10/2014. NVB iránymutatás a szavazóköri névjegyzékkel kapcsolatos átjelentkezési kérelmek intézésére vonatkozó egyes kérdésekről

10/2014. NVB iránymutatás

a szavazóköri névjegyzékkel kapcsolatos átjelentkezési kérelmek intézésére vonatkozó egyes kérdésekről[1]

A Nemzeti Választási Bizottság a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 51. § (1) bekezdésében írt hatáskörében eljárva – a Nemzeti Választási Iroda elnökének kezdeményezése alapján – az alábbi

 

iránymutatást

adja ki:

 

Az országgyűlési képviselők választása során az átjelentkezéssel érintett választópolgárok adatainak és jogainak fokozott védelme megkívánja, hogy a választási irodák minden szükséges eljárási cselekményt tegyenek meg annak érdekében, hogy a szavazást megelőző 7. napot követően benyújtott kérelmek alapján hozott átjelentkezésről szóló döntést az érintett választópolgár tudomására hozzák.

Az iránymutatás a Ve. alábbi rendelkezéseinek értelmezésére irányul:

„2. § (1) A választási eljárás szabályainak alkalmazása során érvényre kell juttatni a következő alapelveket:

a) a választás tisztaságának megóvása,

e) jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás (…)”

A kérelem benyújtásának módja

[2]91. § (1) A magyarországi lakcímmel rendelkező választópolgár a központi névjegyzékkel kapcsolatos kérelmet

a) személyesen a lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti helyi választási irodához vagy

b) levélben, elektronikus azonosítását követően elektronikusan vagy anélkül elektronikusan a lakcíme szerinti helyi választási irodához

nyújthatja be.”

„110. § (1) A 103. §, a 250. §, a 259. § és a 307/A. § szerinti kérelemre a 91. § (1) bekezdés és a 92. § (1) bekezdés a) pontjának rendelkezéseit kell alkalmazni.”

A kérelem kötelező tartalmi elemei

92. § (1) A központi névjegyzékkel kapcsolatos kérelemnek tartalmaznia kell

a) a választópolgár

aa) nevét,

ab) születési nevét,

ac) születési helyét,

ad) anyja nevét,

ae) személyi azonosítóját,

(2) A magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár köteles megadni, a magyarországi lakcímmel rendelkező választópolgár megadhatja a postacímét, email címét vagy telefax számát, ahova a 95. § (3) bekezdése szerinti értesítés megküldését kéri.

A kérelem benyújtásának határideje

„250. § (2) Az átjelentkezésre irányuló kérelemnek a választás kitűzését követően, legkésőbb a szavazást megelőző második napon kell megérkeznie a helyi választási irodához.”

A kérelem elbírálása

„93. § (1) A választási iroda a névjegyzékkel kapcsolatos kérelemnek csak abban az esetben adhat helyt, ha a választópolgárnak a kérelemben szereplő adatai megegyeznek a polgárok személyi és lakcím adatait tartalmazó nyilvántartás, illetve a magyar állampolgárságát igazoló okirata nyilvántartásának adataival.”

„112. § (1) A kérelmet - a 93. § (1) bekezdése rendelkezéseinek alkalmazásával - az a választási iroda bírálja el, ahova a kérelmet benyújtották.”

 

A döntés közlése

„48. § (3) A határozatot – ha a közlésre az (1) bekezdés a) pontja szerint nem került sor – a meghozatalát követő munkanapon postai szolgáltató útján meg kell küldeni vagy más módon kézbesíteni kell az érintettnek. Belföldre a határozatot hivatalos iratként kell kézbesíteni. A határozatot – a polgár eltérő rendelkezése hiányában – az érintett központi névjegyzékben szereplő értesítési címére, ennek hiányában lakcímére kell megküldeni.”

„95. § (1)[3] A választási iroda a 84. §, a 85. §, a 97. § (1) bekezdés a) pontja és a 334. § szerinti kérelem elutasításáról, valamint a 97. § (1) bekezdés b) pontja és (2) bekezdés b) pontja szerinti törlésről határozattal dönt. A határozatra a 46. § rendelkezéseit kell alkalmazni. A határozatban pontosan meg kell jelölni az elutasítás, illetve a törlés okát.

