c)      egyet*

19.    Ki határozza meg a listán szereplő jelöltek sorrendjét?

a)      a jelölő szervezet*

b)      az Országos Választási Iroda

c)      az Országos Választási Bizottság

20.    Hány listát állíthat egy párt?

a)      csak egy közös listát

b)      csak egy önálló listát

c)      vagy egy közös vagy egy önálló listát*

21.    Egy jelölt hány listán szerepelhet?

a)      elhatározásától függ

b)      a pártok megállapodásától függ

c)      csak egy listán*

22.    Hány listára szavazhat a választópolgár?

a)      bármennyire

b)      egyre*

c)      kettőre

23.    Hogyan jutnak mandátumhoz a jelöltek a listáról?

a)      a párt által eredetileg bejelentett sorrendben*

b)      a legtöbb szavazatot kapott jelöltek jutnak mandátumhoz

c)      sorsolással

24.    Hogyan kerül betöltésre a megüresedett mandátum?

a)      a listán eredetileg is szereplő jelöltek közül a párt által megnevezett, ennek hiányában a listán soron következő jelölt*

b)      a megüresedett mandátum a soron következő választásig betöltetlen marad

c)      időközi választást kell tartani

25.    A Magyarországgal egyidőben csatlakozó országok állampolgárait a választási eljárás szempontjából úgy kell kezelni:

a)      mintha az Európai Unió tagállamainak állampolgárai lennének *

b)      az Unió tagállamainak állampolgáraitól eltérően ők még nem vehetnek részt ezen a választáson

c)      mintha magyar állampolgárok lennének

26.    Mikor járnak le a választási eljárásban meghatározott határidők?

a)      a határidő utolsó napján, ha az munkaszüneti nap a következő munkanapon

b)      a határidő utolsó napján 16 órakor*

c)      a határidő utolsó napján 24 órakor

27.    Milyen következménye van a választási eljárási törvényben meghatározott határidők elmulasztásának?

a)      a benyújtott jogorvoslati kérelem elutasítható

b)      a 8 napon belül benyújtott igazolási kérelem elfogadása esetén a beadványt érdemben el kell bírálni

c)      az elkésett beadványt el kell utasítani*

28.    A választási bizottságok működése és tevékenysége

a)      minden adatra kiterjedően nyilvános

b)      titkos, csak a jegyzőkönyvek és határozatok megismerhetők

c)      a törvényben megállapított kivétellel nyilvános*

29.    A választási bizottságok munkájánál a sajtó képviselői

a)      nem lehetnek jelen

b)      jelen lehetnek, kérdéseikre válaszolni kell

c)      jelen lehetnek, de a bizottság munkáját nem zavarhatják*

30.    Kinek kell kiadni a választási eredményt rögzítő jegyzőkönyv másolatát?

a)      térítés ellenében a jelölő szervezetnek

b)      térítés nélkül bárkinek

c)      a jelölő szervezet megbízott tagjainak*

31.    Mikortól nem szabad a választásokkal kapcsolatos közvélemény kutatás eredményét nyilvánosságra hozni? 

a)      a szavazást megelőző 8. naptól*

b)      a szavazást megelőző 14. naptól

c)      a szavazást megelőző 7. naptól

32.    Mikor nem lehet közvélemény-kutatást tartani?

a)      a kampánycsend időtartama alatt

b)      a kampánycsend kezdetétől amíg az Unió valamennyi tagállamában a szavazás le nem zárult

c)      közvélemény-kutatás bármikor végezhető*

33.    Hol szavazhatnak a település szintű lakcímre bejelentett választópolgárok?

a)      a jegyző által kijelölt szavazókörben*

b)      nem szavazhatnak

c)      az adott település bármely szavazókörében szavazhatnak

34.    Mettől meddig lehet szavazni Magyarországon?

a)      6 - 21 óráig

b)      5 - 19 óráig

c)      6 - 19 óráig*

35.    Hogyan lehet megváltoztatni a szavazókör határát és sorszámát a választás kitűzése után?

a)      a választás kitűzése után nem lehet módosítani*

b)      az OVI vezetőjének engedélyével a szavazás napjáig bármikor módosítható

c)      az értesítő kiküldése után nem módosítható

36.    Legfeljebb hány választópolgár juthat egy szavazókörre?

a)      1 000

b)      1 200*

c)      1 500

37.    Mikor kezdődik a választási kampány?

a)      a szavazás napját megelőző 72. napon

b)      a választás kitűzésétől*

c)      az értesítő és ajánlószelvény kézbesítésétől

38.    Meddig tart a kampány időszaka?

a)      a szavazás befejezéséig

b)      amíg az Unió bármely tagállamában meg nem kezdődik a szavazás

c)      a szavazást megelőző nap 0 óráig*

39.    Mikor kezdődik a kampánycsend?

a)      a szavazást megelőző nap 0 órától*

b)      a szavazás napján 6 órától

c)      a szavazás napján 0 órától

40.    Mikor fejeződik be a kampánycsend?

a)      amíg az Unió valamennyi tagállamában be nem fejeződik a szavazás

b)      a szavazás befejeződésekor*

c)      a hivatalos választási eredmény közzétételekor

41.    A kampánycsend időtartama alatt

a)      közvélemény-kutatás nem végezhető

b)      a választói részvételi adatok korlátozás nélkül nyilvánosságra hozhatók*

c)      törvényi korlátozások betartásával választási gyűlés tartható

42.    Mikor lehet állami hatóság elhelyezésére szolgáló épületben kampányt folytatni?

a)      Állami hatóság elhelyezésére szolgáló épületben nem lehet kampányt folytatni

b)      Akkor lehet kampányt folytatni, ha más közösségi épület nem áll rendelkezésre

c)      500-nál kevesebb lakosú településen lehet állami hatóság elhelyezésére szolgáló épületben kampányt folytatni, feltéve, hogy más közösségi épület nem áll rendelkezésre*

43.    Meddig lehet a listát és az azon szereplő jelölteket bejelenteni az Országos Választási Bizottságnál?

a)      A szavazást megelőző 23. napig

b)      A szavazást megelőző 18. napig

c)      A szavazást megelőző 30. napig*

44.    Melyik eljárási határidő zárul le legkorábban?

a)      A lista bejelentése az Országos Választási Bizottságnál*

b)      Az Országos Választási Bizottság javaslatot tesz a külképviseleteken működő SZSZB-k tagjaira és póttagjaira.

c)      A delegált tagok bejelentése a szavazatszámláló bizottságba

45.    Mikor lehet közzétenni a választás nem hiteles eredményét tartalmazó  tájékoztató adatokat?

a)      Közvetlenül a szavazás magyarországi befejezését követően

b)      Csak azt követően hogy a szavazás az Európai Unió valamennyi tagállamában befejeződött*

c)      Az eredmény elleni jogorvoslati határidő lejártakor

46.    Mikor lehet közzétenni a választási eredményt?

a)      Közvetlenül a szavazás magyarországi befejezését követően

b)      Csak azt követően hogy a szavazás az Európai Unió valamennyi tagállamában befejeződött*

c)      Az eredmény elleni jogorvoslati határidő lejártakor

47.    Hol nem gyűjthető ajánlószelvény?

a)      sportrendezvényen

b)      tömegközlekedési eszközön*

c)      magánterületen

48.    Mikor adhatja át a helyi választási iroda vezetője a közszemlére tett névjegyzék másolatát a jelölt, jelölő szervezet számára?

a)      A szavazás napja előtti 20. napot követően*

b)      A szavazás napja előtti 25. napot követően

c)      A szavazás napja előtti 30. napot követően

49.    Hogyan történik az adatlapok feldolgozó központba történő továbbítása?

a)      Meg kell várni míg a több szavazókörrel rendelkező település összes szavazóköréből beérkeznek az adatlapok.

b)      Az adatlapokat átvétel, ellenőrzés és javítás után haladéktalanul, folyamatosan továbbítani kell számítógépes feldolgozásra*

c)      Az adatlapokat haladéktalanul továbbítani kell a feldolgozó központba ellenőrzés és javítás nélkül.

50.    Hányszor kell a szavazás napján napközbeni jelentést küldeni?

a)      5-ször

b)      6-szor

c)      7-szer*

51.    Ki szervezi meg a szavazóköri szállítódobozok biztonságos őrzését a szavazás napja előtt?

a)      a helyi választási iroda és a külképviseleti választási iroda*

b)      országgyűlési egyéni választókerületi választási iroda

c)      területi választási iroda

52.    Mely esetben kell visszavonni a beérkezett és feldolgozott adatlapot?

a)      Bárminemű szabálytalanság esetén

b)      Ha annak adattartalma az előzetes eredményt befolyásolható eltérést mutat az időközben kialakult állapottól*

c)      Ha annak adattartalma az előzetes eredményt befolyásolható eltérést mutat a jegyzőkönyvben rögzített adatoktól

53.    A helyi választási iroda vezetője a szavazóköri jegyzőkönyvek harmadik példányának megtekintését a szavazást követő hány napon át biztosítja?

a)      3*

b)      7

c)      5

54.    A HVI-tól hova kerül a szavazóköri jegyzőkönyv 1. számú példánya?

a)      A HVI megőrzi 3 napon belüli megtekintésre

b)      Átadják a jelölő szervezetnek

c)      Az OVI-hoz*

55.    Hova kerül az OEVI-tól a szavazóköri jegyzőkönyv 2. számú példánya?

a)      Haladéktalanul továbbítják a TVI-hez

b)      Haladéktalanul továbbítják az OVI-hoz

c)      A szavazást követő 15 napon belül továbbítják a TVI-hez*

3. A választási szervek ismertetése

A 3. fejezet az alábbi információkat tartalmazza:

3.1. A választás során működő választási szervek

3.2. A választási bizottságok

3.3. A választási irodák

3.4. Önellenőrző kérdések a 3. fejezethez

56.    Mely választási bizottságok működnek az Európai Parlament tagjainak választásán?

a)      szavazatszámláló bizottság, külképviseleti szavazatszámláló bizottság, egy szavazókörös településen helyi választási bizottság, területi választási bizottság, Országos Választási Bizottság *

b)      szavazatszámláló bizottság, külképviseleti szavazatszámláló bizottság, területi választási bizottság, Országos Választási Bizottság

c)      szavazatszámláló bizottság, külképviseleti szavazatszámláló bizottság, helyi választási bizottság, országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság, területi választási bizottság, Országos Választási Bizottság

57.    Mely településeken működik helyi választási bizottság?

a)      minden településen

b)      egy szavazókörrel rendelkező településeken *

c)      sehol sem

58.    3. Hol működik külképviseleti szavazatszámláló bizottság?

a)      azon a külképviseleten, amelynek névjegyzékébe - a törvényben megállapított határidőig - legalább egy választópolgárt felvettek *

b)      minden külképviseleten

c)      csak az Országos Választási Iroda által kijelölt külképviseleteken

59.    Hány tagból áll a külképviseleti szavazatszámláló bizottság?

a)      3

b)      3+1 póttag *

c)      3+2 póttag

60.    Mi a különbség a választási bizottság delegált és választott tagjai között?

a)      azonos jogokkal és kötelezettségekkel rendelkeznek, azzal, hogy a megbízott tagok részére - a központi költségvetésből - nem jár tiszteletdíj *

b)      nincs különbség közöttük

c)      a megbízott tagok nem rendelkeznek szavazati joggal

61.    Meddig tart a választott választási bizottsági tagok megbízatása?

a)      a szavazás végleges eredményének közléséig

b)      a következő általános választásra létrehozott választási bizottság alakuló üléséig *

c)      a szavazást követő 90. napig

62.    Meddig tart a megbízott választási bizottsági tagok megbízatása?

a)      a szavazás végleges eredményének közléséig *

b)      a következő általános választásra létrehozott választási bizottság alakuló üléséig

c)      a szavazást követő 90. napig

63.    Mi a választási bizottságok elsődleges feladata a választásokkal kapcsolatban?

a)      a törvényesség biztosítása, pártatlanság érvényesítése

b)      gondoskodnak a választási szervek tagjainak oktatásáról

c)      a választási eredmény megállapítása, a választások tisztaságának törvényességének biztosítása, pártatlanság érvényesítése, ha szükséges a választás törvényes rendjének helyreállítása *

