2/2018. NVB iránymutatás a Nemzeti Választási Bizottság 1/2014., 4/2014., 5/2014., 6/2014., 7/2014., 10/2014. és 11/2014. NVB iránymutatásának módosításáról

 

2/2018. NVB iránymutatás

a Nemzeti Választási Bizottság 1/2014., 4/2014., 5/2014., 6/2014., 7/2014., 10/2014. és 11/2014. NVB iránymutatásának módosításáról

 

A Nemzeti Választási Bizottság a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 51. § (1) bekezdésében írt hatáskörében eljárva – a Nemzeti Választási Iroda elnökének kezdeményezése alapján – 5 igen és 0 nem szavazattal az alábbi

 

iránymutatást

adja ki:

 

1.    Az ajánlóívekről és az ajánlás folyamatáról szóló 1/2014. NVB iránymutatás módosítása

1.1.        Az iránymutatás 4. pontjának helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„4. A Ve. 124. § (1) bekezdése alapján a jelölt bejelentése a megfelelő számú ajánlást tartalmazó ajánlóívek és a miniszteri rendeletben megjelölt formanyomtatvány átadásával történik a nyilvántartásba vételre illetékes választási bizottságnál. A Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint ajánlóív benyújtására a jelölt bejelentését követően is lehetőség van, azonban legkésőbb a jelölt bejelentésére rendelkezésre álló határidő lejártáig a rendelkezésre bocsátott összes ajánlóívet át kell adni a választási irodának. E kötelezettség elmulasztása esetén a Ve. 124. § (2) bekezdésének megfelelően a jelölt nyilvántartásba vételére illetékes választási bizottság bírságot szab ki. E szabály alól kivételt képeznek az ajánlást nem tartalmazó ajánlóívek, melyek a bejelentésre nyitva álló határidőt követő napon is visszaszolgáltathatók bírságfizetési kötelezettség nélkül. Az ezt követően leadott ajánlást nem tartalmazó ajánlóívek után viszont bírságot kell kiszabni.”

1.2.        Az iránymutatásban értelmezett és szó szerint idézett Ve.-beli rendelkezések közül a 124. §, a 307/G. § (1) bekezdése és a 307/I. § (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:

„124. § (1) A jelöltet az ajánlóívek átadásával kell bejelenteni a nyilvántartásba vételére illetékes választási bizottságnál.

(2) A független jelöltként indulni szándékozó választópolgár, illetve a jelöltet állítani szándékozó jelölő szervezet a rendelkezésére bocsátott összes ajánlóívet köteles átadni a választási irodának a jelölt bejelentésére rendelkezésre álló határidőben. E kötelezettség elmulasztása esetén a jelölt nyilvántartásba vételére illetékes választási bizottság hivatalból eljárva bírságot szab ki. A bírság összege minden be nem nyújtott ajánlóív után tízezer forint.

(3) Nem szabható ki bírság a legkésőbb a (2) bekezdés szerinti határidő elteltét követő napon benyújtott, ajánlást nem tartalmazó ajánlóív után.”

 

„307/G. § (1) Az egyéni listás és az egyéni választókerületi jelöltet, a polgármesterjelöltet és a főpolgármester-jelöltet legkésőbb a szavazást megelőző harmincnegyedik napon kell bejelenteni.”

 

„307/I. § (1) A kompenzációs listát, a fővárosi kompenzációs listát és a megyei listát legkésőbb a szavazást megelőző harmincharmadik napon kell bejelenteni.”

 

1.3.        Az iránymutatásban foglalt értelmezéskor figyelembe vett és szó szerint idézett jogszabályi rendelkezések közül a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 2010. évi L. törvény 9. § (2)-(4) bekezdései helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:

„9. § (2) A megyei választókerületben listát állíthat az a jelölő szervezet, amely a választókerület választópolgárai 0,5%-ának ajánlását összegyűjtötte.

(3) Polgármesterjelölt az, akit

a) a 10 000 vagy annál kevesebb lakosú település választópolgárainak legalább 3%-a,

b) a 10 000 lakost meghaladó, de 100 000 vagy annál kevesebb lakosú település esetén legalább 300 választópolgár,

c) a 100 000-nél több lakosú település esetén legalább 500 választópolgár

jelöltnek ajánlott.