(2) Ha a választási iroda a 84. §, a 85. §, a 97. § (1) bekezdés a) pontja vagy a 334. § szerinti kérelemnek helyt ad, döntéséről értesíti a kérelmezőt.

(3) A választási iroda határozatát, illetve a (2) bekezdés szerinti egyéb döntését a jelen lévő kérelmezővel a döntés átadásával kell közölni. Ha a kérelmező nincs jelen, a döntést - a kérelmező rendelkezése szerint - emailben, telefaxon vagy a 48. § (3) bekezdésében meghatározott módon kell közölni. Ha a magyarországi lakcímmel rendelkező kérelmezővel a döntést emailben vagy telefaxon közli a választási iroda, a döntést a 48. § (3) bekezdésében meghatározott módon is közölni kell.”

„116. § (2) Ha a választási iroda a 250. §, a 259. § vagy a 307/A. § szerinti kérelemnek helyt ad, értesítő átadásával vagy megküldésével tájékoztatja a választópolgárt. A választási iroda szavazóköri névjegyzékkel kapcsolatos egyéb döntését a 95. § (3) bekezdése szerint kell a kérelmezővel közölni.”

A kérelem visszavonása

„250. § (5) Az átjelentkező választópolgár a szavazást megelőző második napon 16 óráig módosíthatja vagy visszavonhatja átjelentkezési kérelmét. A kérelemnek tartalmaznia kell a 92. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt adatokat.”

Az értelmezés során figyelembe vett jogszabályi rendelkezések:

a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény

„219. § (1) Aki a személyes adatok védelméről vagy kezeléséről szóló törvényi rendelkezések megszegésével haszonszerzési célból vagy jelentős érdeksérelmet okozva

a) jogosulatlanul vagy a céltól eltérően személyes adatot kezel, vagy

b) az adatok biztonságát szolgáló intézkedést elmulasztja,

vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(3) A büntetés két évig terjedő szabadságvesztés, ha a személyes adattal visszaélést különleges adatra követik el.

(4) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha személyes adattal visszaélést hivatalos személyként vagy közmegbízatás felhasználásával követik el.”

„350. § (1) Aki a választási eljárásról szóló törvény vagy a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló törvény hatálya alá tartozó választás, népszavazás és európai polgári kezdeményezés során

(…)

d) jogosulatlanul aláír, hamis adatokat tüntet fel,

e) arra jogosultat a választásban, a népszavazásban, a népszavazási vagy az európai polgári kezdeményezésben akadályoz, vagy erőszakkal, fenyegetéssel, megtévesztéssel, vagy anyagi juttatással befolyásolni törekszik,

(…)

bűntettet követ el és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”

 

Indokolás

I.            [4]

A Ve. 250. §-a szerint az a választópolgár, aki a szavazás napján Magyarország területén, de a magyarországi lakcímétől eltérő szavazókör területén tartózkodik, átjelentkezésre irányuló kérelmet nyújthat be a lakcíme szerinti helyi választási irodához legkésőbb a választást megelőző második napon 16 óráig. Amennyiben a választási iroda az átjelentkezésre irányuló kérelemnek helyt ad, a választópolgárt a lakcíme szerinti szavazóköri névjegyzékből törli, és egyidejűleg felveszi a megjelölt szavazókör névjegyzékébe. Az átjelentkező választópolgár átjelentkezési kérelmét a hivatkozott határidőig módosíthatja, illetve visszavonhatja.

A Ve. 91. §-a szabályozza a központi névjegyzékkel kapcsolatos kérelem benyújtásának módját, mely rendelkezés a Ve. 110. § (1) bekezdése alapján az átjelentkezésre irányuló kérelmek esetén is alkalmazandó. Ennek megfelelően a választópolgár kérelmét benyújthatja elektronikus azonosítását követően elektronikusan vagy azonosítás nélkül elektronikusan, a lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti helyi választási irodához személyesen, valamint levélben.