64.    Hogyan kerülnek megválasztásra a külképviseleti szavazatszámláló bizottság tagjai?

a)      az Országos Választási Bizottság választja őket

b)      az Országos Választási Iroda választja őket

c)      az Országgyűlés választja őket *

65.    Ki delegálhat tagot a külképviseleti szavazatszámláló bizottságokba?

a)      listát állító jelölő szervezetek *

b)      bármely állampolgár

c)      egyesületek

66.    Az Országos Választási Bizottság meddig tehet javaslatot a külképviseleti szavazatszámláló bizottságok tagjaira?

a)      a szavazást megelőző 20. napig

b)      a szavazást megelőző 25. napig *

c)      a szavazást megelőző 23. napig

67.    A választási bizottságnak választott tagja nem lehet…

a)      Rt elnöke

b)      választási iroda tagja *

c)      Kft ügyvezetője

68.    A választási bizottságnak megbízott tagja nem lehet…

a)      Rt elnöke

b)      választási iroda tagja *

c)      Kft ügyvezetője

69.    Az Európai Parlament tagjainak választásán az alábbi választási irodák működnek

a)      helyi választási iroda, külképviseleti választási iroda, országgyűlési egyéni választókerületi választási iroda, területi választási iroda, Országos Választási Iroda *

b)      helyi választási iroda, külképviseleti választási iroda, területi választási iroda, Országos Választási Iroda

c)      külképviseleti választási iroda, országgyűlési egyéni választókerületi választási iroda, területi választási iroda, Országos Választási Iroda

70.    Ki lehet a helyi választási iroda tagja?

a)      az önkormányzatnál vállalkozási szerződés alapján munkát végző személy

b)      köztisztviselő és közalkalmazott *

c)      önkormányzati képviselő

71.    Milyen típusú kifogásról dönt a helyi választási iroda vezetője?

a)      kampánycsendsértés miatt benyújtott kifogásról

b)      a névjegyzékbe való felvétel és kihagyás miatt *

c)      a választási eredmény miatt benyújtott kifogásról

72.    Milyen számítógépes programot működtetnek a választási irodák?

a)      szavazást segítő programot

b)      a bizottságok munkáját segítő programot

c)      a választási csalást felderítő programot *

73.    A választási iroda a feladatkörében…

a)      közszolgálati kiadványt, hirdetményt adhat ki *

b)      állásfoglalást bocsáthat ki

c)      határozatot hoz

74.    Ki nevezi ki a választási iroda tagjait?

a)      a köztársasági elnök

b)      az adott választási iroda vezetője *

c)      a belügyminiszter

75.    Mi a választási információs szolgálatok feladata?

a)      a választásnapi informatikai rendszer működtetése

b)      a mozgóurnák szállítása

c)      pártsemleges tájékoztatás nyújtása *

4. Névjegyzékkel kapcsolatos feladatok

A 4. fejezet az alábbi információkat tartalmazza:

4.1. A választói névjegyzék összeállításával kapcsolatos feladatok

4.2. A névjegyzék vezetése a szavazás napjáig

4.3. A névjegyzék lezárása és vezetése a szavazás napján

4.4. A választójoggal nem rendelkező nagykorú polgárok jegyzékének vezetése

4.5. Igazolás kiadása, igazolással történő szavazás

4.6. További tudnivalók

4.7. Önellenőrző kérdések a 4. fejezethez

76.    A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi **. törvény 70. §-ában foglaltak értelmében az európai parlamenti képviselők választásán kik rendelkeznek választójoggal?

a)      az Európai Unió állampolgárai

b)      a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező minden nagykorú magyar állampolgár, továbbá az Európai Unió más tagállamának a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező nagykorú állampolgára*

c)      minden nő és férfi, aki szavazni szeretne

77.    Kinek nincs választójoga?

a)      aki nem járt óvodába

b)      aki nem a lakóhelyen tartózkodik

c)      aki jogerős bírói ítélet alapján cselekvőképességét korlátozó, vagy kizáró gondnokság, illetőleg a közügyektől való eltiltás hatálya alatt áll, szabadságvesztés büntetését, vagy büntetőeljárásban elrendelt intézeti kényszergyógykezelését tölti*

78.    Mi szerint szükséges a választójogosultat névjegyzékbe venni bejelentett lakóhely hiányában?

a)      bejelentett érvényes tartózkodási helye címe szerint*

b)      munkahely szerint

c)      születési hely szerint

79.    Mi alapján készül a választójoggal rendelkező magyar állampolgárok névjegyzéke?

a)      a polgárok személyiadat- és lakcímnyilvántartásának, valamint a választójoggal nem rendelkező nagykorú polgárok nyilvántartásának adatai alapján*

b)      az érvényes gépjárművezetői engedéllyel rendelkező polgárok nyilvántartásának adatai alapján

c)      az érvényes útlevéllel rendelkező polgárok nyilvántartásának adatai alapján

80.    Mit kell tartalmazni a névjegyzéknek, ha egy lakcímen két azonos nevű személy szerepel?

a)      a választópolgár személyi igazolványának számát

b)      a választópolgár személyi számát

c)      a választópolgár születési dátumát*

81.    Mit tartalmaz a névjegyzék a választópolgárok adatain kívül?

a)      ország nevet

b)      kontinens nevet

c)      a megye, település megnevezését és a szavazókör sorszámát*

82.    Mikor készíti vagy készítteti el a HVI vezetője a névjegyzékbe történt felvételről szóló értesítőket és ajánlószelvényeket?

a)      Úgy, hogy a választás napját megelőző 58 napig (2004. április 16.) ki tudja küldeni*

b)      2004. március 3-án

c)      2005. április 1-jén

83.    Mikor kell átvezetnie a HVI vezetőjének a választópolgárok adataiban bekövetkező változást (ideértve az Európai Unió más tagállamai állampolgárainak a névjegyzékbe való felvételét is)?

a)      amikor akarja

b)      semmikor

c)      az Országos Választási Iroda vezetőjének a névjegyzék összeállításáról kiadásra került intézkedésében meghatározott időállapotot követően*

84.    Mikor kell a névjegyzéket közszemlére tenni?

a)      soha

b)      a szavazás napja előtt hatvan nappal nyolc napra (2004. április 14-től április 21-ig)*

c)      2004. augusztus 20-án

85.    Hol kerüljön elhelyezésre a névjegyzék?

a)      az idősek otthonában

b)      általános iskolában

c)      olyan helyiségben, ahol minden érdeklődő állampolgár kérésére megtekinthető*

86.    Mikor szavazhat az a polgár, aki sem érvényes lakóhellyel, sem érvényes tartózkodási hellyel nem rendelkezik?

a)      ha az OVI vezetője megengedi neki

b)      ha az adott településen a választás előtt településszintű lakóhelyet létesít*

c)      ha a polgármester megengedi neki

87.    Miért kell a HVI vezetőjének a BM Központi Hivatallal egyeztetnie, ha a névjegyzékbe településszintű lakóhelyet létesített személyt vett fel?

a)      a bejelentkezni kívánó személy szerepel-e a választójoggal nem rendelkezők nyilvántartásában*

b)      hogy megtudja a bejelentkezni kívánó személy születési dátumát

c)      nem szükséges egyeztetnie

88.    Meddig kell továbbvezetnie a HVI vezetőjének a névjegyzéket?

a)      2004. június 31-ig

b)      2004. december 31-ig

c)      a választást megelőző nap (2004. június 12.) 16.00 óráig*

89.    Meddig tájékoztatta az OVI az uniós választópolgárt választójoga magyarországi gyakorlásának feltételeiről és módjáról?

a)      2004. március 1-ig*

b)      2003. december 31-ig

c)      2004. június 13-ig

90.    Meddig fogadja a HVI vezetője a nyilvántartott Európai Uniós választópolgárok névjegyzékbe vétele iránti kérelmet?

a)      2004. június 13-ig

b)      2004. április 30-ig*

c)      2004. december 24-ig

91.    A névjegyzékbe vett állampolgárok milyen adatairól nem értesíti a HVI vezetője a BM Központi Hivatalt?

a)      Testsúly*

b)      családi és utónév

c)      születési idő

92.    A választójogukat külföldön gyakorló választópolgárok nyilvántartása többek között milyen adatokat tartalmaz?

a)      Állampolgárság*

b)      hajszín

c)      foglalkozás

93.    A HVI vezetője az adatszolgáltatás alapján kit nem vesz fel, illetőleg kit töröl a névjegyzékből (vagy a külképviseleti névjegyzékből)?

a)      azt a polgárt, aki a választójogukat külföldön gyakorló választópolgárok nyilvántartásában szerepel*

b)      azt a polgárt, aki betöltötte a 60. életévét

c)      azt a polgárt, aki nem Magyarországon született

94.    Ki kérheti a külképviseleti névjegyzékbe való felvételét?

a)      aki akarja

b)      senki

c)      az a magyar, illetőleg Magyarországon választójogát gyakorolni kívánó uniós választópolgár, aki a választás napján külföldön tartózkodik*

95.    A külképviseleti névjegyzékbe való felvételt a magyarországi lakóhely szerinti névjegyzékben szereplő magyar vagy uniós választópolgár hogyan kérheti?

a)      személyesen, meghatalmazottja útján vagy ajánlott levélben*

b)      e-mailben

c)      telefonon

96.    Milyen adatot nem tartalmaz a külképviseleti névjegyzékbe való felvételre irányuló kérelem?

a)      végzettségi adatok*

b)      születési helyét és idejét

c)      magyarországi lakóhelyét

97.    Mit tesz a HVI vezetője a választópolgár külképviseleti névjegyzékbe vételével egyidejűleg?

a)      törli a választópolgárt a lakóhelye szerinti névjegyzékből*

b)      semmit

c)      értesíti a főjegyzőt

98.    Mikor nem kerül sor, szavazásra egy adott külképviseleten?

a)      ha túl sokan vannak a névjegyzékben

b)      ha a névjegyzékében egyetlen választópolgár se szerepel*

c)      ha a köztársasági elnök úgy dönt

99.    Mikor küld a HVI vezetője értesítést egy választójogosult személyről a korábbi lakóhelye szerinti illetékes jegyzőnek?

a)      ha a választójogosult személy új lakóhelyre jelentkezik be*

b)      semmilyen esetben nem küld értesítést

c)      ha gyereke született

100.    Mit kell tenni a névjegyzékből történő törlésnél vagy helyesbítéseknél a törlendő személy adataival, illetve a helyesbíteni kívánt adattal?

a)      alá kell húzni

b)      az eredeti adatok olvashatóságát nem érintő módon a névjegyzéken át kell húzni*

c)      be kell karikázni

101.    Mivel kell hitelesíteni a felvételt, a törlést, valamint a helyesbítést?

a)      közjegyzővel

b)      tanúkkal

c)      dátummal és aláírással*

102.    Többek között mikor kell módosítani a névjegyzéket?

a)      ha az állampolgár választójogát visszanyerte, elvesztette*

b)      ha az állampolgár kéri

c)      ha az OVI kéri

103.    A névjegyzék mindkét példányának vezetése során többek között kit vesz fel a HVI vezetője?

a)      felveszi az Európai Unió más tagállamának Magyarországon lakóhellyel rendelkező állampolgárát, ha választójogát - kérelem alapján - Magyarországon kívánja gyakorolni*

b)      felveszi a 18 éven alatti Európai Unió állampolgárait

c)      felveszi a választójoggal nem rendelkező nagykorú állampolgárokat

104.    A névjegyzék mindkét példányának vezetése során többek között kit töröl a HVI vezetője?

a)      törli az Európai Unió állampolgárait

b)      törli azt a választópolgárt, akit - jogos kifogás alapján - a HVI vezetőjének döntése, vagy bírósági határozat alapján a névjegyzékből törölni kell*

c)      törli a magyarországi bejelentett lakóhellyel rendelkező állampolgárokat

105.    Kit kell értesíteni, ha jegyzői vagy bírósági döntés alapján az érintett választópolgárt a névjegyzékre felvették, abból törölték, vagy azon adatait helyesbítették?

a)      az érintett választópolgárt*

b)      a köztársasági elnököt

c)      a miniszterelnököt

106.    Mikor zárja le a HVI vezetője a névjegyzéket?

a)      2004. december 31-én

b)      a szavazást megelőző nap 16 órakor (2004. június 12.)*

c)      nem kell lezárnia

107.    Kinek adja át a HVI vezetője a lezárt és hitelesített névjegyzéket?

a)      az SZSZB elnökének*

b)      az OVI vezetőjének

c)      a főjegyzőjének

108.    A szavazás napján kit vehet fel a jegyzőkönyvvezető a névjegyzékbe az SZSZB döntése alapján?

a)      a 18 év alatti állampolgárokat

b)      az Európai Unió területén kívül lakóhellyel rendelkező állampolgárokat

c)      azokat az állampolgárokat, akik az igazolás alapján, illetve arra hivatkozva kérik, hogy lakóhelyük a szavazókör területén van*

109.    Mit nem tehet a külképviseleteken működő szavazatszámláló bizottság és a külképviseleti választási iroda a külképviseleti névjegyzékkel?