(4) Főpolgármester-jelölt az, akit legalább 5000 fővárosi választópolgár ajánlott jelöltnek.”

 

2.    A jelölő szervezetek névváltozásáról szóló 4/2014. NVB iránymutatás módosítása

Az iránymutatás indokolása első bekezdésének második mondata helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 4. § (1)-(2) bekezdései és a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) alapján a párt, az egyesülési jog alapján létrehozott jogi személy, mely nyilvántartásba vétellel jön létre.”

3.    Az ajánlások ellenőrzésének egyes kérdéseiről szóló 5/2014. NVB iránymutatás módosítása

Az iránymutatás 1. e) pontjának helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„e) lakcíme településadatát rövidítve tüntette fel, de a település az ellenőrzés során egyértelműen beazonosítható (pl. Budapest-Bp., Debrecen-Db.);”

4.    A levélben szavazás szavazólapjának és azonosító nyilatkozatának a külképviseleten való leadásáról szóló 6/2014. NVB iránymutatás módosítása

 

4.1.        Az iránymutatásban értelmezett és szó szerint idézett, a központi névjegyzék, valamint egyéb választási nyilvántartások vezetéséről szóló 17/2013. (VII. 17.) KIM rendelet 1. melléklet 2. pontja szövegének helyébe és az országgyűlési képviselők és az Európai Parlament tagjainak választásán a választási irodák hatáskörébe tartozó feladatok végrehajtásának részletes szabályairól, a választási eljárásban használandó nyomtatványokról, valamint a választási eredmény országosan összesített adatai körének megállapításáról szóló 28/2013. (XI. 15.) KIM rendelet 16. § (1) és (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:

„A központi névjegyzék, valamint egyéb választási nyilvántartások vezetéséről szóló 17/2013. (VII. 17.) KIM rendelet (Knr.) 1. melléklet:

2. A Ve. 277. § (2) bekezdés c) pontja alapján a szavazási levélcsomagot a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár a következő külképviseleteken veheti át:

a. Magyarország Nagykövetsége, Belgrád

b. Magyarország Konzulátusa, Beregszász

c. Magyarország Nagykövetsége, Bukarest

d. Magyarország Főkonzulátusa, Csíkszereda

e. Magyarország Főkonzulátusa, Kassa

f. Magyarország Főkonzulátusa, Kolozsvár

g. Magyarország Nagykövetsége, Pozsony

h. Magyarország Főkonzulátusa, Szabadka

i. Magyarország Főkonzulátusa, Ungvár

j. Magyarország Főkonzulátusa, Eszék

k. Magyarország Nagykövetsége, Kijev

l. Magyarország Főkonzulátusa, Lendva”

 

„Az országgyűlési képviselők választásán a választási irodák hatáskörébe tartozó feladatok végrehajtásának részletes szabályairól, a választási eredmény országosan összesített adatai körének megállapításáról, valamint a választási eljárásban használandó nyomtatványokról, valamint egyes választási tárgyú rendeletek módosításáról szóló 1/2018. (I. 3.) IM rendelet:

12. § (1) A külképviseleti választási iroda (a továbbiakban: KÜVI) - a Ve.-ben foglalt feladatain túl –

(..)

b) ellátja a külképviseleti szavazással és a levélben szavazással kapcsolatos tájékoztatási feladatokat,

(..)

e) a külképviselet épületében a szavazást megelőző tizenötödik naptól minden munkanapon

ea) külön urnát biztosít a levélben szavazók válaszborítékjának leadására, amelyet a válaszboríték leadására rendelkezésre álló időben folyamatosan felügyel,

eb) a postai úton a KÜVI-hez beérkező válaszborítékokat megszámlálja és az urnába helyezi, és erről külön - a postai úton beérkezett válaszborítékok számát is tartalmazó - jegyzőkönyvet vesz fel,

ec) a válaszboríték leadására rendelkezésre álló nyitvatartási idő elteltét követően felbontja az urnát, megszámlálja az aznap az urnába helyezett válaszborítékokat, és azokat becsomagolja úgy, hogy a csomagolás megsértése nélkül ne lehessen a csomag tartalmát megváltoztatni,

ed) az aznap az urnába helyezett válaszborítékok számát rögzíti az informatikai rendszerben,

f) az NVI-hez való továbbításukig gondoskodik a válaszborítékokat tartalmazó csomagok biztonságos helyen történő őrzéséről,

(..)