A benyújtó azonosítás nélkül elektronikusan történő kérelembenyújtása, valamint a kérelem levél útján történő benyújtása esetén a visszaélések kizárását az szolgálja, hogy a Ve. 93. § (1) bekezdése alapján a kérelem csak akkor fogadható el, ha a választópolgárnak a kérelemben szereplő adatai megegyeznek a polgárok személyi és lakcím adatait tartalmazó nyilvántartás adataival, valamint a Ve. 95. § (3) bekezdése szerint a kérelem elbírálásáról szóló döntést meg kell küldeni a választópolgár lakcímére.

II.

[5]Az elektronikus azonosítás nélküli internetes ügyintézés keretében azonban nem lehet teljes bizonyossággal kizárni, hogy valaki más választópolgár adatainak felhasználásával, annak nevében nyújt be csalárd és rosszhiszemű módon névjegyzékkel kapcsolatos kérelmet. Ezen cselekmény egyébként több, a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény különös részében meghatározott, súlyosan minősülő bűntett tényállását is kimerítheti.

A választójog, mint alapvető állampolgári jogosultság garanciáinak biztosítása és a választás tisztaságának megóvása érdekében a választási szerveknek törekedniük kell arra, hogy a fent jelzett cselekmény megvalósulása esetén képesek legyenek a probléma hatékony kezelésére és a választópolgár választójoga gyakorlásának biztosítására.

[6]Az országgyűlési képviselők választását megelőző 7. naptól kezdve a szavazóköri névjegyzékkel kapcsolatos kérelmek tárgyában hozott döntés postai úton történő kézbesítése a választás napjáig a kérelmező számára nem garantált, így kiemelkedően fontos az állampolgár értesítése az átjelentkezésre irányuló kérelem tárgyában hozott döntésről annak érdekében, hogy a Ve. 250. § (5) bekezdésében meghatározott határidőn belül intézkedhessen az átjelentkezési kérelem visszavonása, illetve módosítása iránt.

Fentiek alapján a választási eljárás alapelveinek érvényesülése érdekében a választási irodáknak az alábbiak szerint célszerű eljárni.

A helyi választási irodának indokolt gondoskodnia az átjelentkezés eredményéről hozott döntésnek a Ve. 48. § (3) bekezdésében, a 95. § (3) bekezdésében, valamint a 116. § (2) bekezdésében foglalt más módon történő, így rövid úton (pl. futár, hivatali kézbesítő, stb.) való kézbesítéséről az érintett választópolgár lakcímére annak érdekében, hogy arról a választást megelőző utolsó napokban is tudomást szerezhessen, és intézkedni tudjon az esetlegesen csalárd módon, rosszhiszeműen, adataival visszaélve benyújtott kérelem visszavonása, illetve a döntés érvénytelenítése érdekében.

Az illetékes helyi választási irodának szükséges biztosítania továbbá, hogy a szavazást megelőző 7. naptól meghozott átjelentkezésről szóló döntés – a kérelmező nevének feltüntetésével, zárt borítékban – az átjelentkezés előtti szavazási hely szerinti szavazatszámláló bizottság mellett működő jegyzőkönyv-vezető részére rendelkezésre álljon annak érdekében, hogy a szavazás napján megjelent választópolgárt értesülni tudjon az átjelentkezési kérelem alapján hozott döntésről.

A Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint a választójog garanciáinak érvényesülése, a fent leírt szervezési feladatok ellátása, a szükséges technikai háttér biztosítása, azaz a jelen Iránymutatásban foglaltak érvényesítése érdekében indokolt a Nemzeti Választási Iroda elnöke részéről a Ve. 71. §-ában foglalt hatáskörében a választási irodák felé közvetlen utasítás kiadása.

 

Budapest, 2014. március 27.

 

 

Dr. Patyi András
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke

 


[1] A 2/2018. NVB iránymutatásban foglalt módosításokkal egységes szerkezetben

[2] Módosította a 2/2018. NVB iránymutatás

[3] Módosította a 2/2018. NVB iránymutatás

[4] Módosította a 2/2018. NVB iránymutatás

[5] Módosította a 2/2018. NVB iránymutatás

[6] Módosította a 2/2018. NVB iránymutatás

Megosztom ismerőseimmel

Megosztás LinkedIn-en
Megosztás E-mail-ben