Alaptevékenység, feladat, hatáskör

A Nemzeti Választási Bizottság a választópolgárok független, kizárólag a törvénynek alárendelt szerve, amelynek elsődleges feladata a választási eredmény megállapítása, a választások tisztaságának, törvényességének biztosítása, a pártatlanság érvényesítése és szükség esetén a választás törvényes rendjének helyreállítása.

 

A Nemzeti Választási Bizottság feladat- és hatáskörét az egyes választásokra irányadó anyagi jogi szabályok, a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény, a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény, valamint egyéb, a választásokra és az országos népszavazásra irányadó jogszabályok határozzák meg.

 

I. Általános feladat- és hatáskörök

 

A Nemzeti Választási Bizottság

 

  • iránymutatást ad ki a választási szervek részére a választással és a népszavazással kapcsolatos jogszabályok egységes értelmezése érdekében,
  • dönt a jelölő szervezetek nyilvántartásba vételéről,
  • dönt az arra jogosultak politikai reklámjainak a közszolgálati médiaszolgáltató lineáris médiaszolgáltatásában való közzététele időtartamának meghatározásáról,
  • dönt a külképviseleti választási iroda tevékenységével kapcsolatos kifogásról,
  • dönt minden olyan kifogásról, amely nem tartozik az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság, illetve a területi választási bizottság hatáskörébe és az elkövetés helye nem határozható meg,
  • dönt az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság, illetve a területi választási bizottság határozata elleni fellebbezésről,
  • dönt a médiaszolgáltatók és a sajtó, illetve a filmszínházak választási kampányban való részvételével kapcsolatos kifogásról,
  • a tudomására jutott törvénysértés esetén kezdeményezi a hatáskörrel rendelkező szerv eljárását.

 

II. Speciális, választástípusonkénti feladat- és hatáskörök

 

Az országgyűlési képviselők választásán

 

  • dönt az országos listák és az azokon szereplő jelöltek nyilvántartásba vételéről, illetve visszautasításáról,
  • kisorsolja az országos listák sorszámát,
  • jóváhagyja a pártlistás és a nemzetiségi listás szavazólapok adattartalmát,
  • dönt a nemzetiségi listát álló országos nemzetiségi önkormányzatokat megillető állami támogatás összegéről,
  • megállapítja a központi névjegyzékben nemzetiségi választópolgárként szereplő választópolgárok számát,
  • felügyeli a levélben leadott szavazatok megszámlálását,
  • megállapítja az országos listás választás eredményét, ezen belül
    • megállapítja, hogy mely jelölő szervezetek listái érték el a törvényben meghatározott mértékű %-os szavazathatárt,
    • megállapítja, hogy mely nemzetiségi listák jogosultak kedvezményes mandátumra,
    • megállapítja, hogy az országos listák jelöltjei közül kik szereztek mandátumot,
    • megállapítja, hogy kik lettek a nemzetiségi szószólók,
  • kiadja az országos listákon mandátumot szerzett képviselőknek és a nemzetiségi szószólóknak a megbízólevelet,
  • közleményt tesz közzé a választás országosan összesített eredményéről,
  • kitűzi az időközi országgyűlési képviselő-választást és megállapítja annak naptár szerinti határnapjait.

 

Az Európai Parlament tagjainak választásán

 

  • dönt a listák és az azokon szereplő jelöltek nyilvántartásba vételéről, illetve visszautasításáról,
  • kisorsolja a listák sorszámát,
  • jóváhagyja az Európai Parlament tagjai választása szavazólapjának adattartalmát,
  • felügyeli a külképviseleteken leadott szavazatok megszámlálását,
  • felügyeli a levélben leadott szavazatok megszámlálását,
  • megállapítja a választás eredményét, ezen belül
    • megállapítja, hogy mely jelölő szervezetek listái érték el a törvényben meghatározott mértékű %-os szavazathatárt,
    • megállapítja, hogy a listák jelöltjei közül kik szereztek mandátumot,
  • kiadja a mandátumot szerzett képviselőknek a megbízólevelet,
  • közleményt tesz közzé a választás eredményéről.

 

A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán

 

  • dönt minden olyan kifogásról, amely nem tartozik a helyi választási bizottság és a területi választási bizottság hatáskörébe és az elkövetés helye nem határozható meg,
  • dönt a területi választási bizottság döntése elleni fellebbezésről.