(3) A Knr. 1. melléklet 2. pontjában meghatározott külképviseleten működő KÜVI

a) kinyomtatja és hitelesíti a szavazási levélcsomagot a külképviseleten átvevő választópolgárok jegyzékét, és erről az informatikai rendszerben tájékoztatja az NVI-t, valamint

b) a személyazonosság - magyar vagy más hatóság által kiállított, a személyazonosság igazolására alkalmas okmány alapján történő - ellenőrzését és az átvétel igazolását követően átadja a szavazási levélcsomagot a jegyzéken szereplő választópolgárnak.”

 

4.2.        Az iránymutatás indokolása első mondatának helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„A Ve. lehetővé teszi a magyarországi lakóhellyel nem rendelkező választópolgár számára, hogy a Knr. 1. mellékletének 2. pontjában meghatározott külképviseleten átvegye a szavazási levélcsomagot, továbbá azt, hogy a szavazatát tartalmazó válaszborítékot leadja a külképviseleten.”

 

5.    A levélben szavazás rontott vagy sérült szavazólapjának kicseréléséről szóló 7/2014. NVB iránymutatás módosítása

 

Az iránymutatás indokolása első bekezdés második mondata helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„E rendelkezést a Ve. 269. § (3) bekezdése alapján a magyarországi lakcímmel rendelkező választópolgárok külképviseleti személyes szavazása során is alkalmazni kell azzal, hogy a szavazatszámláló bizottság helyett a külképviseleti választási iroda jár el.”

 

Az iránymutatás indokolása harmadik bekezdésének első mondata helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„Az országgyűlési képviselők választásán a választási irodák hatáskörébe tartozó feladatok végrehajtásának részletes szabályairól, a választási eredmény országosan összesített adatai körének megállapításáról, valamint a választási eljárásban használandó nyomtatványokról, valamint egyes választási tárgyú rendeletek módosításáról szóló 1/2018. (I. 3.) IM rendelet 21. § (1) bekezdés o) pontja alapján a Nemzeti Választási Iroda „a levélben szavazók névjegyzékében szereplő választópolgárok számára postai úton megküldi a szavazási levélcsomagot, vagy azt eljuttatja a választópolgár által megjelölt külképviseletre vagy településre; a szavazási levélcsomagban olyan válaszborítékot küld meg, illetve juttat el a levélben szavazók névjegyzékében szereplő választópolgárok részére, amely belföldön és külföldön egyaránt bérmentesítés nélkül feladható”.”

 

6.    A szavazóköri névjegyzékkel kapcsolatos átjelentkezési kérelmek intézésére vonatkozó egyes kérdésekről szóló 10/2014. NVB iránymutatás módosítása

 

6.1.        Az iránymutatásban értelmezett és szó szerint idézett, Ve. 91. § (1) bekezdés és a 95. § (1) bekezdés szövegének helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:

„91. § (1) A magyarországi lakcímmel rendelkező választópolgár a központi névjegyzékkel kapcsolatos kérelmet

a) személyesen a lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti helyi választási irodához vagy

b) levélben, elektronikus azonosítását követően elektronikusan vagy anélkül elektronikusan a lakcíme szerinti helyi választási irodához

nyújthatja be.”

 

„95. § (1) A választási iroda a 84. §, a 85. §, a 97. § (1) bekezdés a) pontja és a 334. § szerinti kérelem elutasításáról, valamint a 97. § (1) bekezdés b) pontja és (2) bekezdés b) pontja szerinti törlésről határozattal dönt. A határozatra a 46. § rendelkezéseit kell alkalmazni. A határozatban pontosan meg kell jelölni az elutasítás, illetve a törlés okát.”