a)      nem módosíthatja a *

b)      nem nézheti meg

c)      nem veheti a kezébe

110.    Mit tartalmaz többek között a választójoggal nem rendelkező nagykorú polgárok jegyzéke?

a)      legmagasabb iskolai végzettséget

b)      a választójogból kizárás okát, kezdetének és várható megszűnésének időpontját*

c)      munkahelyét

111.    Milyen sorrendben készül a választójoggal nem rendelkező nagykorú polgárok jegyzéke?

a)      születési idő szerint

b)      család és utónév szerinti abc sorrendben*

c)      a választójogból kizárás várható megszűnésének időpontja szerint

112.    A változásjegyzék alapján kit töröl a HVI vezetője a választójoggal nem rendelkező nagykorú polgárok jegyzékékéből?

a)      a Magyarországon bejelentett lakóhellyel rendelkező állampolgárokat

b)      a Magyarországon bejelentett tartózkodási hellyel rendelkező állampolgárokat

c)      azokat az állampolgárokat, akik választójogukat visszanyerték*

113.    A változásjegyzék alapján kit vesz fel a HVI vezetője a választójoggal nem rendelkező nagykorú polgárok jegyzékékébe?

a)      azokat az állampolgárokat, akik választójogukat elveszítették*

b)      azokat az állampolgárokat, akik betöltötték a 80. életévüket

c)      azokat az állampolgárokat, akik munkanélküliek

114.    Mit tehet, az a választópolgár, aki a szavazás napján lakóhelyétől távol kíván szavazni?

a)      nem szavazhat

b)      haza kell utaznia

c)      a lakóhelye szerint illetékes helyi választási iroda vezetőjétől igazolást kérhet*

115.    Hogyan kérhet a választópolgár igazolást?

a)      faxon

b)      személyesen, meghatalmazott útján vagy ajánlott levélben*

c)      e-mailben

116.    Meddig lehet igazolást kiadni?

a)      2004. augusztus 25-ig

b)      nem lehet igazolást kiadni

c)      legkésőbb a választást megelőző második nap (2004. június 11.) 16.00 óráig*

117.    Hogyan szavazhat az a választópolgár, aki sorkatonai szolgálatot teljesít, és a szolgálati helyéről eltávozást nem kap a szavazás napjára?

a)      külön kijelölt (2004. június 15.) időpontban szavazhat

b)      a szolgálati helyéhez tartozó szavazókörben - a lakóhelye szerint illetékes jegyzőtől - kapott igazolással szavazhat*

c)      nem szavazhat

118.    Mikor nem lehet kizárni a választópolgárt a szavazásból?

a)      ha magyarországi lakóhellyel rendelkezik

b)      ha érvényes igazolással rendelkezik és a törvényes feltételeknek eleget tesz*

c)      senkit nem lehet kizárni

119.    Meddig kell elküldeni a HVI vezetőjének a választópolgár névjegyzékbe történő felvételéről szóló értesítőt az ajánlószelvénnyel együtt?

a)      legkésőbb a szavazás napja előtti 58. napig (2004. április 16.)*

b)      2004. június 13-ig

c)      2004. január 1-ig

120.    Kitől igényelheti az a választópolgár az értesítőt és az ajánlószelvényt, aki nem kapta meg?

a)      a köztársasági elnöktől

b)      a HVI-től*

c)      nem igényelheti

121.    Mit tehet az a választópolgár, aki az ajánlószelvény kitöltését elvétette?

a)      a rontott szelvény leadásával egyidejűleg új ajánlószelvényt kérhet a HVI vezetőjétől*

b)      nem kérhet új szelvényt

c)      kijavíthatja a szelvényt

122.    Mit tesz a HVI vezetője a rontott ajánlószelvénnyel?

a)      megőrzi a választás napjáig

b)      elküldi az OVI-nak

c)      megsemmisíti*

123.    Mit tehet a HVI vezetője, ha a választópolgár az ajánlószelvény elvesztéséről nyilatkozik?

a)      semmit

b)      egy alkalommal új ajánlószelvényt ad ki részére*

c)      megtagadja új ajánlószelvény kiadását

124.    Meddig kéri az OVI az Európai Unió más tagállamainak állampolgárát, hogy 2004. április 30-ig nyilatkozzon a HVI vezetőjének arról, hogy a 2004. évi európai parlamenti választások során a Magyar Köztársaság területén kívánja-e választójogát gyakorolni?

a)      2004. június 13-ig

b)      nem kéri

c)      2004. március 1-jéig*

5. Választási informatikai rendszer

Az 5. fejezet az alábbi információkat tartalmazza:

5.1. Választási informatikai ismertető

5.2. Önellenőrző kérdések az 5. fejezethez

125.    Jelölje be a helyes választ! Az általános választások informatikai rendszerei melyik évtől kezdve fedik le a teljes választási esemény folyamatát?

a)      1990*

b)      1994

c)      1998

126.    Jelölje be a helyes választ! Az okmányhálózat használata és az alkalmazások integrált kialakítása, többek között mely célokat valósít meg?

a)      a választás hivatalos eredményének megállapítása és a választási szervek folyamatos tájékoztatása és a választás tisztaságának megőrzése

b)      a választási szervek folyamatos tájékoztatása és a választás előzetes nem hivatalos eredményének számítógépes megállapítása és a kevés hibaszázalékkal történő üzemelés *

c)      a választás előzetes nem hivatalos eredményének számítógépes megállapítása és a választás tisztaságának megőrzése és folyamatos, nulla hibával történő üzemelés

127.    Melyik válaszlehetőséggel helyes befejezni a következő mondatot? Az általános választások informatikai rendszerei fedik le a teljes választási esemény folyamatát, amely tartalmazza a …

a)      névjegyzék készítésétől a végleges  jogi eredmény megállapításáig*

b)      az urnák és egyéb kellékek kiszállításától az OVB végleges döntéséig

c)      névjegyzék készítésétől a hivatalos eredmény megállapításáig

128.    Jelölje be a helyes választ! A NESZA betűszó mögött a következő fogalom bújik meg

a)      Nincs Elegendő Szavazat Az eredmény megállapításához

b)      A választójoggal nem rendelkezők nyilvántartása*

c)      az Európai Unió NEmzetközi SZAkkiállításai

129.    Melyik válaszlehetőséggel helyes befejezni a következő mondatot? A választás előkészítő rendszer…

a)      a különböző pártok választási kampányát segítő informatikai szakrendszer

b)      fel van készítve a pártok, a választási szervek, valamint más szolgáltatás igénylésére jogosultak részére statisztikai jellegű adatszolgáltatási igények kielégítésére*

c)      a különböző pártok nyilvántartásait tartalmazó adatbázist működtető és folyamatos értékelést biztosító rendszer*

130.    Jelölje be a helyes állítást!

a)      A VER informatikai rendszer a 2004-es EP tagjainak választásán nem működik, mivel csak pártlistákra kell leadni a szavazatokat

b)      A VER szolgáltatja az adatokat a szavazatösszesítési adatbázis megalapozásához*

c)      A VER az EP tagok választásán csak a nyomdai adatküldést szolgálja

131.    Jelölje be a helyes állítást!

a)      A választásnapi rendszer csak a rendkívüli eseményeket kezeli

b)      A választásnapi rendszer csak az internetes tájékoztatási rendszert foglalja magában

c)      A választásnapi rendszer biztosítja a nem működő szavazókörök kezelését*

132.    Jelölje be a helyes állítást! Az Európai Parlament tagjai választásának Internetes Információs Rendszere

a)      Nem szolgálja a pártok tájékoztatását

b)      Nem tartalmaz elemzéseket

c)      Tartalmazza a korábbi választások internetes adatait*

133.    Melyik válaszlehetőséggel helyes kiegészíteni a következő mondatot? A szolgáltatás …………………………… honlapon

a)      teljes tartalommal elérhető a www.epvalasztas.hu

b)      teljes tartalommal elérhető a www.unioscsatlakozas.hu*

c)      teljes tartalommal elérhető a www.nepszavazas.hu

134.    Milyen új szolgáltatásokkal bővül az Európai Parlament tagjai választásának Internetes Információs Rendszere

a)      lesz hangos és akadálymentesített verziója is*

b)      lesz a felhasználó hangja által vezérelt verziója is

c)      lesz képernyő-érintéssel vezérelhető verziója is

135.    Jelölje be a helyes állítást!

a)      Az Európai Parlament tagjai választásának Internetes szolgáltatásában az eredmény adatok olaszul is láthatóak lesznek a választás napján

b)      Az Európai Parlament tagjai választásának Internetes szolgáltatásában az eredmény adatok oroszul is láthatóak lesznek a választás napján

c)      Az Európai Parlament tagjai választásának Internetes szolgáltatásában az eredmény adatok franciául is láthatóak lesznek a választás napján*

136.    Jelölje be a helyes állítást!

a)      Az Európai Parlament tagjai választásának Internetes szolgáltatásában, a rendkívüli események menüpont olaszul is láthatóak lesznek a választás napján

b)      Az Európai Parlament tagjai választásának Internetes szolgáltatásában, a rendkívüli események menüpont oroszul is láthatóak lesznek a választás napján

c)      Az Európai Parlament tagjai választásának Internetes szolgáltatásában, a rendkívüli események menüpont csak magyarul lesz látható a választás napján*

137.    Melyik válaszlehetőséggel helyes kiegészíteni a következő mondatot? Az Európai Parlament tagjai választásának Internetes szolgáltatása …

a)      tartalmazza az Uniós Népszavazások menüt

b)      tartalmazza az Naptár menüt*

c)      nem tartalmazza Jog menüt

138.    Melyik válaszlehetőséggel helyes kiegészíteni a következő mondatot? Az Európai Parlament tagjai választásának Internetes szolgáltatása Információk menüjében …

a)      szerepel tájékoztató anyag a Magyarországon élő európai uniós polgárok számára*

b)      nem szerepelnek azon nagykövetségek címei és elérhetőségei, ahol a külföldön tartózkodó, de Magyarországon lakcímmel rendelkező magyar állampolgárok szavazhatnak

c)      nem szerepel tájékoztató anyag a fogyatékkal élők számára

139.    Jelölje be a helyes állítást!

a)      A szavazatösszesítő rendszer az OVB eredmény megállapítását támogatja.*

b)      A szavazatösszesítő rendszer csak a választást követő nap működik

c)      A szavazatösszesítő rendszer szerepe elsősorban a választási irodák eredmény megállapítási tevékenységének támogatása.

140.    Jelölje be a helyes állítást!

a)      Az OVB jelentését megelőzően belekerülnek az adatok a Választástörténeti Adatbázisba

b)      Az OVB jelentését követően belekerülnek az adatok a Választástörténeti Adatbázisba*

c)      Az OVB jelentését követően nem kerülnek bele az adatok a Választástörténeti Adatbázisba

141.    Melyik válaszlehetőséggel helyes befejezni a következő mondatot? A választási visszaélések valószínűségét jelző rendszer …

a)      működtetése felesleges, mivel a szavazókörben ki tudják szűrni a választási csalókat

b)      működését a BTK 211. §-a szabályozza

c)      segítséget nyújt a visszaélésgyanús esetek megkereséséhez.*

142.    Jelölje be a helyes állítást!

a)      A VÜR betűszó jelentése: Választás Ügyeleti Rendszer

b)      A VÜR levelezésre alkalmas rendszer, amely a Világ bármely részéről elérhető

c)      A VÜR többek között, a választással kapcsolatos ügyviteli feladatok ellátására szolgál*

143.    Jelölje be a helyes állítást!

a)      A VÜR elektronikus levelezési lehetőséget biztosít az országos, a területi, illetve a helyi választási szervek között*

b)      A VÜR fórum lehetőségét minden Internet eléréssel rendelkező használhatja

c)      A VÜR fórum lehetősége kizárólag az OVI intézkedések közlésére szolgál

144.    Melyik válaszlehetőséggel helyes kiegészíteni a következő mondatot? A VÜR választási naptára………………………..tartalmazza

a)      a különböző választási bizottságok tagjainak névnapját

b)      a saját időbeosztásodat

c)      a határidőket, határnapokat, valamint egyéb választásokkal kapcsolatos eseményeket és azok időpontjait, helyszíneit*

6. Lakossági tájékoztató tevékenység

A 6. fejezet az alábbi információkat tartalmazza:

6.1. A választáshoz kapcsolódó tájékoztató tevékenység

6.2. A VISZ célja és feladatai

6.3. A VISZ által nyújtott információk

6.4. A VISZ lehetséges szervezeti megoldása

6.5. A VISZ működésének tárgyi feltételei

6.6. A VISZ Működési Szabályzata

6.7. A VISZ tájékoztató tevékenységének dokumentálása

6.8. Az Európai Unió kialakulásának állomásai

6.9. Az Európai Parlament története és működése

6.10. Gyakran ismétlődő kérdések

6.11. Fogalmak az EP tagjainak választáshoz

6.12. A választási internetes oldal térképe

6.13. Lakossági tájékoztató anyag

 

6.14. Önellenőrző kérdések a 6. fejezethez

145.    A VISZ-ben dolgozó ügyintézőknek ki a szakmai irányítója?

a)      a választási iroda vezetője*

b)      az aljegyző

c)      a polgármester.