 

A nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán

  • kitűzi a nemzetiségi önkormányzati képviselők általános választását,
  • dönt az országos nemzetiségi önkormányzati választáson állított listák és az azon szereplő jelöltek nyilvántartásba vételéről illetve visszautasításáról,
  •  kisorsolja az országos listák sorszámait,
  • jóváhagyja az országos nemzetiségi önkormányzati választások szavazólapjainak adattartalmát,
  • dönt minden olyan kifogásról, amely kifejezetten az országos nemzetiségi önkormányzati választáshoz kapcsolódik,
  • megállapítja az országos nemzetiségi önkormányzati választások eredményeit, ezen belül
    • megállapítja, hogy mely jelölő szervezetek listái érték el a törvényben meghatározott mértékű %-os szavazathatárt,
    • megállapítja, hogy az országos listák jelöltjei közül kik szereztek mandátumot,
  • kiadja az országos nemzetiségi önkormányzati választáson mandátumot szerzett képviselők megbízólevelét,
  • kitűzi az időközi országos nemzetiségi önkormányzati választást.

 

Az országos népszavazáson

 

  • dönt a népszavazásra feltenni kívánt kérdés hitelesítéséről,
  • a népszavazási kérdés hitelesítéséről vagy annak megtagadásáról szóló határozatát közzéteszi a választások hivatalos oldalán;
  • a kérdés hitelesítéséről szóló határozatát, illetve a hitelesítés megtagadásáról szóló közleményét a Magyar Közlönyben közzéteszi;
  • megállapítja az aláírások ellenőrzésének eredményét,
  • dönt az aláírásgyűjtéssel kapcsolatos kifogásról,
  • jóváhagyja az országos népszavazás szavazólapjainak adattartalmát,
  • felügyeli a levélben leadott szavazatok és külképviseleteken leadott szavazatok megszámlálását,
  • megállapítja a népszavazás eredményét,
  • közleményt tesz közzé a népszavazás eredményéről.
A nemzetiség Magyarországon honos népcsoporttá nyilvánítása: 
  • dönt a kezdeményezés hitelesítéséről,
  • megállapítja az érvényes aláírások számát,
  • dönt az aláírásgyűjtéssel kapcsolatos kifogásról,kikéri a Magyar Tudományos Akadémia elnökének állásfoglalását a törvényi feltételek fennállásáról.

 

Európai polgári kezdeményezés

 

  • dönt a támogató nyilatkozatok gyűjtésével kapcsolatos kifogás elbírálásáról és
  • megállapítja a támogató nyilatkozatok ellenőrzésének eredményét.

 

A Nemzeti Választási Bizottság feladat- és hatáskörét meghatározó jogszabályok.

 

A Nemzeti Választási Bizottság ügyrendje.

 

A Nemzeti Választási Bizottság feladatáról, tevékenységéről szóló rövid tájékoztató magyar és angol nyelven:

 

A Nemzeti Választási Bizottság a választópolgárok független, kizárólag a törvénynek alárendelt szerve, amelynek elsődleges feladata a választási eredmény megállapítása, a választások tisztaságának, törvényességének biztosítása, a pártatlanság érvényesítése és szükség esetén a választás törvényes rendjének helyreállítása.

 

A Nemzeti Választási Bizottság feladat- és hatáskörét az egyes választásokra irányadó anyagi jogi szabályok, a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény, a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény, valamint egyéb választásokra irányadó jogszabályok határozzák meg.

 

A Nemzeti Választási Bizottság egyik legfontosabb feladata a különböző választási eljárások során, hogy első illetve másodfokú jogorvoslati fórumként jár. A Bizottság döntése ellen kizárólag bírósági felülvizsgálat iránti kérelemnek van helye, melyet a Kúria bírál el.

 

Országos népszavazási eljárásban a Bizottság nem csak jogorvoslati fórum, hanem első fokon jogosult dönteni a népszavazási kezdeményezés hitelesítéséről.

A Nemzeti Választási Bizottság további fontos jogosítványa, hogy iránymutatást ad ki a választási szervek részére a választással és a népszavazással kapcsolatos jogszabályok egységes értelmezése érdekében.

 

Information in Hungarian and in English on the task and activity of the National Election Commission

Duties and powers of the National Election Commission are stipulated by substantive rules governing certain elections, by Act on Referendum Initiative, Act on European Civil Initiative, Act on Referendum Procedure CCXXXVII. of 2013, Act on Election Procedure XXXVI. of 2013 and by substantive rules of different elections.

During several election procedures one of the most important tasks of the National Election Commission is to act as a body of first and second instance. Only a request for judical review can be applied against the decision of the decision of the Commission, that is tried by the Curia.

In national referendum procedures the Commission is not only a forum for legal remedy but it is entiteled to decide in first instance about the certification of the referendum initiative.

Another important power of the National Election Commission is to issue guidelines to election bodies with a view to ensuring the uniform interpretation of legislation related to elections and referendum.

Megosztom ismerőseimmel

Megosztás LinkedIn-en
Megosztás E-mail-ben