 

6.2.        Az iránymutatás indokolása I. pontja és a II. pont 1. és 3. bekezdése helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:

„I.

A Ve. 250. §-a szerint az a választópolgár, aki a szavazás napján Magyarország területén, de a magyarországi lakcímétől eltérő szavazókör területén tartózkodik, átjelentkezésre irányuló kérelmet nyújthat be a lakcíme szerinti helyi választási irodához legkésőbb a választást megelőző második napon 16 óráig. Amennyiben a választási iroda az átjelentkezésre irányuló kérelemnek helyt ad, a választópolgárt a lakcíme szerinti szavazóköri névjegyzékből törli, és egyidejűleg felveszi a megjelölt szavazókör névjegyzékébe. Az átjelentkező választópolgár átjelentkezési kérelmét a hivatkozott határidőig módosíthatja, illetve visszavonhatja.

 

A Ve. 91. §-a szabályozza a központi névjegyzékkel kapcsolatos kérelem benyújtásának módját, mely rendelkezés a Ve. 110. § (1) bekezdése alapján az átjelentkezésre irányuló kérelmek esetén is alkalmazandó. Ennek megfelelően a választópolgár kérelmét benyújthatja elektronikus azonosítását követően elektronikusan vagy azonosítás nélkül elektronikusan, a lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti helyi választási irodához személyesen, valamint levélben.

 

A benyújtó azonosítás nélkül elektronikusan történő kérelembenyújtása, valamint a kérelem levél útján történő benyújtása esetén a visszaélések kizárását az szolgálja, hogy a Ve. 93. § (1) bekezdése alapján a kérelem csak akkor fogadható el, ha a választópolgárnak a kérelemben szereplő adatai megegyeznek a polgárok személyi és lakcím adatait tartalmazó nyilvántartás adataival, valamint a Ve. 95. § (3) bekezdése szerint a kérelem elbírálásáról szóló döntést meg kell küldeni a választópolgár lakcímére.

 

II.

Az elektronikus azonosítás nélküli internetes ügyintézés keretében azonban nem lehet teljes bizonyossággal kizárni, hogy valaki más választópolgár adatainak felhasználásával, annak nevében nyújt be csalárd és rosszhiszemű módon névjegyzékkel kapcsolatos kérelmet. Ezen cselekmény egyébként több, a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény különös részében meghatározott, súlyosan minősülő bűntett tényállását is kimerítheti.

 

(..)

Az országgyűlési képviselők választását megelőző 7. naptól kezdve a szavazóköri névjegyzékkel kapcsolatos kérelmek tárgyában hozott döntés postai úton történő kézbesítése a választás napjáig a kérelmező számára nem garantált, így kiemelkedően fontos az állampolgár értesítése az átjelentkezésre irányuló kérelem tárgyában hozott döntésről annak érdekében, hogy a Ve. 250. § (5) bekezdésében meghatározott határidőn belül intézkedhessen az átjelentkezési kérelem visszavonása, illetve módosítása iránt.”

 

 

7.    A relatív területi kampánytilalom szabályainak értelmezéséről szóló 11/2014. NVB iránymutatás módosítása

 

Az iránymutatás indokolása 6. pontjának helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„A Ve.-nek a relatív területi kampánytilalomra vonatkozó szabálya olyan generális szabály, mely általánosan érvényesül a szavazás napján és a jogszabály által kijelölt területen. E speciális kampánytilalmat az sem oldja fel, ha két választás eljárása párhuzamosan zajlik, és a vonatkozó jogszabályi rendelkezések alapján az egyik választás kapcsán nem él a Ve. 143. §-a szerinti tilalom, és jogszerűen folytatható lenne területi és időbeli korlátozás nélkül választási kampány. A relatív területi kampánytilalom fent részletezett céljából és rendeltetéséből következik, hogy általános vagy időközi országgyűlési, európai parlamenti, helyi, illetve nemzetiségi önkormányzati képviselők választásának napján a Ve. 143. §-ában meghatározott, a szavazóhelyiséget magában foglaló épületnek a szavazóhelyiség megközelítését szolgáló bejáratától számított 150 méteres távolságon belül – közterületen – más általános vagy időközi választásra való hivatkozással, ahhoz kapcsolódóan sem folytatható választási kampánytevékenység.”