146.    Hol nem szabad elhelyezni propagandaanyagokat?

a)      iskolában

b)      utcán

c)      szavazóhelyiségben.*

147.    A VISZ-hez fordulók kérdéseire mikorra kell a választ biztosítani?

a)      legkésőbb 1-2 napon belül*

b)      legkésőbb 2 hónapon belül

c)      15 napon belül.

148.    Hol érdemes különálló szervezetként létrehozni a VISZ-t?

a)      kis falvakban

b)      nagyobb lélekszámú településen*

c)      Magyarország minden településén.

149.    Mikor került bevezetésre az EURO a 13 tagállamban?

a)      2000. január 1.

b)      2001. május 15.

c)      2002. január 1.*

150.    Hol teszik közszemlére a névjegyzéket?

a)      a polgármesteri hivatalokban*

b)      VISZ-ben

c)      a település művelődési házában.

151.    Kihez kell fordulnia a választópolgárnak, ha nem kap értesítőt?

a)      polgármesterhez

b)      a lakóhelye szerinti illetékes jegyzőhöz*

c)      az Országos Választási Bizottsághoz.

152.    Mit tartalmaz a VISZ napló?

a)      a VISZ nyitvatartását

b)      a VISZ működési szabályzatát

c)      a VISZ tájékoztató tevékenységét.*

153.    Melyek az EU parlamenti képviselő választáshoz kapcsolódóan a lakossági tájékoztatás célcsoportjai?

a)      az Európai Unió valamennyi választásra jogosult polgára

b)      értelmiségiek, szellemi szabadfoglalkozásúak, fizikai munkások

c)      a választójoggal rendelkező magyar állampolgárok, a Magyarországon lakóhellyel rendelkező uniós állampolgárok, első választók.*

154.    Melyik szerződés aláírásával jött létre az EU?

a)      nizzai

b)      amsterdami

c)      maastrichti.*

155.    Hol lehet mozgóurnás szavazásra vonatkozó igényeket bejelenteni?

a)      HVI-nél*

b)      polgármesternél

c)      köztársasági elnöknél.

156.    Van-e lehetőség a külképviseleteken mozgóurnás szavazásra?

a)      igen

b)      nem.*

157.    Hány tagja van a külképviseleten működő Szavazatszámláló Bizottságnak?

a)      3 választott és 1 póttag*

b)      4 választott és 1 póttag

c)      5 választott és 2 póttag

158.    Kik lehetnek jelen a szavazatszámlálásnál?

a)      Szavazatszámláló Bizottság tagjai és a sajtó munkatársai

b)      külföldi választási megfigyelők

c)      a) és b) is helyes*

159.    Hány fordulós az Európai Parlament tagjainak választása

a)      egyfordulós*

b)      kétfordulós

c)      a) is és b) is hamis

160.    Hány magyar tagja lesz az Európai Parlamentnek?

a)      20

b)      22

c)      24*

161.    A Szavazatszámláló Bizottság döntései ellen a jogorvoslatok benyújtásának mi a határideje?

a)      1 napon belül

b)      3 napon belül*

c)      5 napon belül

162.    Be kell-e jelentenie a külföldi választási megfigyelőnek megfigyelési szándékát a helyszínen a szavazatszámláló bizottság elnökének?

a)      igen*

b)      nem

163.    Adhat-e utasítást nemzetközi megfigyelő a választási bizottság és a szavazatszámláló bizottság munkatársainak?

a)      igen

b)      nem*

164.    A választást követően a szavazóköri jegyzőkönyvek hány napig tekinthetők meg a választási irodákban?

a)      3 nap*

b)      5 nap

c)      10 nap

165.    Hány szavazófülkét kell felállítani a külképviseleteken?

a)      egyet*

b)      kettőt

c)      hármat

166.    Kik tartoznak a választási szervek körébe?

a)      választási bizottságok

b)      választási irodák

c)      mindkettő*

167.    Ki vehet részt a szavazatszámlálásban?

a)      csak a szavazatszámláló bizottság tagjai*

b)      külföldi megfigyelők

c)      sajtó munkatársai

168.    Hány választópolgár jut 1-1 szavazókörre?

a)      1500-3000

b)      600-1200*

c)      250-400

169.    Mikor volt az Európai Parlament első közvetlen választása?

a)      1975

b)      1979*

c)      1981

170.    Dokumentálásra kerül-e a Választási Információs Szolgálat naplóban a feltett kérdésekre adott válaszok?

a)      igen*

b)      nem

171.    Hány főt jelölhet a listát állító párt a külképviseleti szavazatszámláló bizottságba?

a)      3 főt

b)      1 főt*

c)      egyet sem

172.    Ki dönt a szavazatszámláló bizottságról kialakult személyi javaslatról?

a)      Országos Választási Iroda

b)      Országgyűlés*

c)      Területi Választási Iroda vezető

173.    Mik a választási alapelvek?

a)      a választójog általánossága és egyenlősége

b)      a szavazás közvetlensége és titkossága

c)      a) és b) is helyes*

174.    Kikből állnak a szavazatszámláló bizottságok tagjai?

a)      önkormányzati képviselőtestületek által megválasztott tagokból

b)      listát állító pártok által delegált tagokból

c)      a) és b) is helyes*

175.    Mi történik, ha a választópolgár elrontja szavazólapját és jelzi az urnába történő helyezése előtt?

a)      elveszti választójogosultságát

b)      a szavazatszámláló bizottság bevonja és helyette új lapot ad ki*

c)      csillaggal és aláírásával jelezve javítja helyesre a szavazólapját

176.    Választójoggal rendelkezik-e aki szabadságvesztés büntetését tölti?

a)      igen

b)      nem*

177.    Hol kérheti a választópolgár külképviseleti névjegyzékbe való felvételét?

a)      illetékes HVI vezetőnél*

b)      külföldön a Magyar Köztáesaság nagykövetségein

c)      lakhely szerinti polgármesteri hivatalban

178.    Mettől meddig tart a kampánycsend?

a)      nincs kampánycsend

b)      a szavazókörök nyitvatartási ideje alatt

c)      a szavazást megelőző nap 0.00 órájától a szavazóhelyiségek bezárásáig*

179.    A választás napján az adott szavazókörben elsőként szavazó választópolgár lehet-e a szavazatszámláló bizottság tagja?

a)      igen

b)      nem*

180.    Kérhető-e igazolás ajánlott levélben?

a)      igen*

b)      nem

181.    Függ-e a megjelent választópolgárok számától, hogy érvényes és eredményes-e az EP tagjainak választása?

a)      független*

b)      igen, függ

182.    Mennyi a taglétszáma az Európai Parlamentnek (beleértve már az idén csatlakozó 10 állam képviseletét is) ?

a)      386 fő

b)      626 fő

c)      732 fő*

183.    Hány évre szól az EP-ben a képviselők mandátuma?

a)      4 évre

b)      5 évre*

c)      egyik sem helyes

184.    Az európai parlamenti képviselők mandátumuk alatt lehetnek-e tagjai nemzeti parlamentjüknek?

a)      igen

b)      nem*

185.    Az EP melyik testülete foglalkozik pénzügyi kérdésekkel?

a)      Elnökök konferenciája

b)      Büro*

c)      egyik sem

186.    Milyen speciális internet segíti a gyengén látókat a választási iroda honlapján?

a)      képernyő letapogatási módszer

b)      „hangos internet”*

c)      egyik sem

187.    Milyen tájékoztatást kapnak az első választók az EU parlamenti képviselőválasztáshoz kapcsolódóan?

a)      oktatási füzet kerül összeállításra számukra

b)      internetes tájékoztató a választási iroda honlapján

c)      mindkettő*

188.    Milyen az OVI jogszabályban előírt feladata a választópolgárok tájékoztatására vonatkozóan?

a)      pártsemleges, válaszsemleges tájékoztatás*

b)      felhívó jellegű, befolyásolja a választók döntését

c)      alkalmas arra, hogy egy kiemelt pártot támogasson

189.    Miről kapnak tájékoztatást az OVI-tól Magyarországon lakóhellyel rendelkező uniós állampolgárok?

a)      arról, hogy kire szavazzanak

b)      a Magyarországon történő szavazás lehetőségéről, a névjegyzékre történő felvétel módjáról és határidejéről*

c)      nem kapnak tájékoztatást

190.    Az OVI tart-e rendszeres sajtótájékoztatókat, sajtófelkészítéseket?

a)      igen*

b)      nem

c)      csak a választás napján

191.    Mi a közös elnevezése az OVI választási kiadványainak?

a)      Választási Kiadványok

b)      Tájékoztató Füzet

c)      Választási Füzetek*

192.    Mit tartalmaz a Választási Kóde*?

a)      a választás központi szabályzatát

b)      a választásban közreműködők névsorát

c)      a választásra vonatkozó jogszabályokat

193.    A választási weblap megjelenik-e külföldön is?

a)      nem, csak Magyarországon

b)      igen, csak az angol verziója

c)      igen*

194.    Melyek a lakossági tájékoztatásban megjelenő legfontosabb tájékoztatási formák?

a)      plakátok, hirdetmények, tv- és rádió reklámok*

b)      szöveges üzenetek telefonokra, e-mailek

c)      képeslapok, párttájékoztatók, plakátok

TESZT I.

Amennyiben eljutott a tananyag feldolgozásában eddig a pontig, kérjük fáradjon be az okmányirodába és a közigazgatási hálózaton keresztül lépjen be a multimédiás alkalmazásba, és kattintson el a TESZT jegyzők részére feliratra! Bejelentkezéshez használja az előre megadott felhasználói nevét és jelszavát! Pontosan írjon be minden karaktert!

7. Pénzügyi kérdések, lebonyolítás

A 7. fejezet az alábbi információkat tartalmazza:

7.1. BM rendelet a 2004. júniusában megtartásra kerülő Európai Parlament tagjai választási költségeinek normatíváiról, tételeiről, elszámolási és belső ellenőrzési rendjéről

7.2. BM rendelet mellékletei

7.3. Önellenőrző kérdések a 7. fejezethez

195.    Ki felelős a választás előkészítése, szervezése és lebonyolítása pénzügyi feltételeinek feladatokhoz kötött meghatározásáért és a pénzeszközök célhoz kötött felhasználásáért?

a)      a belügyminiszter

b)      az Országos Választási Iroda vezetője*

c)      a köztársasági elnök.

196.    Ki gyakorolja a választás pénzeszközei feletti kötelezettségvállalásokkal kapcsolatos előzetes egyetértés jogát?

a)      az Országos Választási Iroda vezetője*

b)      a belügyminiszter

c)      az Országos Választási Bizottság elnöke.

197.    Pénzügyileg miért felelős a területi választási iroda és a helyi választási iroda vezetője az illetékességi területén belül?

a)      a választás előkészítése során a pártok, jelölőszervezetek támogatásáért

b)      a választás előkészítés, szervezés és lebonyolítás pénzügyi feltételeinek feladatokhoz kötött meghatározásáért, a pénzeszközök célhoz kötött felhasználásáért és ellenőrzéséért*

c)      a választás előkészítés, szervezés és lebonyolítás során a választási kampány finanszírozásáért.

198.    Ki a felelős a külképviseleti szavazás tekintetében a választás pénzügyi tervezéséért, lebonyolításáért, az elszámolásért, valamint az ellenőrzésért?

a)      a külügyminiszter által kijelölt szerv vezetője*

b)      a BM Központi Hivatal vezetője

c)      a Külügyminisztérium gazdálkodásáért felelős helyettes államtitkára.

199.    Ki a felelős a választás pénzügyi tervezéséért, lebonyolításáért, elszámolásáért, a beszámoló elkészítéséért, ellenőrzéséért?

a)      a belügyminiszter

b)      a Közigazgatási Hivatal vezetője, valamint a Belügyminisztérium felügyelete alá tartozó közreműködő költségvetési szerv(ek) vezetője

c)      a BM Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatal vezetője.*

200.    Ki állapodik meg a külképviseleti szavazás tekintetében a külügyminiszter által kijelölt szerv vezetőjével a választás pénzügyi lebonyolításának rendjében?

a)      a Közigazgatási Hivatal vezetője, valamint a Belügyminisztérium felügyelete alá tartozó közreműködő költségvetési szerv(ek) vezetője

b)      a BM Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatal vezetője*

c)      a belügyminiszter.