 

8.            A Nemzeti Választási Iroda a módosítással érintett iránymutatások egységes szövegét haladéktalanul közzéteszi a választások hivatalos honlapján.

 

Indokolás

Általános indokolás

[1]           A Nemzeti Választási Bizottság 2018. január 23-i ülésén a 6., 7. és a 9. számú jegyzőkönyvi döntéseiben úgy rendelkezett, hogy a Nemzeti Választási Iroda elnökének javaslata alapján elvégzi az országgyűlési képviselők választása szabályainak értelmezése kapcsán hozott NVB iránymutatások tartalmi és formai felülvizsgálatát, valamint a szükséges módosításokat az iránymutatásokon átvezeti. Ennek keretében kerül sor az 1/2014., 4/2014., 5/2014., 6/2014., 7/2014., 10/2014. és 11/2014. NVB iránymutatások módosítására, melyek közül az ajánlóívekről és az ajánlás folyamatáról szóló 1/2014. NVB iránymutatás és az ajánlások ellenőrzésének egyes kérdéseiről szóló 5/2014. NVB iránymutatás rendelkező része is módosul, míg a többi iránymutatás esetében elegendő a kiadás óta történt jogszabály-módosulások átvezetése, illetve az iránymutatások indokolásának kismértékű módosítása.

 

Részletes indokolás

Az 1. ponthoz

[2]           2014. június 18-án lépett hatályba a Ve. 124. §-ának módosítása, melynek eredményeképp módosításra került az ajánlóívek határidőben való visszaszolgáltatására vonatkozó kötelezettség elmulasztása miatt kiszabandó bírság összege, továbbá a szakasz egy új (3) bekezdéssel egészült ki. Az 1/2014. NVB iránymutatás tartalmi módosítását az új rendelkezés beiktatása indokolja, mely lehetővé teszi, hogy az üres, választópolgári ajánlást nem tartalmazó íveket a jelöltállítási határidő leteltét követő napon is vissza lehessen juttatni a választási irodának anélkül, hogy az a bírság kiszabásának jogkövetkezményével járna. Az iránymutatás 4. pontja a meghozatalakor a 2014. február 9-én hatályos szabályozást vette alapul és generális rendelkezést tartalmaz arra vonatkozóan, hogy minden ajánlóívet a jelölt bejelentésére nyitva álló határidőig kell visszaszolgáltatni. Ennek a rendelkezésnek a kiegészítése szükséges a 124. § (3) bekezdésében foglalt szabályra való utalással. 

[3]           Szükséges az 1/2014. NVB iránymutatásban szó szerint idézett 124. § rendelkezésein túl az iránymutatás kiadása óta megváltozott 307/G. § (1) bekezdése és a 307/I. § (1) bekezdése jelenleg hatályos rendelkezésének az átvezetése is. Ez utóbbi két jogszabályi rendelkezésben a jelöltek és listák bejelentésének törvényi határideje módosult, ezek azonban nem teszik szükségessé az iránymutatás rendelkező részének módosítását.

[4]           Szintén módosult a 2014. február 9-i kiadás óta az iránymutatásban foglalt értelmezéskor figyelembe vett és szó szerint idézett, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 2010. évi L. törvény 9. § (2)-(4) bekezdése, ezért ezek helyébe is a módosításkor hatályos rendelkezések lépnek. A jogszabályi változások, melyek a képviselőjelöltekre valamint a (fő)polgármesterjelöltekre összegyűjtendő ajánlások számára vonatkoznak, tartalmában nem érintik az iránymutatásban foglalt elvi megállapítást.

 

A 2. ponthoz

[5]           A 4/2014. NVB iránymutatás 2014. február 17-i kiadását követően 2014. március 15-én hatályba lépett az 1959. évi IV. törvényt felváltó, Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.). Tekintettel arra, hogy az iránymutatás indokolásában a régi Ptk.-nak az egyesület – különös formája a párt – létrejöttére vonatkozó rendelkezése az új kódexben is azonos tartalommal szerepel, a hatályos jogszabályra való hivatkozáson túl nem szükséges az indokolás további módosítása.