201.    A pénzügyi fedezet számításánál mi alapján kell megállapítani a népességre, a választópolgárokra vonatkozó adatokat?

a)      a BM Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatal által megállapított, a központi személyi adat- és lakcímnyilvántartásból a névjegyzék összeállításához használt, valamint a névjegyzékhez összeállított, adatállomány alapján*

b)      a területi választási irodák által összeállított névjegyzék alapján

c)      a BM Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatal által vezetett bűnügyi nyilvántartás alapján.

202.    Hány napon belül kell feladatsoros pénzügyi tervet készítenie BM Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatal vezetőjének az OVI vezetőjével egyetértésben?

a)      a pénzügyi BM rendelet hatálybalépését követő 15 napon belül*

b)      a pénzügyi BM rendelet hatálybalépését megelőző 8. napon

c)      nem kell ilyet készíteni.

203.    Hogyan kell kezelniük a választás céljára biztosított pénzeszközöket a pénzügyi BM rendelet hatálya alá tartozó szervezeteknek?

a)      számszakilag pontosan, az intézményi költségvetés részeként

b)      számvitelileg elkülönítetten kell kezelniük*

c)      az intézmények páncélszekrényébe bezártan, melynek kódját csak a területi választási iroda vezetője ismeri.

204.    A HVI vezetője milyen típusú elszámolást készít?

a)      feladat típusú elszámolás*

b)      pontos számszaki elszámolás

c)      nem kell elszámolást készítenie.

205.    A TVI vezetője milyen típusú elszámolást készít?

a)      pontos számszaki elszámolás

b)      nem kell elszámolást készítenie

c)      összesítő elszámolást készít.*

206.    Mikor veszti hatályát a pénzügyi BM rendelet?

a)      2004. december 31-én hatályát veszti*

b)      2004. június 13-án hatályát veszti

c)      2004. június 30-án hatályát veszti.

8. Választási rendszer, mandátumszámítás

A 8. fejezet az alábbi információkat tartalmazza:

8.1. Az eredmény megállapítás

8.2. Mandátumszámítás az EP választásokon

8.3. Önellenőrző kérdések a 8. fejezethez

207.    Van-e mandátumhoz jutási küszöb az európai parlament tagjainak választásánál és ha igen, hány %?

a)      igen, 5% közös lista esetén 10%

b)      igen, 5%*

c)      nincs

208.    Az európai parlament tagjainak választásán hány képviselőt választunk meg?

a)      22

b)      24*

c)      30

209.    Milyen mandátumszámítási módszer alapján történik a képviselői helyek elosztása az európai parlament tagjainak választásán?

a)      D’Hondt-módszer*

b)      Hagenbach-Bischoff

c)      egyenlő esélyelv alapján

210.    Mi az eljárás, ha két vagy több lista számoszlopában a soron következő szám azonos, de a megszerezhető mandátumok száma kevesebb mint ahány lista mandátumhoz jutna?

a)      sorsolással döntik el, hogy melyik lista szerez mandátumot

b)      meg kell nézni, hogy azonos számok közül, melyik lista szerzett addig több mandátumot

c)      meg kell nézni a listák sorszáma szerinti sorrendet és ennek megfelelően történik a mandátumok elosztása*

211.    Egy megüresedett mandátum betöltése esetén mi történik, ha az adott listán nincs több jelölt?

a)      új választást kell kiírni

b)      a mandátumot az a lista szerzi meg, amely a mandátumkiosztás során az eljárás lefolytatásakor a következő mandátumot megszerezte volna*

c)      a pártok egymás között döntik el

9. Jogorvoslati kérdések

A 9. fejezet az alábbi információkat tartalmazza:

9.1. Jogorvoslatok és a választás rendjének büntetőjogi védelme

9.2. Önellenőrző kérdések a 9. fejezethez

212.    Ki nyújthat be kifogást a választási törvények megsértésére hivatkozva?

a)      A jelölő szervezet és az érintett választópolgár, illetve jogi személy.*

b)      A helyi választási iroda vezetője.

c)      A szavazatszámláló bizottság delegált tagja.

213.    Mi a kifogás benyújtásának határideje?

a)      A törvénysértő cselekménytől, döntéstől számított három munkanap.

b)      A kifogásnak a törvénysértő cselekménytől, illetve a sérelmezett döntéstől számított három napon belül meg kell érkeznie.*

c)      A kifogásnak a törvénysértő cselekmény észlelésétől, illetve a sérelmezett döntés kézhezvételétől számított három munkanapon belül meg kell érkeznie.

214.    Mit kell tartalmaznia a kifogásnak?

a)      A kifogás benyújtójának értesítési címét.*

b)      A kifogás benyújtójának lakcímét.

c)      A szankcióra tett indítványt.

215.    A bírósági eljárásban…

a)      a jogi képviselet nem kötelező.

b)      a bíróság kérelemre jogi képviselőt rendel.

c)      a jogi képviselet kötelező.*

216.    A bírósági döntés ellen milyen jogorvoslat van?

a)      A bíróság döntése ellen fellebbezni lehet.

b)      A bíróság döntése ellen felülvizsgálati kérelmet lehet benyújtani a Legfelsőbb Bírósághoz.

c)      A bíróság döntése ellen további jogorvoslatnak helye nincs.*

217.    Ki bírálja el a helyi sajtótermék felhasználásával elkövetett kampánycsendsértés miatt benyújtott panaszt?

a)      A helyi választási bizottság.

b)      A területi választási bizottság.*

c)      Az Országos Választási Bizottság.

218.    Milyen hivatkozással nem lehet kifogást benyújtani az eredményt megállapító döntés ellen?

a)      Az eredményt megállapító döntés törvénysértő.

b)      Az eredmények megállapítására és az összesítésre vonatkozó szabályokat megsértette az SZSZB.

c)      A szavazás napján kampánycsendet sértettek.*

219.    Mi az eredmény elleni kifogás elbírálásának határideje?

a)      A beérkezéstől számított három nap.

b)      Egy munkanap.

c)      A megérkezést követő egy nap.*

220.    A területi választási bizottság által elbírált panasz esetében hová kell benyújtani a kifogást?

a)      A területi választási bizottsághoz.*

b)      A megyei bírósághoz.

c)      Az Országos Választási Bizottsághoz.

221.    A hiányosan benyújtott kifogás…

a)      esetében a benyújtót hiánypótlásra fel kell szólítani.

b)      elutasítható.

c)      Érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani.*

222.    Mikor lehet benyújtani a névjegyzékből való kihagyás, illetve felvétel miatt kifogást?

a)      A névjegyzék közszemlére tételének időtartama alatt.*

b)      A közszemlére tételtől számított három napon belül.

c)      A közszemlére tétel napjáig.

223.    Hová kell benyújtani a névjegyzékből való kihagyás, illetve felvétel miatt kifogást?

a)      A helyi választási bizottsághoz.

b)      A helyi választási iroda vezetőjéhez.*

c)      A területi választási bizottsághoz.

224.    A választási bizottság a kifogás benyújtóját…

a)      köteles meghallgatni.

b)      meghallgathatja.*

c)      a döntésről három napon belül értesíti.

225.    Ki dönt a külképviseleten működő SZSZB döntése elleni kifogásról?

a)      A külképviseleti választási iroda.

b)      A Fővárosi Választási Bizottság.

c)      Az Országos Választási Bizottság.*

226.    Mikor kell kézbesíteni a beadványozónak a bizottsági, bírósági határozatot?

a)      A döntés meghozatalának napján.*

b)      A döntést követő három munkanapon belül.

c)      Legkésőbb a döntést követő napon.

10. A választási szervek; szavazatszámláló bizottságok feladatai

A 10. fejezet az alábbi információkat tartalmazza:

10.1. A szavazatszámláló bizottságok létrejötte

10.2. A szavazatszámláló bizottságok feladatai

10.3. Önellenőrző kérdések a 10. fejezethez

227.    Melyik törvény tartalmazza a választójogra, mint politikai alapjogra vonatkozó alapvető rendelkezéseket?

a)      1992. évi **III tv.

b)      1949. évi ** tv. *

c)      1978 évi IV. tv.

228.    Hány évenként választják az Európai Parlament tagjait az Unió polgárai?

a)      5 évenként*

b)      4 évenként

c)      6 évenként.

229.    Hány képviselőt küld Magyarország az Európai Parlamentbe?

a)      25

b)      20

c)      24*.

230.    Az Európai Parlament tagjainak választásán Magyarország hány választókerületet alkot?

a)      176

b)      1*

c)      386.

231.    A listaállításhoz hány választópolgár aláírásával hitelesített ajánlásra van szükség?

a)      legalább 20 000*

b)      maximum 20 000

c)      minimum 50 000.

232.    Az Európai Parlament tagjainak választásán szavazhat-e az Európai Unió más tagállamainak választópolgára?

a)      igen, nyilatkozatot tesz arról, hogy választójogát a Magyar Köztársaságban kívánja gyakorolni*

b)      igen, ha elmegy a lakóhelye szerinti szavazókörbe és leadja szavazatát

c)      nem.

233.    Az Európai Parlament tagjainak választásán szavazhat-e az, aki cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alatt áll?

a)      igen

b)      nem*

c)      a törvényes képviselője szavaz helyette.

234.    Az Európai Parlament tagjainak választásán szavazhat-e az, aki jogerős szabadságvesztés büntetését tölti;

a)      nem*

b)      igen

c)      a BV intézet parancsnoka szavaz helyette.

235.    Az Európai Parlament tagjainak választásán szavazhat-e az, aki közügyek gyakorlásától eltiltó jogerős ítélet hatálya alatt áll?

a)      igen

b)      nem*

c)      kizárólag mozgó urnával.

236.    Milyen választási szervek működnek az Európai Parlament tagjainak választásán?

a)      választási irodák és választási bizottságok*

b)      szavazatszámláló iroda és Országos Választási Bizottság

c)      külképviseleti szavazatszámláló iroda és Országos Területi Bizottság

237.    Mi a feladata a választási bizottságoknak?

a)      tájékoztatás és segítségnyújtás a választópolgárok részére arról, hogy kire kell szavazni

b)      a választás pártatlanságának, tisztaságának, törvényességének biztosítása és szükség esetén a választás törvényes rendjének helyreállítása*

c)      a választópolgárok értesítése a szavazás napjáról és az ajánlószelvények kiküldése.

238.    Hol látja el a feladatát a külképviseleteken működő szavazatszámláló bizottság?

a)      nagykövetségeken*

b)      járási székhelyeken

c)      parlamentekben.

239.    Mi a feladata a választási irodának?

a)      a választás pártatlanságának, tisztaságának, törvényességének biztosítása és szükség esetén a választás törvényes rendjének helyreállítása

b)      a választás előkészítése, szervezése, lebonyolítása; a választópolgárok pártsemleges tájékoztatása; választási adatkezelés és adatszolgáltatás; a választás technikai feltételeinek biztosítása; a törvényes feltételek meglétének és a szakmai szabályok betartásának ellenőrzése*

c)      a választópolgárok számára választási nagygyűlések szervezése, tájékoztató anyagok eljuttatása a pártokról, figyelemfelhívás, hogy melyik pártra kell szavazni.

240.    Ki jogosult az eredmény megállapítására?

a)      az Országos Választási Bizottság*

b)      külképviseleti választási iroda

c)      a miniszterelnök.

241.    Hány tagból áll a szavazatszámláló bizottság?

a)      legfeljebb 5 tagból

b)      legalább 5 tagból*

c)      minimum 2 tagból.

242.    Szavazatszámláló bizottságnak lehet-e tagja a köztársasági elnök?

a)      igen

b)      nem*

243.    Szavazatszámláló bizottságnak lehet-e tagja polgármester?

a)      nem*

b)      igen

244.    Hol lehet kifogást benyújtani a szavazatszámláló bizottságok határozatai ellen?

a)      az illetékes területi választási bizottságnál*

b)      a miniszterelnöknél

c)      az Országos Választási Irodánál.

245.    Milyen tag vehet részt a szavazatszámláló bizottság munkájában?

a)      csak olyan, aki a település polgármestere előtt esküt tett*

b)      csak olyan, aki jól tud számolni

c)      csak olyan, aki a településen él.

246.    Mi szükséges a szavazatszámláló bizottság határozatainak érvényességéhez?

a)      az elnök aláírása

b)      az Országos Választási Iroda jóváhagyó nyilatkozata

c)      tagjai többségének jelenléte és a jelenlévő tagok többségének azonos tartalmú szavazata.*

247.    Ki képviseli a szavazatszámláló bizottságot?

a)      az elnök*

b)      a TVI vezetője

c)      a jegyzőkönyvvezető.

248.    Meddig működik a szavazatszámláló bizottság a szavazás napján?

a)      a választási iratoknak a választási irodához történő beszállításáig és ellenőrzéséig*

b)      a szavazóhelyiség bezárásáig

c)      a szavazás napján 19.00 óráig.

249.    Mi a szavazatszámláló bizottság illetékességi területe?

a)      a szavazókör utcája

b)      az adott település

c)      az adott szavazókör területe.*

250.    Hol biztosítható mozgóurna az ezt igénylő választópolgárok számára?

a)      az egész település területén belül

b)      csak a szavazókör területén belül*

c)      a szavazókör melletti utcákban.

251.    Mi minősül rendkívüli eseménynek?

a)      a szavazóhelyiség ajtaját a huzat becsapja

b)      rosszullét miatt mentőt kell hívni a választópolgárhoz vagy a szavazatszámláló bizottság valamely tagjához*

c)      sorban állnak a szavazópolgárok a szavazóhelyiségben, illetve annak előterében.

11. Külképviseleti szavazás

A 11. fejezet az alábbi információkat tartalmazza:

11.1. A külképviseleti névjegyzék

11.2. A szavazás ideje a nagykövetségeken

11.3. A Magyar Köztársaság nagykövetségei

11.2. Önellenőrző kérdések a 11. fejezethez

252.    Mikor nem kerül sor a külképviseleti szavazásra?

a)      ha a fogadó állam beleegyezik

b)      a névjegyzékben egyetlen választópolgár sem szerepel*

c)      ha a névjegyzékben 10-nél kevesebb választópolgár szerepel

253.    A külképviseleten működő szavazatszámláló bizottságoknak hány választott tagja van?

a)      3 tag + 1 póttag*

b)      3 tag + szükséges számban a póttagok

c)      5 tag

254.    A jelölő szervezetek mikor nyújthatják be az OVB-hez a külképviseleten működő szavazatszámláló bizottságok választott tagjainak és póttagjainak javasolt személyek listáját?

a)      A szavazást megelőző 15. napig

b)      A lista bejelentésével egyidejűleg*

c)      A névjegyzék közszemlére tételének ideje alatt

255.    A külképviseleten működő szavazatszámláló bizottság tagjai és póttagjai meddig kérhetik pótlólag felvételüket a külképviseleti névjegyzékbe a helyi választási iroda vezetőjétől

a)      A szavazást megelőző 9. napig

b)      A szavazást megelőző 15. napig*

c)      A szavazást megelőző 23 napig

256.    Melyik nap van a szavazás az amerikai kontinensen?

a)      A magyarországi szavazás napján

b)      a magyarországi szavazás napját megelőző napon*

c)      a magyarországi szavazás napját követő napon

257.    A szavazás magyarországi lezárását követően a külképviseleti szavazás eredményéről kiállított jegyzőkönyv a külképviseleten hány napig tekinthető meg?

a)      Nem tekinthető meg, haladéktalanul az OVI-hoz kell továbbítani

b)      3 napig*

c)      1 napig

12. Jegyzék az oktatási anyaghoz kapcsolódó nyomtatványokról

 

* Nyomdai gyártású alnyomatot nem igényel

13. A jegyzőkönyvvezetők feladatai

Minden szavazatszámláló bizottság mellett a helyi választási iroda egy tagja jegyzőkönyvvezetőként dolgozik. A jegyzőkönyvvezetőnek részben önálló feladatai vannak, részben pedig a szavazatszámláló bizottság munkáját segíti. A jegyzőkönyvvezető nem tagja a szavazatszámláló bizottságnak, így szavazati joggal nem rendelkezik.

A jegyzőkönyvvezető a helyi választási iroda tagja.

A jegyzőkönyvvezető díja a szavazás napjára 10 000 Ft.

 

13.1. A jegyzőkönyvvezető feladatai

a)     közreműködik a szavazóhelyiség szabályszerű berendezésében (pl.: szavazófülkék rendeltetésszerű elhelyezése, urnák szabályszerű lezárása stb.);

b)    vezeti a szavazás napján a névjegyzéket;

c)     vezeti a szavazás napján a visszautasítottak jegyzékét;

d)    vezeti a szavazás napján a mozgóurnát kérők jegyzékét;

e)     vezeti a szavazás napján az igazolás alapján a névjegyzékbe felvett választópolgárok „F” jelű jegyzékét;

f)      vezeti a napközbeni jelentéshez szükséges számlálólapot, és az előírt időpontban adatot szolgáltat a helyi választási irodának a napközbeni tájékoztató rendszerhez;

g)     előkészíti a szavazatszámláló bizottság döntéseit, intézkedéseit;

h)     a szavazás közben történt rendkívüli eseményről kiállított jegyzőkönyvet továbbítja a HVI vezetőjéhez;

i)       kitölti és továbbítja az adatlapot a HVI-nek;

j)       közreműködik a szavazóköri jegyzőkönyv kiállításában;

k)     közreműködik a jegyzőkönyveknek és az egyéb választási iratoknak a HVI székhelyére történő szállításában.

13.2. A szavazás előkészítése

A szavazás napján a szavazóhelyiség kinyitása előtt a jegyzőkönyvvezető részt vesz a szavazás előkészítésében. A szavazatszámláló bizottság legkésőbb 5:30 óráig elfoglalja helyét a szavazóhelyiségben. A bizottság a szavazáshoz előkészíti és számba veszi a szavazólapokat, a nyomtatványokat valamint az urnákat, és ellenőrzi, hogy a szavazás egyéb feltételei (például: szavazófülke, golyóstollak) a törvényi előírásnak megfelelően rendelkezésre állnak-e. A jegyzőkönyvvezető mindebben segítséget nyújt a szavazatszámláló bizottságnak, és közreműködik a szavazóhelyiség szabályszerű berendezésében (pl.: szavazófülkék rendeltetésszerű elhelyezése, urnák szabályszerű lezárása stb.)

13.3. A szavazás megkezdése

A szavazatszámláló bizottság 6:00 órakor kinyitja a szavazóhelyiséget. A szavazóköri jegyzőkönyvben a szavazás megkezdésének időpontjaként a szavazóhelyiség kinyitásának időpontját, azaz 6:00 órát kell rögzíteni.

A bizottság az elsőként szavazó választópolgár - aki nem lehet a szavazatszámláló bizottság tagja - jelenlétében megvizsgálja, hogy az urnák üresek-e, majd az urnákat lezárja és lepecsételi. Ellenőrzi, hogy az urnából a pecsét feltörése nélkül ki lehet-e venni szavazólapot. Ezt követően urnánként ki kell tölteni, és bennük el kell helyezni egy-egy Ellenőrző lapot (6-8. számú nyomtatványminta), amely tartalmazza az elhelyezés időpontját, az elsőként szavazó választópolgárnak és a szavazatszámláló bizottság tagjainak az aláírását. Valamennyi urna, így a mozgóurna hitelesítését is az elsőként szavazó választópolgár jelenlétében és közreműködésével kell elvégezni. A vizsgálat megtörténtét a szavazóköri jegyzőkönyvben fel kell tüntetni.

13.4. A névjegyzékbe való pótlólagos felvétel esetei,

13.4.1. Az igazolással szavazók

A névjegyzéket a szavazás napján a jegyzőkönyvvezető vezeti tovább.

Előfordulhat, hogy olyan választópolgár kíván szavazni, aki az adott szavazókör névjegyzékében nem szerepel. Amennyiben a választópolgár a személyazonosság és a lakcím megállapítására alkalmas igazolványokkal igazolja, hogy lakcíme a szavazókör területén van, akkor őt a jegyzőkönyvvezető a szavazatszámláló bizottság döntése alapján a névjegyzékbe pótlólag felveszi.

Amennyiben a Magyarországon élő választópolgárnak lakóhelye nincs, csak tartózkodási hellyel rendelkezik, úgy a névjegyzékbe ennek alapján felvehető.

Azon személyek, akiknek lakcíme csak az adott település megnevezését tartalmazza (pl. hajléktalanok), kizárólag a számukra kijelölt szavazókörben szavazhatnak. Őket a kijelölt szavazókörben működő szavazatszámláló bizottság döntése alapján a jegyzőkönyvvezető a névjegyzékre felveszi, ha igazolják személyazonosságukat és azt, hogy lakóhelyük a település.

A névjegyzékbe való felvétel előtt minden esetben ellenőrizni kell, hogy a kérelmező nem szerepel-e a választójoggal nem rendelkező nagykorú állampolgárok jegyzékében, illetve nem törölték-e - a külképviseleti névjegyzékbe való felvétel, vagy igazolás kiadása miatt - a névjegyzékből.

Azok az igazolással rendelkező választópolgárok, akik a szavazást megelőzően nem jelezték szavazási szándékukat az adott településen a helyi választási iroda vezetőjénél, a szavazás napján a település bármely szavazókörébe mehetnek szavazni, és ott az igazolás átadását és a személyazonosság megállapítására alkalmas igazolvány bemutatását követően szavazhatnak. Az igazolással szavazót a jegyzőkönyvvezető következő sorszámon felveszi a névjegyzékbe. Az igazolással szavazókról a szavazókörben külön jegyzéket - „F” jelű jegyzék - kell vezetni! (1-10. számú nyomtatványminta)

Adódhat olyan helyzet, hogy a választópolgár a lakóhelyétől távol történő szavazás érdekében kért és kapott igazolást, de valamilyen okból mégsem utazott el és a lakóhelyén kíván szavazni. Ilyen esetben a lakóhelye szerinti szavazatszámláló bizottság az igazolást tőle elveszi és a jegyzőkönyvvezető ismételten felveszi őt - következő sorszámon - a választók névjegyzékébe. Egyidejűleg a választópolgárt az „F” jelű jegyzékbe is fel kell venni.

A szavazás befejezését követően a jegyzőkönyvvezető a névjegyzéket az utolsó sorszám után következő sor áthúzásával lezárja.

13.4.2. A visszautasítottak jegyzéke

Nem szavazhat az a polgár, aki

§                  nem rendelkezik választójoggal és ezért nem szerepel a szavazásra jogosultak névjegyzékén. A választójoggal nem rendelkező nagykorú állampolgárok névjegyzéke nem nyilvános, abba csak az érintett személy, a bíróság, a szavazatszámláló bizottság, (vagy más választási bizottság) és a választási iroda tagjai tekinthetnek be;

§                  nem a lakóhelyén kíván szavazni (ahol a választók nyilvántartásába felvették) és érvényes igazolással nem rendelkezik;

§                  személyazonosságát és lakcímét a megfelelő okmányokkal kétséget kizáróan nem tudja igazolni;

§                  a külképviseleti névjegyzéken szerepel.

Az állampolgárt a jegyzőkönyvvezetőnek minden esetben fel kell vennie a visszautasítottak jegyzékébe (6-7. számú nyomtatványminta).

 

13.5. A rontott szavazólapok számának vezetése

Kitöltés után a választópolgár a szavazólapot borítékba teszi és az urnába helyezi. Ha az urnába helyezés előtt a választópolgár jelzi, hogy a szavazólapon hibát ejtett, annak kitöltését elrontotta, kérésére a bizottság elnöke a rontott szavazólap helyett újat ad. A cserére egy esetben, csak az urnába helyezés előtt van mód. Az elrontott szavazólapot be kell vonni és a rontott szavazólapok számát a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

A mozgásában gátolt személyt - kérésére - lakásán, tartózkodási helyén az illetékes szavazatszámláló bizottság két tagja a mozgóurnával felkeresi. A jegyzőkönyvvezető a mozgóurnát kérőkről nyilvántartást vezet (6-6. számú nyomtatványminta).

 

13.6. A számlálólap vezetése és a napközbeni jelentések elküldése

A jegyzőkönyvvezető vezeti a napközbeni jelentéshez szükséges számlálólapot és az előírt időpontban adatot szolgáltat a helyi választási irodának a napközbeni tájékoztató rendszerhez. A jegyzőkönyvvezetőnek az alábbi időintervallumokban kell adatot szolgáltatnia a HVI felé.

6.45-7.00, 8.45-9.00, 10.45-11.00, 12.45-13.00, 14.45-15.00, 16.45-17.00, 18.15-18.30

Fontos, hogy a jegyzőkönyvvezető az adatszolgáltatáshoz szükséges adatok gyűjtését és azok határidőre történő továbbításának feltételeit biztosítsa. A szavazókörben megjelent, szavazólapot átvevő választók számának megállapításához "Számlálólap" (3-1. sz. nyomtatványminta) áll rendelkezésre. A szavazók számáról és a jelentés időpontjáig nyilvántartásba vett választópolgárok számáról a számlálólapon kell jelentést adni a HVI vezetője részére. A megjelenés adatait a jegyzőkönyvvezető állapítja meg.

A "Számlálólap"-ot az utolsó jelentés után is vezetni kell. A szavazás befejeztével a számlálólapon megjelölt szavazószámnak meg kell egyeznie a szavazóként megjelentek számával.

 

13.7. Teendők rendkívüli esemény esetén

A szavazatszámláló bizottság elnöke felelős a szavazás napján a szavazóhelyiségben és környékén a rend fenntartásáért. Ennek érdekében hozott intézkedése mindenkire kötelező.