 

A 3. ponthoz

[6]           Az 5/2014. NVB iránymutatás 2014. február 25-i kiadásakor az ajánlóív mintáját a 28/2013. (XI. 15.) KIM rendelet 20. melléklete határozta meg, mely alapján az ajánlást adó választópolgárnak a lakcímadatai megadásakor az irányítószámot, a település nevét, valamint az utca és házszámot kellett feltüntetnie. Az országgyűlési képviselők 2018. évi választásán az ajánlóív mintáját az 1/2018. (I. 3.) IM rendelet 12. melléklete határozza meg, mely már nem követeli meg az irányítószám feltüntetését, kizárólag a település nevét, valamint az utca és házszám megadását írja elő. Ez a változás szükségessé teszi az iránymutatás módosítását, úgy hogy az 1. e) pontban elhagyásra kerül a postai irányítószámra való utalás.

 

A 4. ponthoz

[7]           A 6/2014. NVB iránymutatás 2014. március 11-i kiadását követően az értelmezett és szó szerint idézett rendelkezések közül a központi névjegyzék, valamint egyéb választási nyilvántartások vezetéséről szóló 17/2013. (VII. 17.) KIM rendelet 1. melléklet 2. pontja 2016. június 29-vel módosult oly módon, hogy a korábbi tíz külképviseleten túl a szavazási levélcsomagot a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok további két, a kijevi és a lendvai külképviseleten is átvehetik.

[8]           Ezen kívül hatályon kívül helyezésre került az iránymutatás értelmezett és szó szerint idézett rendelkezései közül az országgyűlési képviselők és az Európai Parlament tagjainak választásán a választási irodák hatáskörébe tartozó feladatok végrehajtásának részletes szabályairól, a választási eljárásban használandó nyomtatványokról, valamint a választási eredmény országosan összesített adatai körének megállapításáról szóló 28/2013. (XI. 15.) KIM rendelet. Az iránymutatásban idézett 28/2013. (XI. 15.) KIM rendelet 16. § (1) és (2) bekezdése a külképviseleti választási irodának (KÜVI) a levélben szavazással kapcsolatos feladatait rögzíti. A 28/2013. (XI. 15.) KIM rendeletet az országgyűlési képviselők választásán a választási irodák hatáskörébe tartozó feladatok végrehajtásának részletes szabályairól, a választási eredmény országosan összesített adatai körének megállapításáról, valamint a választási eljárásban használandó nyomtatványokról, valamint egyes választási tárgyú rendeletek módosításáról szóló 1/2018. (I. 3.) IM rendelet 30. §-a helyezte hatályon kívül. A 2018. évi országgyűlési képviselők általános választásán a KÜVI-nek a levélben szavazással kapcsolatos feladatait a 1/2018. (I. 3.) IM rendelet 12. § (1) bekezdés b), e)-f) pontjai, valamint a (3) bekezdés rögzíti.

[9]           A jogszabály-módosulás, illetve hatályon kívül helyezés a korábbi és a jelenleg hatályos rendelkezések nagyfokú tartalmi egyezősége okán nem indokolja az iránymutatás rendelkező részének módosítását, így csak az idézett rendelkezéseket felváltó hatályos rendelkezések szerepeltetése, valamint a 17/2017. (VII. 17.) KIM rendelet „Njr.”-ről „Knr.”-re változott rövidítésének az iránymutatás indokolásában való átvezetése szükséges.

 

Az 5. ponthoz

[10]        A 7/2014. NVB iránymutatás a Ve. 182. § (2) és 269. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezés értelmezésére irányul. Az indokolás első mondatában a Ve. 269. § (2) bekezdése szerepel, mely rendelkezés (a külképviseleti szavazás időtartamáról szól) tartalmilag nem kapcsolódik az iránymutatásban rögzített elvi állásponthoz, ezért indokolt az indokolásban szereplő téves utalás kijavítása.

[11]        Ahogyan az már rögzítésre került, a 28/2013. (XI. 15.) KIM rendeletet az 1/2018. (I. 3.) IM rendelet 30. §-a hatályon kívül helyezte. Mivel az iránymutatás szó szerint idézi a 28/2013. (XI. 15.) KIM rendelet 30. § e) pontját, szükséges a korábbi rendelkezéssel tartalmilag azonos 1/2018. (I. 3.) IM rendelet 21. § (1) bekezdés o) pontjára való hivatkozás.

[12]        A jogszabályváltozás nem érinti az iránymutatásban rögzített elvi álláspontot.

 

A 6. ponthoz

[13]        A 10/2014. NVB iránymutatás 2014. március 27-i meghozatalát követően az abban értelmezett és szó szerint idézett Ve. 91. § (1) bekezdés b) pontjának és a 95. § (1) bekezdéseinek szövege 2017. január 1-jén módosult. A 91. § (1) bekezdés b) pontját az egységes elektronikus ügyintézési rendszer kialakításához szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXI. törvény 80. §-a módosította, mivel az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 35. §-a az ügyfélkapun kívül más elektronikus azonosítási szolgáltatásokat is biztosít. A 2016. évi CXXI. törvény terminológiai pontosításokat vezetett át a Ve. több, közte az iránymutatásban is szereplő rendelkezésén. A módosítás eredményeképp a Ve.-ben „az ügyfélkapun vagy a választások hivatalos honlapján keresztül” szövegrész helyébe az „elektronikus azonosítását követően elektronikusan vagy anélkül elektronikusan” szöveg lépett. A 95. § (1) bekezdésének szövege kiegészült azzal, hogy a központi névjegyzékkel kapcsolatos kérelmet elutasító, illetve a központi névjegyzékből való törlésről rendelkező határozatban az elutasítás és a törlés pontos okát meg kell jelölni.

[14]        A módosítás egyrészt az indokolás I. és II. pontjában a 2014. évi választásokra vonatkozó „(a jelen országgyűlési választás esetében 2014. április 4-én pénteken)”, valamint „(azaz jelen országgyűlési választás esetében 2014. április 4-én pénteken 16 óráig)” közbeékelések elhagyására irányul, mivel az iránymutatás több választás lebonyolítása elősegítését szolgálja, másrészt a módosítás a fentiekben jelzett terminológiai változásokat vezeti át az indokoláson is.

A 7. ponthoz

[15]        Ahogyan az már az előző bekezdésben is rögzítésre került, az NVB által kiadott iránymutatások olyan elvi megfogalmazásokat tartalmaznak, melyek nem csak arra a választásra alkalmazandók, melynek eljárása folyamán meghozatalra kerültek, hanem kiállva az idő és a jogalkalmazás próbáját, hosszú távon, több választáson keresztül biztosítják a választási szervek egységes jogértelmezését. Az iránymutatások több esetben - így a 11/2014. NVB iránymutatás esetében is - az egységes joggyakorlás elősegítésén túl zsinórmértékül szolgálnak az eljárásban részt vevők (jelöltek, jelölő szervezetek, stb.) magatartását illetően is, kiszámíthatóvá és átláthatóvá téve a választási szervek döntéseit. Éppen ezért indokolt a korábbi, az iránymutatás meghozatalakor zajlott konkrét választásokra való hivatkozás elhagyása és általános megfogalmazás alkalmazása.

 

A 8. ponthoz

[16]        Szükséges, hogy a Nemzeti Választási Bizottság által elfogadott módosítások alapján minél hamarabb megtörténjen a módosított iránymutatások egységes szerkezetbe foglalása és azoknak a választások hivatalos honlapján való közzététele. A Ve. 75. § (1) bekezdés c) és a 76. § (1) bekezdés g) pontja alapján a Nemzeti Választási Iroda látja el a Nemzeti Választási Bizottság titkársági feladatait és működteti a választások hivatalos honlapját, így az iránymutatás 8. pontjában jelzett adminisztratív, ill. közzétételi feladat ellátása az NVI feladat- és hatáskörébe tartozik.

Budapest, 2018. január 30.

 

Prof. Dr. Patyi András

a Nemzeti Választási Bizottság

elnöke

 

Megosztom ismerőseimmel

Megosztás LinkedIn-en
Megosztás E-mail-ben