Rendkívüli eseménynek kell tekinteni minden olyan történést, amely a szavazás rendjének megzavarására irányul, gátolja a szavazás zökkenőmentes lebonyolítását, illetve amely nem tartozik a szavazás normális menetéhez. A teljesség igénye nélkül ilyenek lehetnek:

§                  rosszullét miatt mentőt kell hívni egy választópolgárhoz, esetleg a bizottság valamely tagjához,

§                  tűz üt ki, áramszünet következik be a szavazóhelyiségben,

§                  tettlegesen bántalmazzák vagy megfenyegetik a szavazatszámláló bizottság tagját,

§                  választópolgárok összeverekednek a szavazóhelyiségben,

§                  kábítószeres vagy ittas személy akadályozza a választópolgárokat a szavazásban,

§                  kábítószeres vagy ittas személy inzultálja a szavazatszámláló bizottság tagjait,

§                  bombariadó,

§                  haláleset történik a szavazóhelyiségben,

§                  rendbontó személyek a szavazóhelyiség bútorzatát megrongálják, felborítják a szavazófülkét stb.

A rendkívüli események súlyuk szerint két csoportba sorolhatók: az egyik körbe azok tartoznak, amelyek a szavazatszámláló bizottság elnökének döntése nyomán gyorsan megszüntethetők, elháríthatók, így a szavazás folytatását nem veszélyeztetik (pl.: a rendbontó kivezettetése a szavazóhelyiségből).

Vannak azonban olyan rendkívüli, elháríthatatlan események, amelyek miatt a szavazás lehetetlenné válik. Ilyenek többek között:

§        ha szavazatszámláló bizottság tagjainak száma három alá csökken;

§        ha haláleset történik;

§        ha bombariadó van.

Ilyen esetekben a szavazást a szavazatszámláló bizottság elnöke felfüggeszti. Az urnákat és az iratokat zárolni, és a felfüggesztés tényéről a helyi választási iroda vezetőjét haladéktalanul tájékoztatni kell. Bombariadó esetén a fentieken kívül további intézkedési kötelezettség a szavazóhelyiség kiüríttetése és a rendőrség értesítése.

A rendkívüli események tényének rögzítésére külön jegyzőkönyv (3-4. számú nyomtatványminta) áll rendelkezésre. A rendkívüli eseményről készült jegyzőkönyvet a jegyzőkönyvvezető köteles továbbítani a helyi választási iroda vezetőjének.

13.8. Az adatlap továbbítása

A jegyzőkönyvvezető a szavazókörben leadott szavazatok első összeszámlálásának eredményéről adatlapot állít ki, amelynek adattartalmát soron kívül a HVI-n keresztül számítógépes feldolgozásra továbbítja (4-1. számú nyomtatványminta).

A HVI vezetője a szavazás napját megelőzően kitölti az adatlap “szavazóköri azonosító” rovatát. Az adatlapok további adatait a jegyzőkönyvvezető tölti ki.

Legfontosabb tudnivalók:

a)   minden rovat legyen kitöltve (ha nincs adat, akkor azt áthúzással kell jelölni),

b)  a beírt adatok a rovatok közötti számszaki összefüggéseknek feleljenek meg,

c)  az adatlap csak tollal tölthető ki,

d)  a jegyzőkönyvvezető aláírása szerepeljen az adatlapon.

A szavazás befejezését követően meg kell állapítani a szavazás napján a névjegyzékbe felvett és a névjegyzékből törölt választópolgárok számát, valamint a választás befejezésekor a névjegyzéken szereplők számát. A jegyzőkönyvvezető ezeket az adatokat, valamint a megye/főváros, település/kerület nevét és az előző nap 16 óráig a névjegyzékbe felvett választópolgárok számát az adatlap és egy jegyzőkönyvpéldány fejrovatába beírja. E munkafázis előkészítése a szavazókör bezárását közvetlenül megelőzően is megkezdődhet.

Az urnabontás, majd az első szavazatszámlálás után a jegyzőkönyvvezető a szavazóköri előzetes választási eredményt rögzítő adatlapot kitölti.

Az adatlapnak a választók nyilvántartására vonatkozó fejrovatát a névjegyzék és a visszautasítottak jegyzéke alapján kell kitölteni, majd ellenőrizni kell a rovatok közötti számszaki összefüggést.

§                  A D rovatba beírt szám egyenlő az A és B rovatokba beírt számok összegének a C rovatba beírt számmal csökkentett értékével. (A+B-C)

§                  Az E rovatba kerül a visszautasított választópolgárok száma, mely a 6-7. számú nyomtatványminta szerinti jegyzéken szereplő személyek számával azonos.

§                  Az F rovatba kerül a szavazóként megjelentek száma. Ez nem más, mint azon választópolgárok száma, akik sajátkezű aláírásukkal ellátták a névjegyzéket illetőleg helyettük a szavazatszámláló bizottság két tagja aláírta azt.

Ezt követően kell kitölteni a H rovatot, ami a G és az F rovatokba írt számok különbsége: H=G-F. Amennyiben ennek értéke nulla vagy negatív, úgy a bizottságnak ezzel nincs további feladata.

Előfordulhat az az eset is, amikor az urnában több szavazólapot találnak, mint ahány polgár szavazott (H értéke pozitív).

Ebben az esetben a többlet erejéig a következő módosításokat kell elvégezni:

§                  Az egyes listákra leadott érvényes szavazatok számából minden listára vonatkozóan egyaránt le kell vonni a többlettel egyező számú szavazatot, de az egyes listákra leadott szavazatok száma a levonás következtében nem csökkenhet 0 alá.

§                  Az érvényes szavazatok számát (J rovat) csökkenteni kell a levont szavazatok számával, míg az érvénytelen szavazatok számát (I rovat) ugyanennyivel meg kell növelni.

A fentiek végrehajtásáról az eset leírásával, a számok pontos feltüntetésével jegyzőkönyvet kell felvenni és azt a szavazóköri jegyzőkönyvhöz kell mellékelni.

Az adatlapokat - a számszaki összefüggést vizsgálva - kitöltés után ellenőrizni kell:

G rovatba beírt szám egyenlő I, J és K rovatokba beírt számok összegével (G=I+J+K).

Az adatlapot a jegyzőkönyvvezető tölti ki és írja alá, majd a helyi választási iroda vezetője által meghatározott módon haladéktalanul továbbítja a polgármesteri hivatalba. Az adatlapok továbbítása fa*on, illetőleg telefonon történhet.

Az adatlap adatainak jelentése során a telefonon történt adatközlések esetében az adatvédelem biztosítása érdekében mind a szavazatszámláló bizottság mellett működő jegyzőkönyvvezetők, mind a választási iroda tagjai az alábbiak szerint kötelesek eljárni:

Adatközlés a hívó és a hívott fél közötti azonosítási utasítás betartásával történik. Az azonosítás annak megállapítására szolgál, hogy ellenőrizhető legyen a szavazókörből, a választási irodából: ki vagy kik adhatnak, ki vagy kik fogadhatnak adatot. A hívó és a hívott fél azonosítása során be kell mondani a jegyző által előre megadott jelszót. Ezeknek egyezőségét ellenőrizni kell. Az adatlap teljes adattartalmának bemondása, illetve leírása után az adatokat a hívott félnek a hívó részére vissza kell olvasni és szükség esetén azokat pontosítani kell.

Az adatlap kitöltése és továbbítása megelőzi a jegyzőkönyv kitöltését és továbbítását.

A HVI fogadja a beérkező adatlapokat. Ellenőrzi azok kitöltését, számszaki összefüggéseit. Amennyiben adathiány vagy összefüggés-hiba van az adatlapon, azt a jegyzőkönyvvezetővel egyeztetve javítja.

A HVI vezetője a jegyzőkönyvvezető jelzése alapján rendkívüli esetben elrendelheti a beérkezett és feldolgozott adatlap visszavonását. Kötelező visszavonni az adatlapot, ha annak adattartalma az előzetes eredményt befolyásolható eltérést mutat az időközben kialakult állapottól.

Hibás adatlap nem kerül a rendszerben feldolgozásra, ezért azok javítására az OEVI vezetője azonnal intézkedik. A javítást a HVI vezetőjével és az adatlapot kiállító jegyzőkönyvvezetővel egyetértésben végzi.

 

13.9. A jegyzőkönyvek kiállítása

A szavazás szavazóköri eredményének megállapítása a jegyzőkönyvek kiállításával fejeződik be, az adatlap kitöltésénél leírtak értelemszerű alkalmazásával. A jegyzőkönyv mintáját a 5-1. nyomtatványminta tartalmazza.

A jegyzőkönyvet csak tollal lehet kitölteni!

A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyvvezető a szavazatszámláló bizottság döntései alapján tölti ki. A jegyzőkönyvvezető feladata a pontos, teljes kitöltés, valamint annak ellenőrzése, hogy a jegyzőkönyvet mindenki aláírta.

Külön felhívjuk a figyelmet azoknak a mellőzhetetlen számszaki és logikai egyezőségeknek a szükségességére, melyekre a jegyzőkönyvek az egyes hasábokat illetően nyomatékosan utalnak.

A jegyzőkönyvet 3 példányban kell elkészíteni. Ezek egy-egy másolati példányát a szavazatszámláló bizottság - kérésre - átadja a pártok jelenlévő megbízottainak. A választás tisztaságához és a hatóságként működő szavazatszámláló bizottságokba vetett bizalomhoz fűződő közérdek is indokolja, hogy a pártok megbízottjainak csak minden szempontból hibátlan jegyzőkönyvet szabad átadni.

Amennyiben a szavazókörben másolásra nincs lehetőség, a jegyzőkönyvmásolatok elkészítésére a helyi választási irodában kerülhet sor. A másolatokat minden esetben a szavazatszámláló bizottság elnöke hitelesíti (aláírással és bélyegzővel látja el).

A szavazás lebonyolításának és az eredmény megállapításának kérdéseivel foglalkozó ismertetést még két lényeges követelmény közreadásával zárjuk.

A választási szervek működése és tevékenysége, illetőleg a rendelkezésre álló adatok nyilvánosak. A nyilvánosságot korlátozza a szavazás titkosságának követelménye, illetőleg a személyes adatok, és személyhez fűződő jogok védelme. Az, hogy a választópolgár megjelent-e a szavazóhelyiségben, illetőleg leadta-e a szavazatát személyes adatnak minősülő információ, ezért a sem a szavazatszámláló bizottság, sem más választási szerv nem adhat senkinek tájékoztatást arról, hogy a választópolgárok közül ki szavazott és ki nem.

13.10. A választási iratoknak a HVI székhelyére történő szállítása

A szavazatszámláló bizottság a jegyzőkönyv első és második példányát, valamint a mellékleteket lezárt borítékba helyezi. A szavazás során felhasznált és fel nem használt (az előzőekben írtak szerint kötegelt és pecséttel lezárt) szavazólapokat, a jegyzőkönyv harmadik példányát, az egyéb választási iratokat (pl. igazolások) és a nyomtatványokat (pl. névjegyzék, választójoggal nem rendelkezők jegyzéke, stb.) a szállítódobozba helyezi és a jegyzőkönyvekkel, valamint az urnával együtt a jegyzőkönyvvezető közreműködésével a helyi választási irodához szállítja.

13.11. Önellenőrző kérdések a 13. fejezethez

258.    Mely időpontot kell rögzíteni a szavazás megkezdéseként?

a)      A szavazóhelyiség kinyitásának időpontját, azaz 6.00 órát*

b)      Az ellenőrző lap elhelyezésének időpontját

c)      Az elsőként szavazó választópolgár szavazatának leadása időpontját

259.    Hol kell rögzíteni a szavazás megkezdésének időpontját?

a)      Az ellenőrző lapon

b)      A szavazóköri jegyzőkönyvben*

c)      Az ellenőrző lapon és a szavazóköri jegyzőkönyvben is

260.    Mit kell aláírnia az elsőként szavazó választópolgárnak?

a)      A névjegyzéket

b)      A névjegyzéket és a jegyzőkönyvet

c)      A névjegyzéket és az ellenőrző lapot*

261.    Hány ellenőrző lapot kell kitölteni?

a)      Egyet

b)      Legalább egyet

c)      Urnánként egyet*

262.    Meddig kell vezetni a „Számlálólap”-ot?

a)      Az európai parlamenti választáson nem kell számlálólapot vezetni

b)      Az utolsó jelentésig

c)      Az utolsó jelentés után is vezetni kell*

263.    Mikor kell továbbítani az adatlapot?

a)      A jegyzőkönyv kitöltését és továbbítását megelőzően*

b)      A jegyzőkönyv kitöltését követően, továbbítását megelőzően

c)      A jegyzőkönyv kitöltését és továbbítását követően

264.    Ha a névjegyzékben nem szereplő polgár kíván szavazni, a személyazonosságon és a lakcímen túl mit kell ellenőrizni a névjegyzékbe való felvétel előtt?

a)      Elegendő a személyazonosságot és a lakcímet ellenőrizni

b)      Szerepel-e a kérelmező a választójoggal nem rendelkező nagykorú állampolgárok jegyzékében, illetve nem törölték-e a névjegyzékből a külképviseleti névjegyzékbe való felvétel, vagy igazolás kiadása miatt*

c)      Szerepel-e a kérelmező a választójoggal nem rendelkező nagykorú állampolgárok jegyzékében

265.    Mi a teendő, ha olyan választópolgár kíván szavazni, aki az adott szavazókör névjegyzékében nem szerepel, ám igazolja, hogy lakóhelye a szavazókör területén van?

a)      A megfelelő igazolványok bemutatása után a névjegyzékbe pótlólag fel kell venni*

b)      A megfelelő igazolványok bemutatása után az „F” jelű jegyzékbe és a névjegyzékbe pótlólag fel kell venni

c)      A választópolgár nem szavazhat a szavazókörben, ezért fel kell venni a visszautasítottak jegyzékébe

266.    Mi a teendő, ha olyan választópolgár kíván szavazni, aki az adott szavazókör névjegyzékében nem szerepel, és magyarországi lakóhelye nem lévén csak azt tudja igazolni, hogy tartózkodási helye a szavazókör területén van?

a)      A megfelelő igazolványok bemutatása után a névjegyzékbe pótlólag fel kell venni*

b)      A megfelelő igazolványok bemutatása után az „F” jelű jegyzékbe és a névjegyzékbe pótlólag fel kell venni

c)      A választópolgár nem szavazhat a szavazókörben, ezért fel kell venni a visszautasítottak jegyzékébe

267.    Mi a teendő, ha olyan, igazolással rendelkező választópolgár kíván szavazni, aki a szavazást megelőzően nem jelezte szavazási szándékát az adott településen a helyi választási iroda vezetőjénél? Az igazolás elvételét követően…

a)      A megfelelő igazolványok bemutatása után a névjegyzékbe pótlólag fel kell venni

b)      A megfelelő igazolványok bemutatása után az „F” jelű jegyzékbe és a névjegyzékbe pótlólag fel kell venni*

c)      A választópolgár nem szavazhat a szavazókörben, ezért fel kell venni a visszautasítottak jegyzékébe

268.    Mi a teendő, ha a választópolgár a lakóhelyétől távol történő szavazás érdekében kért és kapott igazolást, de valamilyen okból mégsem utazott el és a lakóhelyén kíván szavazni? Az igazolás elvételét követően...

a)      A megfelelő igazolványok bemutatása után a névjegyzékbe pótlólag fel kell venni

b)      A megfelelő igazolványok bemutatása után az „F” jelű jegyzékbe és a névjegyzékbe pótlólag fel kell venni*

c)      A választópolgár nem szavazhat a szavazókörben, ezért fel kell venni a visszautasítottak jegyzékébe

269.    Mi a teendő, ha olyan személy kíván szavazni, aki a külképviseleti névjegyzéken szerepel?

a)      A megfelelő igazolványok bemutatása után a névjegyzékbe pótlólag fel kell venni

b)      A megfelelő igazolványok bemutatása után az „F” jelű jegyzékbe és a névjegyzékbe pótlólag fel kell venni

c)      A választópolgár nem szavazhat a szavazókörben, ezért fel kell venni a visszautasítottak jegyzékébe*

270.    Hogyan szavazhat az a személy, akinek lakcíme csak az adott település megnevezését tartalmazza? (pl. hajléktalanok)

a)      Kizárólag a számukra kijelölt szavazókörben szavazhatnak a személyazonosság és a települési szintű lakcím igazolása után, ha nem szerepelnek a választójoggal nem rendelkező nagykorú polgárok jegyzékében*

b)      Ezen a választáson nem szavazhatnak

c)      Az ilyen személynek nincsen választójoga

271.    Mi a teendő, ha olyan személy kíván szavazni, akinek nem a szavazókörben van a lakóhelye, és nem rendelkezik érvényes igazolással?

a)      A megfelelő igazolványok bemutatása után a névjegyzékbe pótlólag fel kell venni

b)      A megfelelő igazolványok bemutatása után az „F” jelű jegyzékbe és a névjegyzékbe pótlólag fel kell venni

c)      A választópolgár nem szavazhat a szavazókörben, ezért fel kell venni a visszautasítottak jegyzékébe*

272.    Hány példányban kell kiállítani a jegyzőkönyvet?

a)      1

b)      2

c)      3*

 

13.12. Gyakorló feladatok a jegyzőkönyvvezetők felkészüléséhez

Felhívjuk fegyelmét, hogy Ön minden feladatát a szavazatszámláló bizottság döntését követően látja el!

A feladatok végén található nyomtatványok közül válassza ki az adott esetek megoldásához szükségeseket!

A nyomtatványok kitöltésével végezze el az alábbi feladatokat!

 

1. Mi a teendő a következő esetben? Töltse ki az ehhez szükséges nyomtatvány(oka)t!

Komondor Megye, Spánielfalva 54-es szavazókörében 9 óra 38 perckor szavazni szeretne Kuvasz Uszkár (Spánielfalva, 1935.35.15., an. Palota Pincsi, Spánielfalva, Csau u. 12. sz. alatti lakos, aki köztudottan csalásból él. Miután az adatait ellenőrzik, kiderül, hogy nincs rajta a névjegyzéken és szerepel a NESZA adatbázisban. Mi a teendő?

 

2. Mi a teendő a következő esetben? Töltse ki az ehhez szükséges nyomtatvány(oka)t!

Mudi Puli Komondor Megye, Spánielfalva 54-es SZSZB jegyzőkönyvvezetője az alábbi esettel szembesül:

„A szavazókörben megjelenik Westy Terrier Puli Megye, Komondorvár Eb tér 5. sz. alatti lakos egy a Komondorvári HVI által kiállított igazolással. Szavazni szeretne Komondor Megye, Spánielfalva 54-es szavazókörében. A személyazonosító igazolvány száma 020202WT.”

Mi a teendő?

 

3. Mi a teendő a következő esetben? Töltse ki az ehhez szükséges nyomtatvány(oka)t!

Komondor Megye Spánielfalva 54-es sz. szavazókörében a szavazás napján 11 óra 35 perckor megérkezik Kutyafülü Tacskóné, aki mozgó urnát szeretne kérni férje, Kutyafülü Tacskó számára (Névjegyzékbeli sorszáma: 25, személyi azonosítója: 73209114567, lakcíme: Spánielfalva, Vizsla u. 15.). Mi a teendő?

 

4. A következő szöveg hibáit a kiválasztott iratminta kitöltésével javíthatja!

Buldogfalvi Buldog 23410 Komondor Megye, Spánielfalva Kutya tér 3. szám alatti lakos elvállalta, hogy 2004. június 13-án köz reműködik a helyi 54-es szavazókörben, mint jegyzőkönyvvezető. A szavazás napján felvette legénykori öltönyét, és fejébe csapta a Fo*i Párttól kapott kis kalapot és elindult otthonából. 5 óra 45 perckor megérkezett a szavazókörbe. Az asztalra kipakolta az otthoni tízórais csomagját és nekiállt reggelizni. Majd 6 órakor kinyitotta a szavazóhelyiséget és az elsőként szavazó választópolgárral kitöltetett egy ellenőrzőlapot, amelyet kitöltés után elfa*olt a területi választási iroda vezetőjének.

 

5. Töltse ki a kiválasztott nyomtatvány(oka)t az alábbi adatokkal!

Komondor Megye, Spánielfalva 54-es szavazókörében 14 óra 45 percig 863 választópolgár jelent meg. Ezenkívül 22 embert vettek fel a névjegyzékbe és 9 embert töröltek. A jelentést a következő telefonszámra kell küldeni: 03-75-311-196

 

6. Mi a teendő a következő esetben? Töltse ki az ehhez szükséges nyomtatvány(oka)t!

Komondor Megye, Spánielfalva 54-es szavazókörében 16 óra 01 perckor megjelenik Új Fullandi 23410 Spánielfalva, Pincsi köz 45. sz. alatti lakos) brit állampolgár, aki korábban felkerült a magyar névjegyzékre. Szavazni szeretne. A névjegyzék ellenőrzése során kiderül, hogy ő felvételét kérte a prágai külképviseleti névjegyzékre, és azon szerepel. Mi a teendő?

 

7. Mi a teendő a következő esetben? Töltse ki az ehhez szükséges nyomtatvány(oka)t!

Komondor Megye, Spánielfalva 54-es szavazókörében 17 óra 53 perckor megérkezik Bernát Hegyi, aki erősen ittas állapotban, szidalmazta és megütötte a SZSZB (Berni Pásztor) tagját. Személyazonosságát és lakcímét nem tudta igazolni megfelelő okmányokkal. Mi a teendő?

 

8. Töltse ki a következő nyomtatvány(oka)t az alábbi adatokkal!

Komondor Megye, Spánielfalva 54-es szavazókörében a szavazás napját megelőző nap 16 óráig a névjegyzékbe felvett választópolgárok száma 1199. A szavazás napján a névjegyékbe felvett választópolgárok száma 38. A szavazás napján a névjegyzékből törölt választópolgárok száma 29. Visszautasított választópolgárok száma 11. Szavazóként megjelentek száma 1135. Urnában lévő szavazólapok száma 1135. Érvénytelen szavazatok száma 25. Érvényes szavazatok száma Oroszlán lista(azonosító 777, kapott szavazat 1000), Nyúl lista (azonosító 111, kapott szavazat 110). Rontott szavazólapok száma 27.

 

9.A következő esetek alapján töltse ki a kiválasztott nyomtatvány(oka)t!

a)

Délelőtt 10 órakor Szegfű Arisztid (0000 Virágfalva, Rózsa út 1.) megjelenik Virágfalván a 001-es szavazókörben, és közli, hogy ő nem kapott értesítő szelvényt, de szeretne szavazni. A választási bizottság igazolványai alapján megállapítja, hogy a választójoggal nem rendelkező állampolgárok névjegyzékében szerepel.

b)

Délelőtt 11 órakor Gerbera Géza (0000 Virágfalva, Sor u. 0.) megjelenik Virágfalván a 001-es szavazókörben, mert szavazni szeretne. A szavazatszámláló bizottság megállapítja, hogy Gerbera Géza a külképviseleti névjegyzéken szerepel.

A szavazatszámláló bizottság elnöke: Viola Ágoston

Jegyzőkönyvvezető: Nefelejcs Ágota

 

10. A következő esetek alapján töltse ki a kiválasztott nyomtatvány(oka)t!

a)

Délután 2 órakor Zöldségeskertben a 002-es számú szavazókörben (0001 Zöldségeskert, Ágyás út 57.) egy erősen ittas személy akadályozza a választópolgárokat a szavazásban. A szavazatszámláló bizottság értesíti a rendőrséget, akik megérkezésük után kivezetik a rendbontót. Ezek után rendben folytatódik a szavazás.

A szavazatszámláló bizottság elnöke: Kertész Hajnalka

A szavazatszámláló bizottság tagjai: Virág Benedek

                                         Krizantén Béla

                                         Orchidea Sámuel

                                         Rózsa Piroska

b)

Délután 5 órakor Virágágyásban a 008-as számú szavazókörben (0005 Virágágyás, Palánta u. 114.) összeverekedik 2 választópolgár. A szavazatszámláló bizottság értesíti a rendőrséget, akik megérkezésük után kivezetik a rendbontókat. Ezek után rendben folytatódik a szavazás.

A szavazatszámláló bizottság elnöke: Rózsa Szegfű

A szavazatszámláló bizottság tagjai: Ibolya Ottó

                                         Krizantén Tihamér

                                         Színes Kázmér

c)

Délután 6 órakor Tocsogóban a 012-es számú szavazókörben (0018 Tocsogó, Vizes tér 398.) Bányiné Varga Piroska néni a szavazóurna előtt hirtelen összeesik. A szavazatszámláló bizottság értesíti a mentőket, akik megállapítják, hogy Bányiné Varga Piroska néni szívrohamban meghalt. A bizottság felfüggeszti a szavazást, bár Zálogos Adrián szavazatszámláló bizottsági tag szerint folytatni kell a szavazást.

A szavazatszámláló bizottság elnöke: Katrok Fanni

A szavazatszámláló bizottság tagjai: Zálogos Adrián

                                         Köles Matild

                                               Csíkostál Patrik

                                               Tízöles Bánk

13.13. Nyomtatványok a gyakorló feladatok megoldásához